A szegények közt a legnépszerűbbek a leggazdagabb magyarok

A Napi Gazdaság 2007. október elején, a Népszabadság október végén jelentette meg a leggazdagabb magyarokról szóló kiadványát. A Forsense novemberi közvélemény-kutatásában azt vizsgálta, hogy mennyire ismertek és népszerűek a leggazdagabb magyarok, hogyan vélekednek az emberek a legtehetősebbek politikai befolyásáról, és mit gondolnak, mi kell ahhoz, hogy valaki jelentős vagyonra tegyen szert.

A kérdezettek mindössze két százaléka tudta sorrendben megnevezni a Napi Gazdaság kiadványa szerinti három leggazdagabb magyar embert: Demján Sándort, Csányi Sándort és Várszegi Gábort. Demján Sándort a kérdezettek 24 százaléka tartotta a leggazdagabb magyarnak, de Csányi Sándort is 13 százalékuk jelölte az első helyre.

Ha eltekintünk a sorrendtől, Demján Sándort a kérdezettek 31, Csányi Sándort 28, Várszegi Gábort 5 százalék nevezte meg.

Gyurcsányt és Kókát is közéjük sorolták

Jelzésértékű, hogy a lista harmadik helyére Várszegi Gábort csak a kérdezettek 2,5 százaléka jelölte, az egyébként ötödik leggazdagabb magyart, Széles Gábort viszont 3,2 százaléka. A valóságban a listán csak jóval hátrébb szereplők közül a kérdezettek 5 százaléka vélte úgy, hogy Gyurcsány Ferenc Magyarország leggazdagabb embere, Kóka Jánost pedig 2,3 százalék gondolta a annak.

A kérdezettek háromnegyede nem tudott válaszolni a kérdésre, hogy kit tart Magyarország legbőkezűbb emberének, 13 százalékuk Demján Sándort, 6 százalékuk Csányi Sándort jelölte meg.

A leggazdagabb emberek közül ötre részletesebben is rákérdeztek. Demján és Csányi ismertsége tekinthető kiemelkedőnek. Csányit a kérdezettek 78, Demjánt 72 százaléka ismeri, Széles Gábor ismertsége 50 százalékos, Leisztinger Tamás nevét a kérdezettek mintegy kétharmada nem hallotta még.

Rokonszenvesebbek a politikusoknál

A Csányi Sándort ismerők fele tudta kötni az üzletember nevét az OTP-hez, 4 százalék a Molhoz és a Pickhez, 3 százalék a Délhúshoz, 2 százalék a Csányi Pincészethez és a Villányi Törköly Kft-hez. A Demján Sándort ismerők 14 százaléka említette a TrigGranitot, 9 százaléka a Westendet, 5 százaléka a Pólus Centert.

Széles Gáborhoz nagyobb arányban kapcsoltak cégeket az őt ismerők: 27 százalékuk az Ikarust, 21 százalékuk a Videotont, az Echo Tv-t azonban csak 3, a Magyar Hírlapot 2 százalékuk.

A leggazdagabbak között Demjánt és Csányit kifejezetten rokonszenvesnek tartják. Ötfokozatú skálán értékelték a kérdezettek az öt leggazdagabb magyart, és mind Csányi, mind Demján esetében jelentősen meghaladta a közepes osztályzatot az őket ismerők körében. Várszegi és Széles esetében a pozitívan értékelők aránya egyharmadra tehető, Leisztinger Tamást viszont az őt ismerők többsége inkább negatívan értékelte.

Leisztinger kivételével mindegyik milliárdos népszerűsége meghaladja a közepes szintet, Demján százas skálán 67 pontot kapna - ez jelenleg magasabb, mint bármelyik politikusé.

Nagy a befolyásuk a politikai életre

A milliárdosok rokonszenvindexe egy-két kivételtől eltekintve a rosszabb anyagi helyzetben élők körében magasabb. A legfeljebb havi nettó 125 ezer forintból élő családokban, a lakótelepen élők, az 55 év felettiek között majd minden esetben átlag feletti a rokonszenvindex, és Széles Gábor kivételével ez elmondható az MSZP szavazóiról is.

Leisztinger Tamás rossz megítélésében közrejátszik a Fidesz szavazói körében tapasztalható alacsony rokonszenvindexe.

Az öt leggazdagabb magyart ismerők jelentős része, 25-40 százaléka nem tudja megítélni, hogy a nagyvállalkozóknak van-e bármilyen befolyásuk a politikai életben. Azoknak azonban, akik válaszoltak a kérdésre, tekintélyes hányada, legalább 50 százaléka úgy gondolja, az öt leggazdagabb magyarnak nagy vagy nagyon nagy befolyása van a közéletre.

A két nagy politikai párt szavazói gyakorlatilag ugyanúgy ítélik meg e tekintetben a leggazdagabb magyarokat. A pártválasztásukban bizonytalanok is hasonlóan vélekednek, azonban közöttük igen nagy volt azok aránya, akik nem tudtak válaszolni a kérdésre.

A fideszesek szerint fontosabb a hátszél

A kérdezetteknek végül kilenc tulajdonságról kellett eldönteniük, mekkora szerepe van abban, hogy valaki jelentős vagyonra tehet szert. Miközben a nagyvállalkozók megítélése alapvetően pozitív, az e kérdésre adott válaszok azt jelzik, hogy az emberek szkeptikusak abban, mennyiben lehet tisztességes eszközökkel nagy vagyonra szert tenni.

A lista elejére ugyanis két, kimondottan negatív szempont került: a kérdezettek egyöntetűen nagyon fontosnak tartják, hogy a jó politikai kapcsolatok és a kiskapuk megtalálása elengedhetetlen a nagyon nagy vagyon megszerzéséhez. A három egyértelműen pozitív szempont közül kettő (jó ötlet, tudás) a lista közepén végzett, a harmadiknak viszont, a kemény munkának van a kérdezettek szerint a legkevesebb köze a nagy vagyonhoz.

A kérdés megítélésében jelentős különbségek vannak a két nagy párt szavazói között. A szocialisták a Fidesz szimpatizánsaihoz képest nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szerencsének és a vagyonszerzéshez kapcsolódó pozitív tulajdonságoknak, mint például a jó ötlet, a tudás és a kemény munka. A Fidesz szavazói az MSZP-sekhez képest a negatív szempontokat tartják fontosnak, így a jó politikai kapcsolatot, a kiskapuk megtalálását és a törvények kijátszását.

Csupán két szempont volt, a dörzsöltség és a családi háttér, amelyek megítélésében a két nagy párt szimpatizánsai között nem voltak nagy eltérések.