A francia pénzügyminiszter Magyarországot is büntetné

A francia pénzügyminiszter megbüntetné azokat az új EU-tagállamokat, amelyeknél a társasági adó az uniós átlag alatt van. Nicolas Sarkozy csökkentené a strukturális alapból járó támogatásokat, ötletével azonban sem a németek, sem az Európai Bizottság nem ért egyet - az érintettekről nem is szólva.

De jó nekünk

Ha olyan jól megy az új tagoknak, hogy megengedhetik maguknak az alacsonyabb társasági adót, akkor nincs szükségük a strukturális alap támogatására - hangzik Sarkozy vasárnap megszellőztetett fölvetése, amelyet a hét végi informális pénzügyminiszteri értekezletre szán.

Elsőként az Európai Bizottság söpörte le az asztalról javaslatát. A társasági adó - hangzik a brüsszeli vélemény - egyfajta kompenzáció. Azok az országok, amelyek például földrajzi fekvésüknél fogva eleve hátránnyal indulnak, módot keresnek arra, hogy a külföldi beruházókat mégiscsak becsalogassák. A kevés eszköz egyike a társasági adókedvezmény. Az uniós tagállamoknak szuverén joguk arról dönteni, milyen mértékű társasági adót vetnek ki.

A strukturális alap viszont az EU egyik alapértéke, a szolidaritás megnyilvánulása, és erre szükségük van az újaknak. Nem azért mondanak le a nagyobb társasági adóról, mert olyan sok pénzük van, hanem mert ez felzárkózásuk egyik esélye. A befektetések munkahelyeket és fogyasztókat jelentenek. Az állam ugyan valóban elesik egy bevételi forrástól, cserébe viszont ölébe hull az általános forgalmi adó, az áfa megugrása.

Nem támadták

Ez a lehetőség a régi tagországoknak is adott, némelyikük él is vele. Írországban például az uniós átlagnak csupán a fele a társasági adó, mégis sohasem támadták érte. Viszont éppen ennek hála olyan lendületes fejlődésnek indult, hogy kikerül az úgynevezett kohéziós országok köréből, vagyis jelentősen csökken a központi támogatása. És éppen ez a cél: fölfejleszteni, fölzárkóztatni a régiókat, hogy ne szoruljanak a támogatásra.

Az alacsony társasági adót Berlinben is bírálták, de egy pénzügyminisztériumi szóvivő szerint Sarkozy indítványa nem lehet megoldás. Nehéz viszont elképzelni, hogy Sarkozy ne tudná, miről beszél, ne lenne tisztában azzal, hogy az adópolitika és a strukturális politika reformjában a tagállamoknak vétójoguk van.

Ugyancsak a hét végén tárgyalnak a költségvetési irányelvekről - és ebben a perspektívában újabb érv lehet, miért is akarnak a nettó befizetők spórolni és messze a Brüsszel által szükségesnek ítélt büdzsé alatt maradni.