Ambrus
-7 °C
3 °C

Első forduló után - merre tovább forint?

2006.04.10. 09:16
Mivel a választások végső kimenetele még nem dőlt el az első fordulós eredmények ismeretében, így a kiváró hangulat, a bizonytalanság lehet domináns az elkövetkezendő két hétben. Rövid távon azonban elképzelhető enyhe pozitív reakció: a forint kissé erősödhet és az állampapír-piaci hozamok is enyhén csökkenhetnek. Ennek hátterében az áll, hogy az eredmények a jelenlegi politikai felállás fennmaradását vetítik előre, azaz a piacbarátabbnak titulált és kisebb költségvetési egyensúlyrontó intézkedéseket ígérő jelenlegi kormánykoalíciónak nagyobb esélye mutatkozik a győzelemre. Fontos az is, hogy a két kisebb párt is bekerült a parlamentbe, melyek a takarékosabb állam, a lényeges államháztartási reformok megkezdése mellett kampányoltak.
Középtávon a piaci reakciók szempontjából kulcsfontosságú az lesz, hogy a kormányra jutó erők mit fognak valóban megvalósítani ígéreteikből (kiadásnövelés, reformlépések). A választási kampányban nem szabad elfeledkezni a külföldi keretfeltételekről sem, azaz hogyan alakulnak a fejlett piacokon a kamatemelési várakozások, változik-e érdemben a globális kockázatvállalási hajlandóság, ez szintén komoly befolyásoló tényező a magyar piaci árfolyamok alakulása szempontjából.

Államháztartás, reformok

266 körül az euró
Az euró ma hajnalban 267 forintos árról indult, majd lefelé vette az irány, a forint erősödésével fél tíz körül az árfolyam a 266-os szint közelébe került.
A választási kampányban a Fidesz mutatkozott "bátrabbnak" az ígéretek terén, ami azok betartása esetén a költségvetési pozíció jelentős további romlását okozhatja. Ebből a szempontból az eddig ismert eredmények enyhe pozitív piaci reakciót vetítenek előre.

Március 8-án 20 piaci elemző megkérdezésével közölt választási felmérésünk tanúsága szerint a piaci elemzők inkább az MSZP illetve MSZP vezetésű kormánytól várják azt, hogy gátat vet a költségvetési hiány duzzadásának, ugyanakkor a hiányszámok tarthatóságával kapcsolatos rossz múltja kísértené a szocialisták-dominálta kormányt (az elmúlt négy évben rendre elmulasztott hiánycélok). Ez utóbbi miatt minimálisan gyengébb év végi forintárfolyamot vártak egy MSZP-vezette, mint egy Fidesz-vezette kormány esetén.

Ha a Fidesz kerülne kormányra, a deficit várhatóan magasabb lesz idén mint hatalomváltás nélkül, de ebbe az is belejátszhat, hogy az ellenzéki párt igyekezne minél több eddig a költségvetésen kívül kezelt tételt bevonni az idei évbe (2007-es évből egyes tételek átcsoportosítása). 2007-tel kapcsolatban kissé optimistább volt a piac, enyhén nagyobb deficitcsökkenést várt a Fidesztől, mely a remélt reformlépésekkel függhet össze.

A befektetők elsősorban a konvergencia-program frissített változatából kiszivárgó részletekre várnak, melyből a 2007-es költségvetés kereteire, illetve az euró-bevezetés szándékolt dátumára következtethetnek (jelenleg 2016 körüli időpontot áraz a piac). Fontos leszögezni, hogy a piac az őszi önkormányzati választások miatt nem vár gyors (és fájdalmas) reformlépéseket a választások után, azonban kérdéses, hogy addig kitart-e a piaci bizalom. Elképzelhető, hogy lényegi intézkedések hiányában a külföldi befektetők érezhető pozíciócsökkentése már nyáron (az őszre várható hitelminősítési felülvizsgálatok előtt) elindulhat. Kérdéses, hogy a nemzetközi környezet továbbra is viszonylag pozitív marad-e, vagy fokozódnak a kedvezőtlen jelek). Lényeges, hogy minimális parlamenti többséggel igen nehéz belevágni a komoly államháztartási reformokba, melyek több ponton kétharmados törvénymódosításokat igényelnek.

Euró-bevezetés

Az euró 2010-es bevezetésének kérdése a kampányban kevésbé volt hangsúlyos (illetve hiteles - konkrét, ahhoz szükséges intézkedések hiányában), ezért a kérdést egyelőre az államháztartás terén a választásokat követő időszakban bekövetkező lépések tükrében érdemes nézni. A felmérésünkben a megkérdezettek azt a választ adták, hogy az euró bevezetésének időpontjára nincs komolyabb hatással a választás eredménye. A külföldiek számára azonban mindenképpen kiemelendő, hogy az MSZP, illetve személy szerint Gyurcsány Ferenc azzal kampányolt, hogy már készülnek a nyáron elindítandó nagyobb átalakításokhoz szükséges törvényjavaslatok, és Gyurcsány nem alakít addig kormány, amíg meg nem kapja a szükséges támogatást (a koalíciótól) a törvények átvitelére. A Fidesz nagyobb költségvetési egyensúlyrontásra utaló ígéretei alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy egy Fidesz-vezette kormány megalakulása esetén nagyobb az esély a bevezetés csúszására is.

Árak, foglalkoztatottság-és gazdasági növekedés

A számos reformlépés mellett szükség lehet a hatósági árak emelésére is a következő kormányzati ciklusban, ha azonban a belföldi árak a világpiaci szinttől tartósan elszakadnak, akkor a kompenzáció fedezete jelentős terhet ró az államháztartásra. Itt a Fidesz retorikája erősebb ebben a kérdésben, így egy Fidesz-vezette kormány szintén a magasabb deficit irányába mutatna. A hatósági árak összefüggnek az inflációval, emiatt a Fidesz-győzelem az MSZP-hez viszonyítva relatív alacsonyabb inflációt vetít előre a választások utánra (időintervallum kérdéses, az intézkedések megvalósításának időpontjához kötődik).

Választási felmérésünk arra is rámutatott, hogy a foglalkoztatottság növekedése egy Fidesz-vezette kormány esetén növekedhetne nagyobb mértékben. Ez a költségvetés bevételi oldalára önmagában kedvező hatással járna a feltételezhető emelkedő befizetések miatt, ugyanakkor nagy (és egyelőre nyitott kérdés), hogy a járulékcsökkentésből származó azonnali kieséseket milyen arányban pótolná.

Felmérésünk tanúsága szerint egy esetleges Fidesz-vezette kormány a várakozások szerint kissé gyorsabb gazdasági növekedést tudna elérni, ami feltehetően összefüggésben állhat a foglalkoztatásra vonatkozó várakozásokkal.