Négyszeresére nőtt a földvásárlás illetéke

2005.05.24. 08:32
A tavalyi adócsomaggal az Országgyűlés megszüntette a termőföldvásárlás illetékének 75 százalékos kedvezményét. Ekkor a tíz százalékos illetéket mindenkinek meg kellett fizetni, kivéve a családi gazdálkodókat, akiknek illetékmentes lett az ügylet, bár korábban a 2,5 százalék illetékfizetési kötelezettséggel járó kedvezmény korábban minden földvásárlóra vonatkozott. Aztán 2005-ben újra változott a helyzet.

Aztán az úgynevezett akadálymentesítési jogszabálycsomagban (2005. XXVI. tv.) az illetékmentességet minden regisztrált gazdálkodóra kiterjesztették, január elsejéig visszamenőleges hatállyal. Az illetéket akkor nem kell megfizetni, ha a megvásárolt földet egyéni gazdálkodóként vagy mezőgazdasági őstermelőként hasznosító gazdálkodó a területet legalább öt évig nem adja el, s azon vagyoni értékű jogot nem alapít.

Az előző kormánytól örökölték

Az agrártárcának csak egyeztetési joga volt az illetékügyben, azt a Pénzügyminisztérium "vezényelte le". Magda Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szocialista elnöke szerint a családi gazdálkodók kedvezménye az előző kormánytól örökölt helyzet volt. A kormány a gazdálkodó kis- és közepes vállalkozásokat támogatja a földvásárlásban, a befektetőket azonban nem, hiszen ezzel a földcseréket is végző Nemzeti Földalapnak teremtene konkurenciát - tette hozzá. Lengyel Zoltán, a bizottság fideszes alelnöke reméli, hogy a módosítás lendít a földpiacon, felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a jogszabály kijátszható.

Nem befolyásolja a földforgalmat?

A módosítás nyomán már nemcsak a korábban olcsón földet szerző eladók, hanem az új vevők is érdekeltek a vételár leszorításában, legalábbis papíron - véli Fűr Zoltán, a Foldbroker.hu szakértője. Véleménye szerint ennek csak az szab korlátot, hogy az illetékhivatalok aranykoronánként 5000-6000 forint alatti árak esetében már maguk becsülik meg az illetékalapot. A változás ugyan kellemetlen, de a földforgalmat nem nagyon befolyásolja, mert továbbra sem egyszerű legalább közepes minőségű, 50-150 hektáros, rendezett tulajdonú területet kínálni, mert kevés a komoly vételi szándékú, "50-100 millió forintos" vevőjelölt.

Pedig az árak a 2003-as év árszintjén mozognak, ami hektáronként 350-450 ezer forint, tájegységtől és földminőségtől függően széles sávban, hektáronként 250-1250 ezer forint szóródással. Ez az árszint a nyugatabbra lévő árak 15-20 százaléka. A szakértő szerint a duplázódó bérleti díjak duplázódó hozamot jelentenek a mai árakon. Ez reálhozamként elérheti az 5-8 százalékot is, adómentesen, tőke- és inflációs kockázat nélkül.