Judit
-2 °C
8 °C

Megszorított és leértékelt a kormány

2003.06.04. 14:42
Szerdai ülésén költségvetési kiadáscsökkentésről döntött a kormány. A megszorítással idén 76 milliárdot spórolnának meg. A gazdaság gyengélkedését jelzi, hogy szerdán is folytatódott a forint gyengülése. A kabinet a sávközép áthelyezésével leértékelte a fizetőeszközt. Szerdán kora délután már csaknem 270 forintba került a közös európai pénz. A kormányszóvivő szerint a piac kedvezően reagált.
A forint múlt hét közepén megkezdett zuhanórepülése szerdán tovább folytatódott. A keddi, vártnál kedvezőbb májusi államháztartásihiány-adatok csak átmenetileg erősítették a nemzeti valutát, az szerdán reggel ismét gyengén nyitott.

Az euró 270 forint közelében is járt

Nyitáskor 254,30 forinton kereskedtek az euróval, az első negyedórában már 256,60 forintig erősödött, pedig kedden délután még 253,50 forintot ért. Már délelőtt látszott, hogy a nagy kereslet hatására a nap folyamán a 260 forintos árfolyamot is elérheti az euró árfolyama. Gyengült a forint a dollárhoz képest is: reggel 218 forint körül jegyezték az amerikai valutát a kedd délutáni 216,20 forintos árfolyamhoz képest.

A mai kormányülésen a kabinet és a Monetáris Tanács közösen úgy döntött, hogy a forint ingadozási sávjának közepét 282,36 forintra emeli az eddigi 276,1 forintról. Ezt az MTI jelentette László Csaba pénzügyminiszter nyilatkozata alapján, a kormányülés után. A forint erős sávszéle 240,01 forintra emelkedett, a gyenge 324,71 forint lett a korábbi 317,51 forint helyett. A döntés, amely gyakorlatilag szentesítette a forint leértékelődését, azután született, hogy a kormány áttekintette a gazdaság helyzetét, és úgy vélték, hogy javítani kell a gazdaság versenyképességén rövid és hosszú távon egyaránt.

A forint lehúzta a koronát és a zlotyt is
A zloty több mint egy százalékkal gyengült az euróhoz és a dollárhoz képest is a Budapestről érkezett leértékelési hírek hatására, ám késobb már a korrekció is megindult. A zloty villámgyorsan zuhant a dollárral szemben 3,80-ig, az euróval szemben 4,45-ig, amikor a külföldi bankok megkezdték kelet-európai devizáik eladását. A zloty/euró árfolyam később 4,4328 lett a keddi 4,4410 után, a zloty/dollár a keddi 3,7915 után 3,7977-en állt szerda délután. A prágai bankközi piacon a korona/euró 31,515-re gyengült a korábbi 31,40/43-ról; magasabban áll azonban, mint a mai mélypontot jelentő 31,540. Április vége óta a 31,50 körüli tartományban alakul a korona/euró árfolyama, valódi elmozdulást a 31,55-ös küszöb áttörése jelentene.
A bankközi devizapiacon a sáveltolás után is folytatódott a forint leértékelődése. A bejelentésre több mint 5 forinttal, 265-266 forintra ugrott a közös valuta árfolyama. A délutáni órákban már 270 forint közelébe ugrott az euró. A Napi Online jelentése szerint a forintleértékelést jelentő sávközépeltolás után 268,10-ig szaladt fel az euró árfolyama. Az árfolyam ezután visszatért a 261-262 forint körüli szintre, a dollár 223 forintra drágult. A szakemberek a nap hátralévő részében is hektikus mozgásra számítanak.

A gazdaság erősítése a cél

A két hivatal által közösen elhatározott lépés a felek szerint a magyar gazdaság erősítését szolgálja, közölte a Napi Online. Az elemzők a szerdai közös sajtótájékoztató előtt "sima" szóbeli intervencióra számítottak a bankelnök és a szaktárca vezetőjének részéről, sáveltolásos forintgyengítésre nem. Különösen azután, hogy az év elején Járai mereven ellenállt a sáv elmozdítására tett mindenféle nyomásnak.

A bankelnök még szerdán kora délután is úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy nem avatkoznak be a forint árfolyamszabályozása érdekében. Hozzátette azt is, hogy az idei inflációs cél 250 forintos eurókurzus mellett teljesülhet. A kormány kezdeményezésére döntöttek a sáv eltolásáról, miután a kabinet azzal érvelt, hogy a gyengébb forint az exportőröknek nagyobb biztonságot jelent, fogalmazott Járai. Hozzátette, a jegybank úgy látja, hogy erre a pozitív ösztönzésre szüksége van a gazdaságnak, és az inflációs célok gyengébb forinttal is teljesíthetők. A kormány a döntésével azt akarta elérni, hogy a következő időszakban ne alakuljon ki 240 forintnál erősebb forint/euró árfolyam.

Nem emelkednek a miniszteri fizetések

Annak ellenére, hogy kedden a vártnál kedvezőbb adatok láttak napvilágot az államháztartás hiányáról, a kormányülésen átfogó költségvetési kiadáscsökkentésről is döntöttek. A költségvetési intézményeknél és más előirányzatoknál erre az évre 76 milliárd forintos megtakarításról határozott a kormány, jelentette be László Csaba.

A megtakarítást a költségvetési intézményeknél 2,5 százalékban határozták meg. Ez a szigorítás 40-45 milliárd forintos kiadáscsökkentést jelent. Emellett a tárcák, intézmények maradványértékeit is mérséklik, ami további 20-25 milliárd forintos megtakarítást eredményez. Ezen túl a lakásrendelet módosítása is hozzájárul a költségvetési takarékossághoz 6-16 milliárd forinttal. A takarékosság szellemében a kormány a miniszteri fizetések esedékes emelésének elhalasztásáról is döntött.

Az elemzőket meglepte a kormánydöntés

Meglepte a távirati irodának nyilatkozó makrogazdasági elemzőket a kormány döntése a forint ingadozási sávközepének eltolásáról. Mihálovits Zsolt, az Inter-Európa Bank elemzője úgy véli, a kormány a romló makrogazdasági helyzetben talán ettől vár javulást, a kormány ezzel a gazdaságpolitikai lépéssel elsosorban az export élénkítését kívánja elősegíteni. A gyengébb forint ugyanis javítja az exportőrök versenyképességét, az export teljesítmény javulásával kedvezőbbé válhat a folyó fizetési mérleg hiánya. A sáveltolás 2,2 százalékos mértékét Mihálovits Zsolt inkább csak jelzésértékunek tartja.

Vojnits Tamás, az OTP Bank Rt. szakértője az államháztartási hiány alakulásának tükrében indokoltnak nevezte a kiadások visszafogását. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a 76 milliárd forintos megszorításba a kormány beleszámolta a lakástámogatási rendszer módosítását, noha ez nem új elem, várható hatására már korábban is végeztek számításokat. Az elemző a kiadások lefaragását érthető, a forint sávközepének eltolását nehezen értelmezhetőnek tartja. Szerinte a jegybank döntése azért sem szerencsés, mert eszerint a sávközép ad hoc módon változtatható, ami gyengíti a gazdasági környezet kiszámíthatóságát.

Arány- és iránytévesztést korrigált a kormány

A kabinet döntését a piaci szereplők, az elemzők és a befektetők kevdezően, Varga Mihály kedvezőtlenül fogadta, mindez megfelel a kormány várakozásainak, mondta a délutáni kormányszóvivői tájékoztatón Gál J. Zoltán. A kormányszóvivő szerint a gazdaságpolitikai korrekciókra az előző kormány arány- és iránytévesztő gazdaságpolitikája miatt volt szükség; a kabinet a kiszámíthatóság, a fejlődés és a takarékosság jegyében korrigált.

A változások elsősorban a versenyképesség növelését szolgálják, azt, hogy a második félévre várható világgazdasági konjunktúrába a magyar gazdaság is bekapcsolódhasson, közölte Gál. A kormányszóvivő újólag hitet tett a fenntartható gazdasági fejlődés és a korszerűsítési programok (az egészségügy, a közigazgatás és a haderő reformja, valamint az infrastruktúrafejlesztés) mellett. Leszögezte azt is, hogy a kormánynak kiemelt célja a versenyképesség növelése mellett a munkahelyteremtés.

Varga szerint feleslegesen költekezett a kormány

Varga Mihály szerint a kormány az elmúlt egy évben mintegy 88 milliárd forintot költött el feleslegesen. A fideszes politikus szerdán újságírók előtt azt mondta, hogy a pénzpocsékló döntések elmaradásával a szerdai forintleértékelésre, valamint a költségvetési megszorító intézkedésre nem került volna sor. A kormányzat többek között 30 milliárd forintot fizetett ki utántölthető Gripen vadászgépek bérlésére és mintegy 11 milliárd forintot a Miniszterelnöki Hivatal informatikai rendszerének fejlesztésére. Varga Mihály közölte, Medgyessy Péternek, a "valódi pénzügyminiszternek" ki kell állnia az emberek elé, hogy elmondja, "mi van, milyen helyzetben vagyunk és mit tervez a kormány".