Folytatódik a kötélhúzás a jegybank és a spekulánsok között

A hét első két napjához hasonlóan szerdán is szabad euróaukciót tartott a jegybank, és a hétfőn, illetve kedden követett gyakorlathoz ragaszkodva ezúttal sem hozta nyilvánosságra az értékesítés eredményét. A NAPI Gazdaság által megkérdezett piaci szereplők szerint a tegnapi értékesítés nem volt eredményes, azaz a hazai és külföldi pénzintézetek által beadott ajánlatok zömét visszautasította az MNB.

Az egyik legnagyobb - ajánlatot be sem nyújtó - piaci szereplőtől származó információ szerint azt, hogy milyen kiút mutatkozhat majd a jelenlegi csapdahelyzetből, a következő hetek dönthetik el. A külföldi spekulánsok magatartását erősen befolyásolja az is, hogy a számukra fontos dollár/forint árfolyam alapján a veszteségük most legfeljebb néhány forintra tehető. Tisztában vannak ráadásul azzal is, hogy az MNB hosszabb távon nem nézheti tétlenül, hogy a magyar kisbefektetők (a negatív reálkamatokra reagálva) megtakarítás helyett fogyasszanak. A dezinfláció ugyanis - fogalmazott a lap informátora - ettől is kaphat egy további pofont.

Nyilvánvalóan a hazai betétesek érdekét szolgálhatja, hogy a betéti tendereknél és gyorstendereknél túljegyzés esetén az MNB megváltoztatta az allokációs módszert. Az egyenlő arányú elosztást (kártyaleosztás) a nagyság szerinti (évi átlagos tartalékkötelezettségen alapuló) váltotta fel. Szabó Ferenc, a Raiffeisen Bank treasury szakembere elmondta: ez a módosítás a gyakorlatban azt jelentheti, hogy az eddigi, bankonként mintegy 3 milliárdnyi befogadott betét helyett az OTP Bank helyezhet majd el akár 50 milliárdnyit, a Kereskedelmi és Hitelbank 20 milliárdnyit, a többi pedig teljesen szétoszlik. A jegybank így nyilvánvalóan lehetővé tesz némi nyereségátcsoportosítást.

Zsoldos István, a CA-IB Értékpapír Rt. elemzője is hangsúlyozta: a külföldieket nem lehet teljesen kizárni a tenderekről, ugyanis valószínűsíthető, hogy a magyar bankok - bizonyos nyereség levonása után - közvetetten lehetővé teszik majd számukra a jelenlétet. Az új módszer viszont mindenképpen jelent bizonyos védelmet a hazai bankrendszer számára. Egyesek szerint a február 18-i dátum (ekkorra hirdették meg az első új szabályon alapuló allokációt) arra utal, hogy a jegybank nem számít a forró pénzek gyors távozására, mások azonban épp arra mutatnak rá, hogy az MNB így közölte a spekulánsokkal, hogy minél hamarabb érdemes távozni.

Lépéshátrányban a jegybank?

A jegybank már-már napi gyakorlattá váló aukcióiból a piac arra következtet, hogy az MNB a lehető leghamarabb megszabadulna a két hete intervenciós kötelezettsége miatt felvásárolt eurótól - mondta a Napi Gazdaságnak Kolba Miklós, az ING Bank üzletkötője, aki szerint a forint épp ezért erősödik. Amennyiben ugyanis egy jelentős szereplőről kiderül, hogy szándékában áll több milliárd eurót forintra konvertálni, úgy az már önmagában is a magyar deviza erősödését okozza. Kolba szerint amennyiben a jegybank megjelenik a piacon, úgy 236-237 forintig is gyengülhet az euró.

Több szakértő úgy véli, hogy a forint elleni spekulációs támadást sikeresen hárító MNB az utóbbi napokban lépéshátrányba került a piaccal szemben. Az ő szemükben a viszonylag sikertelen aukciók arra utalnak ugyanis, hogy a spekulánsok szerint a jegybank idővel elveszti a türelmét, és a bankközi piacon ad túl a forró pénzeken. Ez jelentős forinterősödést hozna, és a spekulánsok minimális veszteséggel tudnák feladni forintpozíciójukat.

Török Zoltán, a Raiffeisen Értékpapír Rt. közgazdásza szerint a naponta meghirdetett aukciókon a piac és az MNB folyamatosan teszteli egymást. Az aukciók lehetőséget biztosítanak arra, hogy a forró pénzek a monetáris kondíciók megváltoztatása nélkül hagyják el az országot, a pozíciók piaci zárása esetén azonban a forint árfolyama jelentősen kilengene. Problémát csak az okozhat, ha a külföldi spekulánsok úgy döntenek, hogy megvárják az árfolyam erősödését - vélekedett Török.