Judit
3 °C
6 °C

Stabil a forint, 275 az euró

2006.07.21. 13:19
Elvekről igen, időpontokról nem volt a szó a miniszterelnök által létrehozott konvergencia tanács első ülésének publikus részén. A forint közben őrzi a 275-ös árfolyamot az euróval szemben, még úgy is, hogy egy mai londoni elemzés szerint a régióban a legalulsúlyozottabb devizaként tartják számon a befektetők.
Valamelyest enyhült a forintkonstrukciók alulsúlyozottsága ebben a hónapban a globális befektetési alapok portfolióiban, de ezt főleg külső tényezők magyarázzák, és a tágabb értelemben vett európai feltörekvő térségben továbbra is Magyarország a legerősebben alulsúlyozott piac, áll az egyik vezető londoni befektetési ház pénteken kiadott júliusi felmérésében. A JP Morgan nemzetközi pénzügyi szolgáltató, amely a felmérésbe bevont befektetési alapok adataiból havi indexet közöl a feltörekvő piacok deviza- és kamatkonstrukcióiban meglévő befektetői pozíciók változásáról, ezúttal 189 - összesen 318 milliárd dollárnyi befektetői tőkét kezelő - feltörekvő piaci alap adatait összegezte. Az új jelentés szerint a portfoliókban tartott forintpiaci befektetések alulsúlyozottsági indexe júliusban mínusz 2,5 a júniusi mínusz 2,9, a májusi, az áprilisi és a márciusi mínusz 2,4, a februári mínusz 2,3, a januári mínusz 2,2, a decemberi mínusz 2,1 és a novemberi mínusz 1,8 után a plusz 10 és mínusz 10 közötti indexskálán.

Túl a mélyponton

A júniusi forint-alulsúlyozottsági index az eddigi mélypont volt Magyarország esetében a JP Morgan hasonló felméréseinek kezdete óta; ezt a ház az akkori felmérésben azzal magyarázta, hogy a piac csalódással fogadta a kormány költségvetési intézkedési csomagját. Tavaly októberben mínusz 1,9, szeptemberben mínusz 1,2 volt a magyar súlyozottsági index a JP Morgan által akkor megkérdezett alapok válaszai szerint. A JP Morgan az alapkezelőket ezekben a havi felmérésekben arról kérdezi, hogy milyen mértékben tartják portfoliójukban túl- vagy alulsúlyozott pozícióban a feltörekvő térség deviza- és kamattermék-piaci konstrukcióit. A válaszokat - az alapkezelők tényleges feltörekvő piaci befektetéseivel súlyozva - plusz 10-től (jelentősen túlsúlyozott) mínusz 10-ig (jelentősen alulsúlyozott) terjedő skálán dolgozzák fel.

Nem a csomagnak szól a javulás

A Magyarországgal kapcsolatos portfolió-befektetői hangulatról a JP Morgan londoni befektetési részlegének elemzői a júliusi felmérésben azt írták: jóllehet a forint alulsúlyozottsági pozíciója elemelkedett eddigi mélypontjáról, továbbra is a magyar piac a leginkább alulsúlyozott a vizsgált tágabb európai feltörekvő térségben (amelybe a cég beleveszi Törökországot és Izraelt is). Az elemzés szerint az alulsúlyozottsági index enyhülése "nem értelmezhető úgy, hogy (a piac) bizalmat szavazott a költségvetési gondok kezelésére kifejtett magyar kormányzati erőfeszítéseknek". Továbbra is a "költségvetési elcsúszás" a központi eleme Magyarország sebezhetőségének az általános (feltörekvő piaci) kockázatkerülési hajlam esetleges elhúzódásától. A rövid pozíciók zárása inkább az amerikai kamatkilátások most már vegyesebb megítélésének eredménye, áll a JP Morgan júliusi elemzésében. A ház júliusi súlyozottsági elemzésében vizsgált tizenegy térségi feltörekvő piac összesített átlagos súlyozottsági indexe 0,2 ponttal plusz 0,4-re csökkent ebben a hónapban; a cég megjegyzi, hogy a térség összesített túlsúlyozottsági mutatója hároméves mélyponthoz közelít (2003. augusztus: plusz 0,2).

A londoni Barclays Capital befektetési ház napi globális feltörekvő piaci körképének pénteki kiadása azt írta, hogy "egyheti stabilitás után" a jelek szerint ismét gyorsul a tőkekivonás a felzárkózó piacokról. A ház adatai szerint a feltörekvő térségre szakosodott adósságpiaci befektetési alapok nettó 206 millió dollár tőkekivonást jelentettek a feltörekvők kötvényadósságából az elmúlt egy hétben.

Gyurcsány elveket hirdetett

A magyar gazdaság egyensúlyi pályájának eléréshez öt plusz egy elvet nevezett meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteken Budapesten a Konvergenciatanács első ülésén. A pályának hitelesnek, teljesíthetőnek, megalapozottnak kell lennie, de nem lehet túlfeszített, ugyanakkor egyszerre kell teljesíteni az euró bevezetéséhez szükséges négy feltételt - közölte a kormányfő. Gyurcsány Ferenc elvárásként fogalmazta meg, hogy a kiigazítás pályája a legkisebb növekedési áldozattal járjon, és önmagában is szolgálja azt a célt, hogy a kiigazítást követően a magyar gazdaság fenntartható pályán maradjon, egészséges szerkezetben, tartós növekedéssel. Mint mondta, a pályát konkrét intézkedésekkel kell alátámasztani és megalapozni, "nem egyszerűen számokat kell írni". A miniszterelnök elmondta: a Konvergenciatanács a kormány tanácsadó testülete, közreműködik a konvergencia-program kimunkálásban, annak érvényesítésében.

A háromtagú konvergenciatanács, amely a kormány tanácsadó testületeként működik közre a konvergencia-program elő- és elkészítésében, támogatja a program érvényre juttatását a költségvetésben, képviseli a programot itthon és külföldön. A konvergencia-program az euró bevezetésének előkészítését szolgáló nemzeti tervezet, amelynek felülvizsgált változatát szeptember 1-ig kell megküldeni az Európai Bizottságnak. A testület létrehozására a miniszterelnök július 10-én az Országgyűlésben tett javaslatot. Gyurcsány Ferenc az elveket részletezve rámutatott: a pályának olyan visszafogott, konzervatív becsléseken kell alapulnia, amelyek valamennyi szereplő számára azt valószínűsítik, hogy a program megalapozott, teljesíthető, a szokásosnál nagyobb kockázatokkal nem jár. Hozzátette: "az útnak" gyorsnak és feszesnek kell lennie, de nem lehet túlfeszített, azaz ne fenyegessen "a folyamatos túlcsordulás veszélyével" azzal, hogy "előzetes becsléseinket nem vagyunk képesek tartani". A kormányfő javaslata szerint azt a pályát kell megkeresni, amelyen a négy konvergenciacélt, az inflációra, az államadósság mértékére, a kamatokra és a költségvetésre vonatkozó elvárásokat együttesen kezeli és egyszerre teljesíti az ország.

Reformok, nem csak kiigazítás

Gyurcsány Ferenc szólt arról, hogy az elmúlt hetekben hozott döntések csökkentik az államháztartás kiadásait és növelik az államháztartás bevételeit, ezzel megteremtették az egyensúlyi pályához vezető út egyik fontos elemét. "Az egyensúlyi pályához való visszatérésnek egyik fő hajtóereje az maga a kiigazítás. Hogy ott lehessen maradni ezen a pályán, ahhoz szükségesek az átfogó, nagy gazdasági, társadalmi, gazdaságpolitikai reformok, és (hogy) ez a pálya végül egészséges és fenntartható legyen, ahhoz a kiigazítás, a reformok, egy nagyon intenzív fejlesztéspolitikának jó arányú, jó belső szerkezetű keveréke lesz majd szükséges" - mondta. A tanács ülésén a miniszterelnökön kívül részt vett a testület három tagja, Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója, Simor András, a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója és Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, az olasz Intesa Group Közép-európai igazgatója, a CIB Bank Rt. elnöke, valamint meghívottként Veres János pénzügyminiszter, Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság reformtitkárságának vezetője, kormánybiztos, Bajnai Gordon fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos és Hamecz István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója.

A PM vizsgálja a lehetőségeket

Gyurcsány Ferenc elmondta: az elmúlt hetekben megkezdődött a munka, a Pénzügyminisztérium különböző alternatívákat vizsgál. Az alternatívák a pályák szerkezetére, tempójára vonatkoznak - fűzte hozzá. A politikus közölte: szeretné, ha a széles körű konzultációt követően fogadná el a kormány augusztus 31-én a konvergenciaprogramot. Mint mondta, a programról konzultálni fognak a Konvergenciatanáccsal, együttműködnek az MNB-vel, és bemutatják az Állami Számvevőszéknek is, illetve Brüsszellel is folytatják a konzultációt. Hozzátette: a program kiérlelt, de nem végleges változatát a benyújtása előtt több héttel nyilvánosságra hozzák, és megvitatják a társadalmi partnerekkel, az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal is.

A miniszterelnök beszéde után a Konvergenciatanács zárt ajtók mögött folytatta munkáját. Az MTI információi szerint az ülésen megvitatták a tanács tervezett munkarendjét, de az első megbeszélésen részleteiben még nem foglalkoztak a magyar gazdaság helyzetével, a konvergenciaprogram lehetséges pontjaival. Ezzel is magyarázható, hogy az ülést követően a Konvergenciatanács tagjai elzárkóztak attól, hogy nyilatkozzanak az ülésen történtekről. Megjegyezték, a következő üléseken már érdemben áttekintik a gazdaság alakulását.