Vilma
-7 °C
4 °C

Az uniós csatlakozás után sem drágulnak majd gyorsan a földek

2002.12.12. 11:32
A főváros környékén és Nyugat-Magyarországon az utóbbi két-három évben 600-800 ezer forintra drágult a termőföld hektáronkénti ára. A földpiac azonban forrásoldalról még korlátozott, főként tehetős magyar magánszemélyek vásárolnak befektetési céllal 100-300 hektárokat.
Az uniós csatlakozás után nem várható újabb gyors drágulás, mivel a potenciális vevők köre csak lassan bővül. Újabb lendületet hozhat 2007, amikor a Magyarországon már legalább három esztendeje mezőgazdasági tevékenységet végző uniós gazdák számára megnyílik a földvásárlás lehetősége.

A magyar földpiac az utóbbi két évben felpezsdült ugyan, ám szakértők szerint a piac forrásoldalról még korlátozott. Az adásvétel beindult, ám a szerkezet torz, mivel főként tehetős magyar magánszemélyek (bankárok, vállalkozók) vásárolnak befektetési céllal 100-300 hektáros területeket. Az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozás közeledtével, a spekulációs célú földvásárlások hatására az elmúlt két évben a korábbi rendkívül alacsony földárak gyors emelkedésbe kezdtek, nominálisan 50-60 százalék a drágulás. Egy jó minőségű, 18 aranykorona fölötti értékű, 50-100 hektáros birtok hektárja két éve átlagosan 230 ezer forintot, most pedig mintegy 350 ezer forintot ér - mondta lapunknak Raskó György agrárszakértő.

Felemás drágulás

Területenként ugyanakkor nagy eltéréseket mutatnak a földárak. Budapest környékén és Nyugat-Magyarországon az elmúlt két-három évben - az ipari övezetek és ipari parkok kialakításának köszönhetően - 100 százalékot meghaladó áremelkedés következett be, ezeken a területeken hektáronként akár 600-800 ezer forintot is megadnak a földekért, míg Nógrád megyében az átlagár 100-150 ezer forint körül alakul - mondta Mikó Zoltán, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnökhelyettese. Mikó szerint a termőföld-bérbeadással, földcserékkel és birtokrendezési ügyekkel foglalkozó NFA megjelenése érezhetően felpezsdítette a magyar földpiacot. Ősztől a szervezet több mint 60 ezer hektárnyi, már felajánlott föld felvásárlását kezdte el. Az állandó vevőként jelen lévő NFA-nak bárki felajánlhatja földjét, amely szigorú, de átlátható vagyonértékelés után napi áron vásárolja meg ezeket - tette hozzá Mikó.

A földalaphoz kerülnek a Földért életjáradék elnevezésű program keretében az államnak felajánlott termőföldek is. A hatvan éven felüli, 1--20 hektárral rendelkező nyugdíjasok a szervezetnek felajánlott földjükért cserébe életük végéig havi életjáradékot kapnak. A járadék alapja a piaci ár kétszerese lesz, az NFA átlagosan 200 ezer forintos hektáronkénti árral számol. Az állam elsődleges célja, hogy az uniókonform birtokméret kialakítása érdekében e kisméretű birtokokat kivonja, majd a földpiac részévé tegye. Az életjáradékra januártól lehet pályázni. A NFA első körben összesen 10-30 ezer hektár föld megvásárlását tervezi, s ezért 2003-ban mintegy egymilliárd forintot fizetne ki életjáradékként - tette hozzá Mikó.

Az NFA a földpiac élénkítését várja a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. (FHB) és az OTP Bank Rt. jövőre induló, szabad felhasználású jelzáloghitelezésétől is. A termőföld vásárlására felhasználható hitel elősegítheti a földprivatizáció során sok százezer tulajdonoshoz került termőföld újbóli koncentrációját.

Külföldieknek legalább hét évig tilos

Az EU-csatlakozás után a szakértők szerint nem várható a földárak újabb robbanásszerű növekedése, mivel a potenciális vevők köre egyelőre nem bővül. A külföldiek ugyanis a belépés után legalább hét évig nem vásárolhatnak földet Magyarországon. Emellett megmarad a viszonylagos tőkeszegénység is, mivel a magyar gazdák az első évben az uniós támogatási szint 25 százalékát kapják. Raskó szerint azonban a földárak emelkedése újabb lendületet kaphat a csatlakozás után három évvel - 2007 körül -, amikor a már legalább három esztendeje Magyarországon mezőgazdasági tevékenységet végző uniós gazdák számára megnyílik a földvásárlás lehetősége. Véleménye szerint az uniós tárgyalások hajrájában Magyarország számára ajánlott kedvező agrárkvóták is felértékelhetik a jó minőségű magyar termőföldet, így 2005-2007-re átlagosan 600 ezer forintot is érhet a minőségi területek hektáronkénti ára.