Miklós
-7 °C
2 °C

Nem várható a forint erősödése

2006.06.19. 09:20
Ismét két és fél éves rekordot döntött a hazai fizetőeszköz árfolyama, amikor péntek délután, kevesebb mint egy forintra a 275,2 forintos történelmi csúcstól, 274,5 forinton kereskedtek az euróval. Minden jel arra mutat, hogy a kurzus a 270-275 forintos eurónkénti árfolyamsávban tud stabilizálódni, írta a Világgazdaság.
Ismét két és fél éves rekordot döntött a hazai fizetőeszköz árfolyama, amikor péntek délután - kevesebb mint egy forintra a 275,2 forintos történelmi csúcstól - 274,5 forinton kereskedtek az euróval. Minden jel arra mutat, hogy a kurzus a 270-275 forintos eurónkénti árfolyamsávban tud stabilizálódni a csütörtöki Standard & Poor's általi leminősítés után. Bár a magyar deviza ismét együtt esett régiós társaival, a hetek óta alulteljesítő - tehát régiós esésnél élen lévő, míg erősödésnél hátul kullogó - forint azt jelzi: a nemzetközi hangulaton kívül más is állhat a háttérben.

A forint ingadozási sávja hétről hétre mélyebbre süllyed. Míg év elején még 250 forintos szinten mozgott az euróárfolyam, a múlt hónapban már a 260 forint is erősnek számított, ma pedig mindenki a történelmi csúcs megdöntését figyeli. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a 2003-as mélyponton a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 12,5 százalékos alapkamatszintet tartott jogosnak a folyamatok megfékezéséhez, míg ma az alapkamat - kevesebb, mint az akkori fele - 6 százalék.

Az inflációs előrejelzések emelkedése és a - most éppen a S&P hatására - gyengülő forintárfolyam miatt az elemzők szinte mindegyike kamatemelést jósol a nyárra, azonban a pontos időpontról és az árfolyam alakulásáról megoszlanak a vélemények. Ma még változatlan alapkamattal számol Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője, aki szerint az augusztusban megjelenő inflációs adatok hatására emelhet majd következő ülésén a jegybank. Mivel hazai oldalról már kijöttek a hírek, a nemzetközi kamatvárakozások és a dollárárfolyam mozgathatja a forint-euró kurzust, amely a következő hónapokban a 265-275-ös sávban alakulhat. A hazai piacok igazi megnyugvásának kulcsa azonban a költségvetés helyzete, amely azonban csak hoszszabb távon körvonalazódik.

Stabilizálhatná az árfolyamot egy 50 bázispontos mai kamatemelés - vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. A megjelent inflációs adatok miatt az MNB-nek szinte biztosan emelnie kell - a piac is beárazott egy 50 bázispontos növelést -, azonban hogy a következő három hónapban mikor, az inflációs szempontból szinte mindegy. Azért lenne szerencsésebb egy mai kamatemelés, mert az nagyobb védettséget jelentene a forintnak egy a múlt hetihez hasonló megrázkódtatás esetén. Az árfolyam a következő hetekben a 270-274 forintos szint között mozoghat, ahonnan nagyobb valószínűséggel törhet ki a gyengülés irányában.

A kamatemelés szempontjából nagy kérdés, hogy az MNB hogyan ítéli meg az egyszeri tételek, és a forintgyengülés hatását - közölte Lányi Bence, a Raiffeisen Bank elemzője. Bár a kormánynak a gyenge forint az érdeke, és a jegybank igazgatója is elnéző hangnemben nyilatkozott a leminősítés hatásairól, a monetáris tanács 13 tagú, tehát elképzelhető, hogy a mai konszenzus mégis az 50 bázispontos emelés lesz.

Pofonok a devizaadósoknak

Miközben több elemző úgy véli, hogy a kormányzati csomag fő célja a jövedelmek elinflálása - amelyet a kormányfő árfolyammal kapcsolatos kijelentései is alátámasztanak - a külföldi devizában eladósodott állampolgárokra igencsak rájár a rúd a gyengülő forint miatt. Az áprilisi adatok alapján a lakosság 2400 milliárd forintnyi lakáshitel-állományából több mint 590 milliárd éven túli devizában felvett adósság.

A svájci frank alapkamata fél év alatt 0,75 százalékos sávközépről a duplájára, vagyis 1,5 százalékig emelkedett, ezzel párhuzamosan az euróra vonatkozó irányadó ráta 3,25 százalékról 3,75-ig szaladt fel. Ugyancsak nyugtalanító lehet, hogy mind a frankkal, mind az euróval szemben több mint 7,5 százalékot gyengült a forint az idén. Ennek ellenére - az eddigi adatok alapján - a devizahitelek térnyerése töretlen: január és április között - míg forintalapú kitettségük csökkent - 490 milliárd forintról 590 milliárdra emelkedett a háztartások külföldi devizában való eladósodása.