Judit
3 °C
6 °C

279-nél járt az euró - Ön mennyit bukott?

2006.06.21. 16:12
Az Index által megkérdezett szakértők véleménye megoszlik arról, vajon forintválságról beszélhetünk-e: az euró ma már a 279-es szintet is átörte, az elmúlt napokban a forint árfolyama sorra állította fel a negatív rekordokat, és akad szakértő, aki további gyengülést vár. Ha nyaral, ha devizában törleszt, már Ön is sokat veszíthetett, segítünk kiszámolni, pontosan mennyit is.
247,80. Ennyi volt éppen egy évvel ezelőtt, 2005 június 21-én az MNB által megadott hivatalos euróárfolyam. Ma ehhez képest a 279-es szintet is áttörte az euró ára. A különbség 12,6 százalék. Azaz: ha ugyanazt a nyaralást tervezi valaki az idénre, azzal kalkulálhat, hogy a tavalyi büdzséjét 100 ezer forintonként további 12 600-al lesz kénytelen kiegészíteni. (Az euró ára szerda délutánra 277,8-ig csúszott vissza, azaz a forint egy kicsit erősödött, de nem érte el a reggeli szintjét.)

Az egyszeri többletköltségnél jelentősebb teher lehet, ha valaki devizahitelét igyekszik - az egy évvel ezelőttinél 12,6 százalékkal magasab - havi részletekben törleszteni. Egy kocsi esetében a jellemző 30-40 ezer forint körüli havi összegek esetében 3-4 ezer forint körüli többletköltséggel kell számolni, egy lakáshitelnél a törlesztőrészlet és így a havi plusz teher jellemzően nagyobb. Az éves plusz azonban a tíz százalék körüli gyengülés miatt közel egy havi teljes törlesztőrészlet lehet, a még erősebb forint idején, a 240-hez közelítő euróárfolyam mellett felvett hiteleknél magasabb.

Számoljon velünk

A tavalyi nyáron nagyon erős forintnak örülhettünk, de az árfolyam - kisebb őszi megugrásokkal tarkítottan - még februárban is a 250-es szint környéként mozgott, a zuhanás négy hónap alatt is tíz százalékos. Nézze meg mennyit bukott, írja be, milyen árfolyam mellett gondolkodott euróvásárláson, mennyit költött volna (forintban), a kalkulátor kiadja a veszteségét.

Ha ilyen árfolyamon vettem volna:   Ft/1€
Ennyit költenék:   Ft
Ennyit veszít (1€=279 Ft):  

Nem szabad persze elfelejteni, hogy a 250-es szintről nem egy lépésben ért el idáig a forint. Március közepén egyetlen hét alatt négy százalékos gyengülést tapasztalhattunk. Akkor a devizahitelesekre gondolva már készítettünk egy számlálót, az akkor szélső értéknek megadott 280-as szintet azonban csak illusztrációnak szántuk. Most azonban nyugodtan számoljon vele.

Törlesztőrészlet-számláló
Deviza:
Kölcsön időpontja:
Havi törlesztő részlet:
Új árfolyam:
A becsült új törlesztő részlet: Ft.

Válság van?

Ha elég magas a vesztesége, bizonnyal igennel válaszolna arra a kérdésre, forintválság van-e. Az Index Csaba László egyetemi tanárnak és Oszlay Andrásnak, az ICEG kutatójának tette fel a kérdést.

Csaba László szerint nem egyértelmű a válasz, attól függ ugyanis, mi a cél. A közgazdász professzor szerint miközben a választásokig úgy tűnt, van egy közmegegyezés azt illetően, hogy az eurózónához való csatlakozás, annak 2010-es dátuma, illetve a stabil, 250 körüli erős forint mint cél körül nincs vita, azóta változott a helyzet. A szakértő a kormányfő és a pénzügyminiszter nyilatkozatai alapján is egy új, az erős forintot nem prioritásként kezelő gazdaságpolitikai irányvonalat lát kibontakozni, illetve annak lehetőségét, hogy a várt fiskális szigor helyett egy lazább költségvetési politikával, magasabb infláció és gyengébb forint irányába haladunk. Az Index közbevetésére Csaba László a bejelentett megszorító csomagról úgy vélekedett, hogy az sem volumenét, sem szerkezetét tekintve nem megfelelő, ez látszik is a forint gyengülésén. Ennek mértéke a professzor szerint válság jelzőt kiérdemlő, ha az említett korábbi célokhoz mérjük, de nem az akkor, ha a szerinte most körvonalazódó új gazdaságpolitikát vesszük figyelembe.

Oszlay András, az ICEG gazdaságkutató intézet tudományos munkatársa szerint semmiképpen nem lehet válságról beszélni, noha tény, hogy négy hónap alatt bőven 10 százalék fölötti zuhanást produkált a forint. A szakértő azonban hangsúlyozta, a gyengülésben különböző mértékben több tényező is szerepet játszott: az egyik legjelentősebb ezek közül a nemzetközi befektetői hangulat változása, a fejlett országokban történt kamatemelések tőkekivonást eredményeztek a feltörekvő piacokon, így a régiónkban is több deviza (főként a szlovák korona és a zloty) gyengült. Ugyanakkor Oszlay András szerint az utóbbi napokban ráerősít a forint gyengülésére a megszorító csomag rossz kommunikációja, melynek eredményeképpen a befektetők bizonytalanok maradtak a kormányzati intézkedések várható hatásait illetően, továbbá az a tény, hogy mélyreható reformok bejelentése helyett egyelőre többségében csak korrektív lépésekről lehet beszélni. Nem segített az MNB hétfői kamatdöntése sem, mely nyitva hagyta azt a kérdést, hogy a jegybank hogyan értékeli a forint mélyrepülését.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.