További Magyar cikkek
A múlt pénteki, illetve hétfői gyengélkedés után kedden magához tért a forint, az erősödés szerdán is folytatódott. Délben az euró ára 274,60 forintra csökkent, azaz nagyjából a múlt hét második felében jellemző árfolyam állt be, és késő délutánig tartotta magát. Ezután azonban ismét gyengülésnek indult, este hétre a 276.20-276.50 körüli napi indulási szintre emelkedett vissza kurzus. A forint pénteken azt követően indult ugrásszerű gyengülésnek, hogy reggel (az Indexen csütörtök este) megjelent a konvergenciaprogram munkaanyagának kiszivárogtatott változata. Az euró ára előbb 274 forintról 278-ra ugrott, majd hétfőn átmenetileg 280 fölé is került.
Indokolatlan, túlzó volt a piaci reakció a pénteki adatokra - mondta az Indexnek Bebesy Dániel, a CIB elemzője, aki szerint korrigált a piac. Hangsúlyozta: az első, hivatalosan is 70 százalék feletti GDP-arányos államadóssággal kalkuláló kormányzati adatok megjelenése sokkolta az euróbevezetés esélyét így 2014 utánra toló piacot. A számok alaposabb áttekintése, illetve a reformok, strukturális átalakítások - ugyan még továbbra is zömmel konrétumok nélküli - ígérete már megnyugtatóbban hatott.
Ezt már el lehet hinni
A konvergenciaprogram hivatalos tervezetének keddi ismertetése is hozzájárulhatott a bizalom növeléséhez - véli Tóth Gyula, a CA IB bécsi elemzője, aki hangúlyozta: kedden napvilágra került a német üzleti bizalmi index is, amely 2000 óta először negatív volt, így némileg gyengítette az eurózóna további kamatemelésével kapcsolatos várakozásokat. Ez jót tett valamennyi régiós devizának, bár kétségtelen, hogy a forint erősödött a leginkább.
A konvergenciaprogram tervezetében vázolt makropálya reálisnak tűnik, az anyag lényegesen hitelesebb, mint a korábban benyújtott programok - mondta Tóth Gyula. A nyáron elfogadott, illetve a már bejelentett intézkedésekkel a terv jövő évi és 2008-as megvalósulás biztosítottnak is látszik, ám az ezt követő pálya már nem lesz tartható a strukturális reformok nélkül - hangsúlyozta a szakértő. Az ezzel kapcsolatos ígéretek ugyan a keddi, miniszterelnöki sajtótájékoztatón is elhangzottak, a konkrétumok azonban Tóth Gyula szerint továbbra is hiányoznak az anyagból. Várakozásai szerint az egészségügyi és a nyugdíjrendszert érintő átalakításokat illetően a kormány csak az önkormányzati választások után tesz megfogható bejelentéseket. A nyugdíjrendszerben Tóth Gyula szerint a rokkantnyugdíjak és a korengedményes nyugdíjazás felülvizsgálata mellett elkerülhetetlen valamelyik főbb paraméter módosítása is. Ha a kormány kitart amellett, hogy nem változtat az indexálás jelenlegi rendszerén, és marad a 13. havi nyugdíj, a nyugdíjkorhatárt biztosan emelni kell.
A pénteki munkaanyaghoz képest kisebb mértékben az államadóság, jelentősebben az inflációs pálya tér el a kedden ismertetett hivatalos változatban. Utóbbi jövőre a munkaanyagban szereplő 5,5 helyett 6,2 százalékos lesz a kormány várakozásai szerint. Tóth Gyula úgy látja, ez az adat összevág saját prognózisukkal, amiben viszont további 25 százalékos gázáremeléssel is kalkuláltak 2007-re.
Merre tovább, forint?
Az elemzők a forint/euró árfolyam év végéig várható alakulásáról eltérően vélekednek. Tóth Gyula szerint az euró ára az utóbbi hetekben jellemző, 270-280 forint közötti sávban mozoghat, kisebb kilengések inkább a forintgyengülés irányába képzelhetőek el. Bebesy Dániel viszont azt mondja, az év végére erősödhet a forint, és a 265-270 közötti sávba kerülhet át az euró ára.
Mindketten azt várják, hogy a jegybank hétfőn negyed százalékkal emeli a kamatot. Tóth Gyula úgy látja, ennél nagyobb emelés valószínűleg nem lesz a forintárfolyam erősödése miatt. A CA IB várakozása így is az, hogy az év végéig még kétszer negyed százalékos emelésre mindenképpen sor kerül. A kamatemelés előtt, e hét végén Bebesy Dániel szerint még kisebb forintgyengülés is jöhet, egyebek között éppen a bizonytalanság miatt. Tóth Gyula azt várja, a hétfői, a piaci várakozásoknak megfelelő jegybanki döntés és elemzés után a jövő hét elején átmenetileg akár 271-273 forint közé is csökkenhet az euró ára. A továbbiakra nézve mindkét elemző meggyőződése: a külföldi események mellett a konvergenciaprogrammal, illetve később a strukturális reformokkal kapcsolatos részletek határozhatják meg a forint mozgását.
Nem félünk a devizahiteltől
Noha a forint idei mélyrepülése miatt a deviza alapú kölcsönt felvevők 10-12 százalékot is bukhattak, a hiteligénylőknek most nincs okuk az euró vagy svájci frank alapú hitelektől félni. Ha gyenge a forint, hosszabb távon a részletek csökkenésével lehet számolni, amennyiben az euró ára mégis lejjebb kúszik. Számolnak is ezzel a hiteligénylők: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) adatai szerint az idei első félév végén 7382,26 milliárd forint volt a devizahitelek állománya, amely csak júniusban 623,58 milliárd forinttal bővült. Ez 9,2 százalékos növekedést jelent egyetlen hónap alatt, míg a forinthitelek állománya ugyanennyi idő alatt érdemben szinte nem változott.
| Törlesztőrészlet-számláló | |
|---|---|
| Deviza: | |
| Kölcsön időpontja: | |
| Havi törlesztő részlet: | |
| Új árfolyam: | |
| A becsült új törlesztő részlet: | Ft. |
Júniusban is a lakossági devizaadósság bővült a legdinamikusabban. A háztartások hitelállománya 202,7 milliárddal 1695,79 milliárdra emelkedett - ez 13,58 százalékot jelent -, míg a vállalkozásoké 6,8 százalékkal, 191,89 milliárddal 3009,63 milliárdra nőtt. Az összes (forint és deviza alapú) hitelállomány 4,9 százalékkal bővült júniusban, 14,4 százalékkal az első félévben.
Megugrott a kétes hitelek aránya
A devizahitel-állomány térnyerése egyelőre nem vezetett a rossz minősítésű hitelek arányának növekedéséhez, ugyanakkor a kétesnek minősített hitelállomány értéke jelentősen megugrott az első félévben. Rossz minősítést 159,64 milliárd forintnyi hitel kapott - forint- és devizaalapú kölcsönök együtt -, ami 7 százalékos növekedésnek számít tavaly decemberi 149,15 milliárdhoz képest. A problémás hiteleké ennél nagyobb mértékben, 11,47 százalékkal nőtt, míg a kétes hiteleké a múlt év végi 83,64 milliárdról 117,28 milliárdra, vagyis több mint 40 százalékkal emelkedett.
Bár a rossz és kétes hitelek mennyiségén belül nem különítik el a deviza- és forinthiteleket, szakértők szerint a kétesnek minősített kölcsönállomány megugrása egyértelműen előbbiek elterjedésével - és a forint idei gyengülésével - magyarázható. A jegybank és a PSZÁF idén már többször felhívta a figyelmet arra, hogy egyre magasabb a kockázatos hitelek aránya. A felügyelet legutóbb júliusban tette közzé, hogy a gépjármű-hitelezésnél már tavaly is romlott a bankok portfóliója - nőtt a bedőlt hitelszerződések aránya -, márpedig ez a folyamat vélhetően folytatódni fog.
A gépjárműhitelek ugyanis túlnyomórészt deviza alapúak - egyre nagyobb a devizás kölcsönök aránya a lakáshitelezésben is -, márpedig a forint mélyrepülése számos kölcsönfelvevő pénztárcáját terhelte meg a tervezettnél jobban. Azok, akik tavaly nyáron, 250 forint/eurós árnál is kedvezőbb árfolyamon vettek fel járművásárlási kölcsönt, a tervezett 24 ezer forintot alig meghaladó törlesztőrészlet helyett most nem ritkán 27-28 ezer forintot is fizetnek havonta (ötéves hitelszerződés esetén).
Több száz milliárdot bukunk
A mélyrepülés miatt a becslések szerint éves szinten 6-8 százalékos veszteséget könyvelhetnek el a devizában eladósodottak, hacsak a második félévben nem veszi kezdetét őrületes forinterősödés. A múlt év végi 5779,58 milliárdos hitelállományból kiindulva - és az MNB év végi 252,73 forintos euróárával számolva - ez azt jelentheti, hogy csak az árfolyam gyengülése miatt legalább 350 milliárd forint lehet az az összeg, amennyit a devizahitelesek (a lakosság és a vállalkozások) veszítenek. Ez a GDP 1,4 százalékára rúgó összeg, amely fejenként 35 ezer forintos pluszterhet jelent minden magyar állampolgárnak.
Ráadásul nemcsak a háztartások és a devizában eladósodó üzleti szereplők buknak a forint gyengeségén. Az államháztartási hiány megugrását és az államadósság további elburjánzását is eredményezheti, hogy az euró jóval drágább lesz a pénzügyi kormányzat által számoltnál.
Úgy tudjuk, a költségvetést - és abban az állami szinten is egyre inkább deviza alapú adósságszolgálat terheit - 261 forintos átlagos euróárral számolták ki. Az MNB tájékoztatása szerint idén március óta minden hónapban magasabb volt ennél az euró ára, az árfolyam a 262,46-277,58 forintos sávban mozgott. Ez azt eredményezheti, hogy az államnak a költségvetési törvényben előirányzott - szakértők által akkor alultervezettnek tartott - 835,3 milliárd forintnál legalább 60-80 milliárd forinttal többet kell adósságkezelésre költenie.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
