Nem kell nekünk túl erős forint

A forint további erősödésére nincs szükség az idén - nyilatkozta Járai Zsigmond a Világgazdaságnak. Járai szerint az idei hétszázalékos inflációs cél eléréséhez 8 százalékos forinterősödés is elegendő. (A sávszélesítés óta a forint 10-11 százalékkal drágult az euróhoz képest.) A jegybank elnöke úgy véli: a következő években további 3-4 százalékos forinterősödés kívánatos az optimális inflációs pálya eléréséhez.

Napi 2,9 millió eurót vásárol az MNB

Az év hátra levő részében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) naponta 2,9 millió eurót vásárol a devizapiacon. Ez 2001-ben összesen 366 millió euró megvásárlását jelenti. A sajtóközlemény szerint a devizaadósság fizetéséhez kell az euró. Az jegybank ma bejelentett intézkedése nem kedvez a forint erősödésének, ám érdemben nem befolyásolja a nemzeti valuta helyzetét, mivel a napi forgalomban csupán 1 százalékát teszi ki.

Az exportőröknek rossz az erős forint

Az MNB bejelentését enyhe forintgyengülés követte hétfőn, majd ismételt erősödésről számoltak be a devizabrókerek. Igaz, az árfolyam a pénteki szint alatt maradt. Zsoldos István, a Concorde Értékpapír Rt. elemzője pozitívan értékelte Járai bejelentéseit, amelyek - véleménye szerint - kevesebb találgatásra adnak majd alkalmat a spekulánsoknak. A túlságosan erős forintárfolyam a szakértő szerint viszont továbbra is az exportőrök helyzetét rontja, s átmenetileg a gazdasági növekedést is visszavetheti.

Az élelmiszeripar fekete jövőképe

A sávszélesítés óta a forint erősödése 4,2 milliárd forint veszteséget okozott az élelmiszeripar hazai szereplőinek - állította a Napi Gazdaságnak Piros László, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) főtitkára, aki szerint a veszteség az év végéig akár a 30 milliárdra is nőhet. Az export így forintban kevesebb bevételt hoz az élelmiszeriparnak, amit a belföldi árak emelésével sem képesek teljes mértékben ellensúlyozni. Az ÉFOSZ megoldásként azt javasolja, hogy 100 százalékos állami kamattámogatást kapjanak a termeléshez, a feldolgozáshoz és a készletezéshez felvett hitelekre, bár ez idén és jövőre 25-25 milliárdjába kerülne az agrárköltségvetésnek.