A földosztással is a bankok járhatnak jól

A kabinet szándékai szerint elsősorban a kisebb és közepes gazdaságok vásárolhatnának földet a Nemzeti Földalap (NFA) kezelésében lévő állami földvagyonból húszéves vagy még hosszabb futamidőre, 3-4 százalékos kamat mellett. Ezt a BUBOR-hoz igazodó kamattámogatással lehetne elérni, legalábbis az agrártárca jelenlegi tervei szerint - értesült a Napi Gazdaság. Az egyeztetésre szétküldött jogszabálytervezetről még nem nyilvánított véleményt az ügyet "levezényelni" hivatott Földhitel- és Jelzálogbank Rt., de azt már jelezte, hogy lesz észrevétele. Pedig a kedvező, hosszú futamidő és a piacképes fedezet, a termőföld mellett éppen a kamatszint az, amelyből kiderül, mennyire jó egy hitel.

Agrárfinanszírozással foglalkozó banki szakértők szerint ami jó a hitelt felvevő ügyfélnek, nem biztos, hogy jó a bankoknak. A termőföld ugyan jó biztosítéknak számít, mivel - bár banki tulajdonba nem kerülhet - a piacon értékesíthető, a pénzintézeteknek azonban biztosnak kell lenniük abban is, hogy a kényszerből értékesítendő termőföldre lesz majd vevő. A föld árára vonatkozó várakozások biztatóak, minimum értéktartó vagy inkább emelkedő árakkal lehet számolni - teszik hozzá a bankosok. Péli István, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány munkatársa nem tartja kizártnak, hogy az alapítvány garanciát vállaljon a részéről szintén kedvezőnek tartott konstrukcióban felvett hitelek esetében. Igaz ugyan, hogy csak 15 éves futamidőre vállalhatnak garanciát, de egy 20-25 éves futamidejű hitelnél aki már ennyi ideig fizeti a törlesztést, az általában a későbbiekben is tudja - mondta Péli.

Megfigyelők szerint az sem mindegy, hogy ki végzi az értékbecslést az eladó állami földek esetében. A Napi Gazdaság értesülése szerint erre a földért életjáradékot program keretében már bevált megoldást alkalmazná az NFA. Azzal a megfigyelők is egyetértenek, hogy előreláthatóan minden, még az állami eladáshoz kapcsolódó kedvezményes hitelkonstrukció is a föld áremelkedésének irányába hat. Az átlagár ma 350-400 ezer forint, de például Debrecen környékén 40 aranykoronás földekhez még hektáronként 1 millió forint körüli áron is alig lehetett hozzájutni. Az NFA vagyonához tartozó összes terület jelenleg 1,48 millió hektár. Az NFA - készpénzért - több mint 2100 hektár termőföldet vásárolt, mintegy 648 millió forintért, azaz átlagosan 300 ezer forintos hektáronkénti áron. Az életjáradék-program keretében 11 404 szerződést kötött meg, átlagosan havi 31 300 forint életjáradék kifizetésével. Egyelőre nem tudni tehát, hogy az állam, amellett hogy támogatással folytatja a birtokrendezést, jó üzletet is köt-e majd a leendő vásárlókkal.

A kérdés azonban nem is ez. A KSH adatai szerint Magyarország mezőgazdasági területe az EU-csatlakozás idején 5 millió 864 ezer hektár volt, ezer hektárral kisebb, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági terület 76,9 százaléka, 4 millió 510 ezer hektár termőföld. A földek döntő része, 88 százaléka már 1998-99-ben magántulajdonban volt, csakhogy a néhány hektáros, több tagból álló birtokok részei egymástól sokszor igencsak távol esnek, pedig inkább a nagyobb, egybefüggő területeken lehetne hatékonyan termelni. Nem lehet véletlen, hogy tavaly a mezőgazdasági terület művelésében az egyéni gazdálkodók aránya 0,9 százalékkal, 52 ezerrel csökkent az előző évhez képest, miközben a gazdasági szervezeteké 1 százalékkal, 60 ezerrel nőtt. A helyzet "normalizálását" hozná, ha a gazdálkodóknak sikerülne szétaprózott földjeiket egymás mellettiekre "cserélniük" - erre különben eddig is volt lehetőség, például adásvétel útján, akár az NFA közreműködésével.