Új forintsáv: csak tehetőseknek

2001.05.10. 10:57
Míg a szegényebbek kiadásainak oroszlánrészét kitevő közüzemi számlák nem csökkennek a forint erősödése miatt, a gazdagok által vásárolt tartós fogyasztási cikkek olcsóbbak lehetnek. A jegybank múlt heti árfolyamsáv-szélesítése óta folyamatosan erősödik a forint a többi devizával szemben.
Egyes termékek speciális árszabályozása miatt már most látható, hogy a forint erősödésével szinte kizárólag azoknak az árucikkeknek és szolgáltatásoknak ára alakul majd kedvezően, amelyeket inkább a tehetősebb rétegbe tartozók keresnek - válaszolta az Index kérdésére Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója.

Az importtermékek ára 3-4 százalékkal csökkenhet

A múlt hét óta erősödő forint ugyanis azt eredményezi, hogy az importáló vállalatok olcsóbban vehetik meg azt a devizát, amit a behozott termékekért fizetnek, s ezzel párhuzamosan a hazai árakon is lehetőség van faragni. Így tulajdonképpen minden importált termék olcsóbb lehet 3-4 százalékkal - mondta a kutató - bár fontosnak tartotta hozzátenni, hogy az árak alakulását a devizaárfolyamok mellett számos egyéb tényező is befolyásolja.

Amit a Mol nyer a vámon, azt elveszíti a réven

Az infláció alakulását az élelmiszerárak mellett leginkább az energia- és üzemanyagárak befolyásolják, s utóbbiakban nagy szerep hárul a Mol Rt.-re. Mint azt az Index már korábban megírta, a Mol számára kifejezetten kedvező a forint erősödése, hiszen kőolajat és a földgázt legnagyobbrészt külföldről, pontosabban Oroszországból vásárol, dollárért. Ezzel párhuzamosan a társaság csökkenthetné a benzin árát, mégsem valószínű, hogy a közeljövőben ez így történik, érvelt a GKI igazgatója, hiszen a világpiaci olajár - hetek óta folyamatos - emelkedésével elvész az az előny, amit a Mol az olcsóbb dolláron nyer. A benzin magyarországi ára a Mol legutóbbi áremelésével a tavaly novemberi rekord közelébe került és szakértők szerint nem kizárt, hogy épp az olajárak alakulása miatt tovább drágul az üzemanyag.

Felkai György, a Mol kommunikációs igazgatója
Felkai György, a Mol kommunikációs igazgatója viszont azt nyilatkozta, hogy nem emelkedik a héten az üzemanyagok ára, miután a sávszélesítés hatására a forint jelentősen erősödött. A nemzetközi jegyzésárak ugyanakkor emelkednek, ami mintegy tízforintos literenkénti emelést indokolna a benzin esetében. Ugyanakkor a forint erősödése valamelyest kompenzálja az olajdrágulást, így a Mol kivár az árváltoztatással.

A hatósági árszabályozás miatt egészen más a helyzet a lakossági földgázzal. A Mol-nak tavaly 117 milliárdos veszteséget okozott az, hogy az égbe szökő világpiaci áron vette a gázt, míg csak hat százalékkal adhatta drágábban itthon, mint 1999-ben. Így kizárt, hogy a lakossági gáz olcsóbbá váljon, sőt a gázpiaci liberalizáció után komoly drágulásra lehet számítani. Hasonló a helyzet a szintén államilag szabályozott villamosenergia-árakkal, annak ellenére, hogy az erőművek az olcsóbb dollár miatt kevesebbért tudnak energiát előállítani.

A tehetősek profitálnak a forint erősödéséből

Importból származik a tartós fogyasztási cikkek nagy része is, főként a háztartási berendezések. E termékkörben Hegedűs Miklós szerint tovább lassulhat az áremelkedés, igaz ez évek óta rendre elmarad az inflációtól. Olcsóbbak lehetnek a behozott autók is, s az importált termékek árcsökkenéséhez az is hozzájárulhat, hogy a vám összegét is forintosítják, így az importőröknek ez is könnyítést jelenthet.

Mindez összességében Hegedűs Miklós szerint azt jelenti, hogy szinte kizárólag a tehetős réteg profitál a forint kedvező alakulásából, hiszen ők a tartós fogyasztási cikkek, illetve az autóipari termékek fő vásárlói. A szerényebb körülmények között élők ilyesmire jóval kevesebbet költenek, a "kötelező" kiadások (villamos energia- és lakossági gázszámlák) viszont változatlanok maradnak.

Romolhat a mérleg

Mivel az infláció alakulását csak kismértékben befolyásoló termékek ára csökken a forint erősödésével, ezért a GKI úgy döntött, hogy a 2001-es átlagos inflációs prognózisán mindössze két-tized százalékpontot korrigál és 9,5-ről 9,3 százalékra csökkenti. A lakosságot már kevésbé érinti közvetlenül, de fontos, hogy a forint erősödése import-ösztönző, ami pedig a folyó fizetési mérleg romlásához vezet. A külföldi tőkebeáramlás ezt a deficitet már nem képes fedezni, így ezt az államnak kell kipótolni, ami pedig az államadósság növekedésével jár.