Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Nem bíznak a főnökökben

2003.11.26. 09:21
Magyarországon kissé erősebb a topmenedzserek iránti lakossági bizalom, mint Európa más országaiban - derül ki egy friss felmérésből. Európában és az USA-ban a sorozatos pénzügyi botrányok miatt zuhant a vállalati felső vezetők megítélése.
A nagyvállalati vezetőknél csupán a politikusokat becsülik kevésbé az emberek Európában és az Egyesült Államokban - derül ki a GfK Worldwide és a The Wall Street Journal Europe most nyilvánosságra hozott vizsgálatából. "Soha nem éreztem az ügyfelek részéről bizalmatlanságot" - mondta Sugár András Westel-vezérigazgató. A bizalom alapos megcsappanásának okaként a készítők nagyrészt az elmúlt évek gyakori pénzügyi és tőzsdebotrányait jelölik meg.

Sugár András kijelentette: a hazai topmenedzserréteg munkáját nap mint nap olyan objektív kritériumok alapján határozzák meg, mint amit például a tőzsde értékítélete jelent. Sugár András ugyanakkor a szubjektív elemeket is fontosnak tartja, mint fogalmazott: számára a legerősebb motiváló tényezők egyike az ügyfelek bizalma, amit mindennap ki is kell érdemelni. Sugár András egyébként úgy látja, hogy általánosságban nem lehet semmiféle értékítéletet megfogalmazni, a felső vezetőket is egyénre szabottan kell megítélni.

A szeptembertől októberig tartó vizsgálat során összesen 21 889 ember véleményére voltak kíváncsiak a felmérést készítők 21 európai országban, illetve az Egyesült Államokban. Az általános kedvezőtlen megítélés országonként igencsak eltérő képet mutat. Míg az észak-európai államok polgárai nagyobb bizalommal viseltetnek a topmenedzserek iránt, addig a közép- és kelet-európaiak többsége kifejezetten bizalmatlanul kezeli ennek a foglalkozási ágnak a képviselőit.

A németek a legbizalmatlanabbak

Magyarországon a legfelsőbb vállalati vezetők iránti bizalom nem ingott meg olyan mértékben, mint az európai országok többségében - tájékoztatta a Világgazdaságot Mark Hofman, a GfK Worldwide általános igazgatója. A brüsszeli irodavezető úgy fogalmazott: Magyarországon a topmenedzserek megítélése viszonylag kiegyenlített, azaz legalább annyian bíznak meg e foglalkozási ág képviselőiben, mint ahányan nem. A felső szintű vállalatvezetők iránt megnyilvánuló bizalmatlanság Európában jóval nagyobb fokú a Magyarországon tapasztaltnál. Hazánkban a megkérdezettek 43 százaléka - eltérő szinten ugyan, de - megbízik a vállalatvezetőkben, míg 55 százalékuk nem különösebben ajándékozza meg bizalmával ezt a réteget. Azok aránya, akik teljes bizalmukkal tüntetik ki a hazai topmenedzseri réteget, mindössze kilenc százalék, míg 21 százalék azok aránya, akik semmiképpen sem bíznak meg bennük.

A vizsgálat külön kitér Németországra mint az említett foglalkozási ág képviselőihez legkevésbé bizalommal viszonyuló országra. Az európai átlagnál (33 százalék) itt jóval kevesebben, a megkérdezettek mindössze 18 százaléka nyilatkozott úgy, hogy hajlandó valamennyire is megbízni a felső vállalatvezetői rétegben, és csupán két százalékuk volt hajlandó teljes bizalmáról biztosítani őket. Ez a hiperkritikus hozzáállás egyébként a németek esetében nem csak a menedzsereket bünteti, hiszen a rossz megítélés ugyanígy kijár a politikusoknak és az újságíróknak is.

Az USA-ban profibbak

Az Egyesült Államok polgárai némileg megbocsátóbbak, ha saját országuk topmenedzseri rétegét kell minősíteniük. Ez azonban nem annyira a bizalmi indexet mutatja, hiszen legalább ugyanolyan mértékben nem bíznak a vállalatvezetőkben, mint az európaiak. A különbség a menedzserek szakmai hozzáértésének megítélésében rejlik. E szerint kétharmaduk úgy ítéli meg, hogy az amerikai gazdasági vezetők egyszerűen profibbak, mint európai társaik.

Az emberek vélhetően ugyanúgy nem találják befolyásolhatónak a gazdaság vezető szereplőinek tevékenységét, mint a politikusokét, ezért lehet hasonló a megítélésük - feltételezi Wimmer István. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára szerint abban, hogy a magyar topmenedzserek iránt bizalom mégis erősebb - avagy a bizalmatlanság enyhébb -, mint amit nyugat-európai kollégáik összességében elkönyvelhetnek, szerepet játszhat, hogy az elmúlt időszakban hazánkat ezen a téren kevésbé jellemezték egyértelműen megítélhető botrányok.