Most nem emelte a kamatot a jegybank

A három százalékpontos kamatemelést követő rövid időszakot értékelve a piaci reakció kedvező: a három-tizenöt éves futamidejű államkötvények hozamai 10-50 bázisponttal csökkentek, a forint erősödött, állapította meg hétfői ülésén a Monetáris Tanács.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a javuló globális konjunktúrakilátások ellenére Magyarországon az elmúlt fél évet a makrogazdasági stabilitási kockázatok növekedése jellemezte: nőtt a fizetési mérleg hiánya, jelentősen emelkedett az árfolyam és a hozamok volatilitása, emelkedett a forintbefektetésektől elvárt kamatprémium.

Túl a mélyponton

Az előző két évet jellemző belső kereslet húzta növekedés következtében a folyó fizetési mérleg hiánya 2003-ban várhatóan jelentősen növekszik.

A kedvezményes hitellehetőségek és az elmúlt éveket jellemző gyors jövedelembővülés eredményeként a háztartások pénzügyi megtakarítási hajlandósága lecsökkent. Az elmúlt évtizedben a nemzetközi tapasztalatoknak és a közgazdasági jellemzőknek megfelelően a háztartási szektor általában hozzájárult más szektorok finanszírozásához, de a háztartási szektor megtakarításainak növekedése 2003-ban nem tudta ellensúlyozni hitelállományának növekedését.

A gazdaság 2003-ban várhatóan túljut a konjunktúraciklus mélypontján, és 2004-től a növekedés enyhe gyorsulása várható. Ezzel párhuzamosan a vállalati szektor finanszírozási igényének emelkedésére, míg a háztartások pozíciójában legfeljebb lassú korrekcióra lehet számítani. A külső egyensúly javulásában így az államháztartás finanszírozási igényének mérséklődésére, valamint a háztartások hitelkeresletének csökkenésére és megtakarításainak növekedésére hárul a fő szerep.

Eladósodott az ország

A 2004. évre elfogadott költségvetés, a jövő évtől hazánkra is érvényes európai uniós szabályok, valamint a kormány elkötelezettsége az euró 2008-as bevezetése mellett az államháztartás külső forrásbevonásának csökkenését vetíti előre. Az MNB előrejelzései szerint a folyó fizetési mérleg hiánya 2005-2006 folyamán összesen a GDP 1-1,2 százalékával mérséklődik. A külső finanszírozási igény az Európai Uniótól származó transzferek miatt ennél nagyobb mértékben csökken.

A hazai pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szólva 2003 első félévét a banki közvetítés mélyülése jellemezte: a bankrendszer mérlegfőösszegének növekedése felgyorsult, és jelentősen meghaladta a GDP bővülését. A javuló gazdasági kilátásokkal összhangban erősödött a nagyvállalati szektor hitelkereslete. A háztartási jövedelmek növekedési ütemének lassulása mellett a fogyasztási és lakáscélú hitelállomány továbbra is erőteljesen bővült. Az eladósodottság kiugró mértékű növekedését alapvetően a lakástámogatási rendszer kiszélesítése, illetve a szigorítási várakozások miatt előrehozott kereslet okozta. Az eladósodási tendencia folytatódása komoly kockázatokat hordoz.

Fordulat a tőzsdén

Megfordult a trend a Budapesti Értéktőzsdén, a múlt hét végi kétnapos mélyrepülés után emelkedésbe váltott az irányadó index. A 9246 ponton tetőző BUX nyitás után két órával 9196 ponton, 88 pontos pluszban állt.

Valamennyi vezető részvény erősödik. Az elmúlt időszakot leginkább megszenvedő OTP egy százalékkal drágul, a Richter 2 százalékkal, 470 forinttal emelkedik, de volt már 700 feletti pluszban is. A Molt 25 forinttal pénteki ára felett 6200 forinton, a Matávot 745 forinton jegyzik. Az ajánlat felfüggesztésének köszönhetően száguld a Brau, a sörgyári részvények 700 forinttal pénteki áruk felett, 13 500 forinton forognak.

Szerény forgalom mellett tovább erősödött a hazai fizetőeszköz, az euró jegyzése 262 forint alá került. Az állampapírpiacon is megjelentek a vevők, a hozamok 10-15 bázisponttal kerültek lejjebb. A Monetáris Tanács ülése után gyengülni kezdett a hazai fizetőeszköz árfolyama a bankközi devizapiacon. A szakember szerint a következő néhány napban dől csak el, merre indul el a forint kurzusa, ám valószínű, hogy a spekulánsok a piac lenyugvása után megpróbálnak majd újra támadásba lendülni - írja a Napi Online.

A PM szerint árt a magas kamat

A remények szerint a magas jegybanki alapkamat csak rövid ideig lesz életben, mert árt az országnak - jelentette ki Veres János az Országgyűlés hétfői plenáris ülésén - napirend előtti vitában - a múlt heti jegybanki alapkamat-emelés kapcsán. A Pénzügyminisztérium politikai államtitkára szerint a spekulációs jelenségek alapot adhattak a Magyar Nemzeti Bank döntésére, a reálfolyamatok azonban nem.

A spekulációs várakozásra okot adott az, hogy nincs meg a teljes összhang a kormány és a jegybank gazdaságpolitikája között, illetve az európai uniós csatlakozás előtt ezek az utolsó hónapok, amikor ilyen jellegű spekulációkkal pénzt lehet keresni - mondta.