Péter
8 °C
14 °C

Hová tűntek a Hauer tízmilliói?

2008.02.07. 09:31
Technikai okok miatt zárva – ez a tábla fogadja azokat, akik a Hauer cukrászdába szeretnének betérni. A technikai ok valójában egy két éve húzódó felszámolás, amelyet a tulajdonos, Fehér Miklós szerint egy 3,5 millió forintos, vitatott számla nyomán indítottak. Fehér törvénysértésekről beszél, és arról: lenne pénze a hitelezők kifizetésére, de nem tud egyezséget kötni velük, mert két év alatt sem készültek el a hiteles mérlegek. A felszámolóbiztos azt mondja, az ügyben a Nemzeti Nyomozóiroda folytat vizsgálatot.

Fehér Miklós rutinos vállalkozó: cégével már a rendszerváltás idején megkezdte látványpékségek üzemeltetését és gyorsfagyasztott pékáruk készítését. Azonban a vállalkozói pályán eltöltött csaknem húsz év után is megdöbbentőnek tartja azt, ahogyan az ez év elejéig a Hauer cukrászdát is üzemeltető cégét megpróbálják, ahogyan ő fogalmaz, elintézni.

Fotó: Szémann Tamás

Nem fizetésképtelen, mégis felszámolják

A történet 2004-ben kezdődött, amikor az egykor száz százalékig az ő tulajdonában lévő Friss Kft. ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek egy hibás könyvelés nyomán visszatartott számla miatt. Fehér – aki jelenleg 95 százalékos tulajdonosa a Frissnek, míg 5 százalékkal a cég ügyvezetője, Bodó Istvánné rendelkezik – arra emlékeztet: felszámolást csak fizetésképtelenség esetén lehet elrendelni. A bíróság ennek ellenére elrendelte a felszámolást, noha a nagyjából félmilliárd forintos vagyonnal rendelkező Friss letétbe helyezte a számlakövetelésben szereplő 3,5 milliót, mondja a tulajdonos.

A felszámolás 2006. február 6-án kezdődött, és a mai napig sem ért véget. "Kérem szépen, ebben az ügyben az összes törvényt, amit csak lehetett, megsértettek, a felszámolás egész folyamata, már a kezdete óta szabálytalan" – mondja Fehér Miklós, aki vaskos papírkötegek másolatait mutogatja cége telephelyén, az eredetiket, mint mondja, egy biztos helyen őrzi, "mert az ördög nem alszik".

A törvényi előírások szerint a felszámolás megindulásától számított 45 napon belül el kellett volna készíteni a Friss Kft. f. a. (felszámolás alatt) nyitómérlegét, valamint előző napi határidővel egy zárómérleget. Ez azonban nem történt meg, amit alátámaszt egy 2007. február 14-én – tehát a felszámolás elkezdése után több mint egy évvel – kelt végzés, amely szerint "a bíróság ismételten kötelezi a Kurátor Felszámoló Szolgáltató Kft. felszámolót, hogy a kézhezvételtől számított 30 napon belül... csatolja a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal elkészített... tevékenységet lezáró mérleget".

Ez utóbbi, az úgynevezett zárómérleg lenne az alapja a felszámolási nyitómérlegnek, a felszámoló által felelős őrzésre átvett vagyon dokumentumának, mondja Fehér. A tulajdonos úgy tudja, a 2005-ös zárómérleg a cégnél folyó pénzügyi "furcsaságok" miatt nem készült el.

Hogy lett 26+6-ból 1?

Ilyen pénzügyi furcsaságként említi, hogy a házipénztárból szőrén-szálán eltűnt több mint 30 millió forint – legalábbis ha a hivatalosan neki átadott főkönyvi számok hitelesek. A főkönyvi adatok szerint ugyanis a Friss Kft.-nek 2005. novemberében több mint 26 millió forint volt a házipénztárában, majd decemberben még felvettek 6 millió forintnyi kölcsönt, és nagyjából 4-5 millió forintos árbevétel is keletkezett ebben a hónapban. Ennek ellenére a 2005. december 31-i, évzárást bemutató mérlegben már csak alig 1 millió forintos készpénzvagyon szerepel, miközben a kft egy havi átlagos kiadásai nem haladták meg a 3-3,5 millió forintot.

Ez a mérleg egyébként is érvénytelen, hiszen azt úgy adták be az APEH-ba és a cégbíróságra, hogy a tulajdonosi taggyűlés nem látta, és nem fogadta el, és ráadásul a hivatalos könyvvizsgáló is elutasította – mondja Fehér. Persze nem is láthatta a taggyűlés, hiszen amióta megkezdődött a felszámolás, a cégnél ilyen nem volt. Fehér állítja: többször kérte annak összehívását, de az ügyvezető a kérést arra hivatkozva utasította el, hogy a felszámoló nem engedi, míg a felszámoló azt mondta, hogy azt az ügyvezető nem akarja összehívni.

És még hiányzik tízmillió

Nemcsak a 2006-ban eltűnt több mint 30 millió forint hiányzik azonban a kasszából. A tulajdonos szerint sikkasztásra utal egy 10 millió forintos tagi kölcsön ügye is. Ezt a könyvelés adatai szerint visszaadták neki, és a tranzakciót 2004. december 31-re könyvelték el. Ő azonban pénzt nem kapott, és ilyen papírt nem is írt alá, ami szerinte az ezt a tételt mindenféle bizonylat nélkül bekönyvelő könyvelő felelősségét is felveti. Fehér tudomása szerint hiányoznak a Friss leltárában szereplő, nagyjából 30 millió forint értékű gépek és berendezések is.

Az eltűnt 10 és több mint 30 millió forintról sikkasztás és adócsalás gyanúját megalapozó adatokról tud, ám ennek ellenére csak a mérleg hiánya és leltárbeli eltérések miatt tett feljelentést – azt is közel két év késéssel és csak a tulajdonos követelésére – tavaly augusztusban a VIII. kerületi kapitányságon a felszámolást végző Kurátor Felszámoló Kft. felszámolóbiztosa, Katona József (ő már a második ember, aki a Frissel foglalkozik, a felszámolást 2006-ban még Veress Lajos kezdte el).

Hallgatnak a nyomozás érdekében

A tulajdonos szavait Katona József felszámolóbiztos módosította, amikor írásban feltett kérdéseinkre adott válaszaiból kiderült: nem a VPOP, hanem a Nemzeti Nyomozóiroda folytat vizsgálatot az ügyben. A tíz kérdésünkből ugyanis a mérleggel kapcsolatos hármat nem válaszolta meg azzal az indoklással: "a kérdésre a Nemzeti Nyomozó Iroda által folytatott, folyamatban levő vizsgálatra tekintettel nyilatkozni nem áll módomban". Így nem sikerült részleteket megtudnunk sem a 10, sem a 31 millió forint sorsáról, valamint a vizsgálatra hivatkozva nem kommenálta azt sem, készült-e záró- és nyitómérleg, vagy sem.

Azt ugyanakkor elismerte, hogy a 2006-os mérleget valóban nem fogadta el a taggyűlés. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Fehér Miklós 2005. május 1-ig volt a cég ügyvezetője, valamint azt: "a kialakult helyzetért a felelősségét nem áll módomban megállapítani. Reméljük, hogy a hatósági vizsgálat tisztázza a felelősségi kérdéseket". Hozzátette: "az egymást követő ügyvezetők felelőssége felmerül, melynek tisztázása szintén az illetékes hatóság feladata".

A jegyzőkönyv nem szabályos

A tisztázást az adóhivatal is segíthetné, azonban a 2006-ban elvgézett APEH-revízió inkább csak összekuszálta a képet. A revízió ugyanis mindent rendben talált a cégnél, noha a könyvvizsgáló a 2004-es jelentését visszavonta, és a 2005-öst meg sem csinálta a közel 100 milliós megmagyarázhatatlan eltérések miatt. A tulajdonos ezután be is jelentette a törvénytelenségeket az adóhivatalnak. "Akkor a felszámolóbiztos is elismerte, hogy nincs minden rendben a Frissnél" – mondja Fehér Miklós, hozzátéve: az APEH-nek ekkor, több mint egy éve írtak, ám választ nem kaptak.

Holott a revízióról készült jegyzőkönyv több furcsaságot is tartalmaz. A vizsgálat a 2000. január 1-je és 2006. február 5-e közötti időszakra vonatkozott, ami több, mint az APEH által általában vizsgálni szokott öt év. Ennél is meglepőbbnek érzi azonban, hogy a jegyzőkönyvön nincs iktatószám, és azt csak az ellenőrzést végző vizsgálatvezető írta alá, a revizor nem. Ráadásul az egy ember által aláírt jegyzőkönyvön adóhivatal bélyegző sincs.

Létezhet ilyen, revíziót lezáró jegyzőkönyv, bár nem szabályos – válaszolta ezzel kapcsolatos kérdésünkre egy adótanácsadó. A neve elhallgatását kérő szakember szerint ez a megoldás "nem törvénytelen (jogszabály nem írja elő a pecsétet és két aláírást), viszont az adóhivatali belső módszertani útmutatatóval ütközik".

Katona József az adóhivatali revízióval kapcsolatos kérdésünkre azt válaszolta: "a Friss Kft. f.a.-nál az APEH tevékenységzáró vizsgálatot végzett, a revízióról jegyzőkönyv is és határozat is született. A könyvvizsgáló a 2004-es gazdálkodási évre szóló auditálását valóban visszavonta, mely időszak alatt a cég ügyvezetését és képviseletét Fehér Miklós látta el."

A hatóságok hallgatnak

Nemcsak az adóhivatali revízióról és a nyomozásról nem tudott meg semmit a tulajdonos. Szintén hiába írt a tulajdonos a cégbíróságnak, a felszámolást elrendelő és felügyelő Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiumának, hogy nem készült el határidőre – sőt, állításuk szerint a mai napig sem – a nyitó- és zárómérleg, és hamis mérleget nyújtott be az aktuális cégvezetés. A tulajdonos tavaly februárban törvényességi felügyeletet kért a Cégbíróságtól. "A bíróság a válaszában 5000 forintos illetéket és az ügy bővebb leírását kérte, ezt 2007. március 19-én bevittük és átvételeztettük, azóta nem történt semmi" – mondja Fehér.

A hivatalok hallgatását az Indexnek sem sikerült megtörnie. A fővárosi bíróságon azt közölték, hogy folyamatban lévő felszámolási ügyekben nem nyilatkoznak, csak annak tényét erősíthetik meg: jogerősen elrendelték a felszámolási eljárást. Az adóhivatal szóvivője azt mondta, az adótitok miatt akkor sem nyilatkozhatnak, csak az ügyben érintett cég tulajdonosa – hivatalos megnevezéssel a titokgazda – jogosult bármilyen információ közlésére.

Fizetne, de mennyit?

A tulajdonos egyébként többször hangoztatta: megvan a fedezete valamennyi valós hitelezői követelés megfizetésére, ám a felszámolást elrendelő bíróság szerint addig, amíg nincs mérleg, nem lehet egyezség sem. Ugyanakkor a felszámolóbiztos azt mondta: "Fehér úr a felszámolás kezdő időpontjától kezdve hangoztatja megegyezési szándékát a hitelezőkkel. A csődtörvény erre lehetőséget is biztosít. Hogy esetlegesen mely bejelentett hitelezői követelés nem valós, erre vonatkozóan semmi konkrétum nem áll rendelkezésre".

Holott Fehér szerint egyszerű a helyzet: a lényeg az, hogy minden oldalról dokumentáltan valós legyen a követelés. Ilyen azonban nincs, a tulajdonos úgy tudja, nagyjából 68 millió forintnyi olyan követelést jelentettek be. Ennek kifizetése után rendezni lehetne a vállalkozás helyzetét, azonban szerinte a követelések egy része nem valós "vagy egész tartalmában, vagy összegszerűségében", de kifogásolja azt is, hogy "a felszámoló által átadott listák tartalma is furcsán változik" az eljárás során. "A valódi tartozásunk nem lehet több 50-60 millió forintnál, ennek a fedezete rendelkezésére is áll, de a mérleg beláthatatlan idejű elkészültéig bírósági határozat tiltja a hitelezőkkel történő megegyezést" – állítja a tulajdonos.

Választmányi hercehurca

Visszatérve a követelésekre és Fehér Miklós szélmalomharcára: a követelésekről pontos adatokat a hitelezői választmánytól sem kapott. Sőt, az azt vezető OTP először még arról tájékoztatta őt, hogy nem működik, később azt, hogy meg sem alakult a hitelezői választmány. Még később azt is leírták neki, hogy meg sem fog alakulni, miközben a bíróság felé viszont bejelentették, hogy az ő vezetésükkel alakult meg a hitelezői választmán – mondja Fehér. Ezeknek az egymásnak ellentmondó nyilatkozatnak eredménye lett a tulajdonos szerint az, hogy senki nem képviselte a hitelezők érdekeit.

A hitelezői választmány megalakult 2006-ban, és a hitelezők többségének döntése alapján annak az elnöke az OTP lett, bár volt egy hangos kisebbség, amely ezt nem akarta. A választmány működési rendjéről azonban „az erős érdekellentétek miatt” a mai napig sem sikerült megállapodniuk a hitelezőknek – ehhez egyhangú megállapodás kellene –, így a hitelezői választmány nem tudta megkezdeni az érdemi munkát. Csakhogy a csődtörvény szerint ha a hitelezői választmány megalakult, akkor a hitelezők egyenként már nem jogosultak a felszámolással kapcsolatos információk megkérésére. Mivel a törvény által megkövetelt megállapodás nem jött létre, az OTP a működésképtelen hitelezői választmány elnökeként semmit nem tud tenni, mondta Korba Szabolcs, a bank vezető jogtanácsosa.

A törvény arról nem rendelkezik, mi van akkor, ha megalakul, de aztán működésképtelen egy hitelezői választmány – azt viszont előírja, hogy egy felszámolás alatt álló cégnél csak egy ilyen lehet –, úgyhogy a Friss hitelezői választmánya most lényegében „béna kacsa” állapotban van. A hitelezőknek nincs érdemi jogi eszköz a kezükben, hogy belelássanak, miért nem halad előre a felszámolás, milyen mulasztásokat követett el a felszámoló. Holott Korba szerint egy hitelezői választmány, ha működne, „keményen számon kérhetné a felszámolóbiztost, mit csinált, mit nem csinált”.

A hitelezők most szinte csak abban reménykedhetnek: a felszámolást elrendelő cégbíróságnak kötelessége, hogy a csődtörvényben a felszámolásra előírt határidőket betartassa a felszámolóval. Vagy a hitelezői választmány is újraszerveződhet, és új megállapodás születhet, amely előrevetíti az eredmény lehetőségét, ha a testület tagjai képesek megállapodni.

Egy visszavont inkasszó

Fehér Miklós egyébként is úgy érzi: az OTP nem könnyíti meg a dolgát. Menetközben ugyanis inkasszózta a Friss "testvércégének", a szintén Fehér érdekeltségi körébe tartozó Frissgép Bt.-nek a banknál vezetett, számláját egy jogtalan 53,6 milliós terheléssel. A Frissgép még a Frissnek egy 2001-ben kezdett beruházáshoz adott 100 millió forintos ingatlan fedezetet. A beruházás során készült el, majd nyitott meg az akkor már több mint 450 millió forint értékű Hauer Cukrászda. A Frissgép azonban hiába kérte, hogy az immár közel tízszeresen túlbiztosított fedezeti kötelmeket és az annak kapcsán az ingatlanjára bejegyzett jelzálogot törölje az OTP, a bank ezt nem tette meg.

Ehhez az ügylethez kapcsolódóan történt az inkasszó, amely történetéről Fehér Miklós a blogjában részletesen beszámol. Bár az inkasszót már törölték, Fehér azonban ettől még nem nyugodott meg, nem tud nem arra gyanakodni, hogy az inkasszós ügy hátterében az áll: a Friss-Gép többször felvetette a Friss felszámolásával kapcsolatos hercehurcában az OTP vezette hitelezői választmány felelősségét és furcsa, megtévesztő magatartását.

A bank ugyanakkor leszögezte: semmilyen jogsértést nem követett el a Frissgép Bt. számlájának inkasszója során. Korba Szabolcs elmondta, a Frissgép zálogfedezet nyújtását vállalta a Friss Kft. hitelfelvételéhez, és amikor a hitel – a felszámolás miatt – lejárttá minősült, akkor a zálogkötelezett Frissgéppel szemben a bank érvényesíteni akarta a követelését.

A bank végrehajtási eljárást kezdeményezett a követelése érvényesítésére az illetékes bíróságnál, amely a végrehajtási lapot záradékolta és bírósági végrehajtót rendelt ki a végrehajtás lebonyolítására. A végrehajtó „a legegyszerűbb megoldást választotta”, inkasszózta a Frissgép számláját – Korba szerint „szerencsétlen egybeesés”, hogy ezt az egyébként a végrehajtást kérő OTP-nél vezetik –, noha a Frissgép nem pénzzel, hanem zálogtárggyal, a jelzálog alá vont ingatlannal felel a kölcsönért.

Inkasszó esetén a banknak nincs mérlegelési joga, azt nem vitathatja vagy tagadhatja meg, ha van fedezet, teljesíteni kell. Az OTP ezt tette, átutalta a pénzt a végrehajtó letéti számlájára, majd amikor kiderült, hogy az inkasszónak nem volt semmilyen alapja, a pénz visszakerült a Frissgéphez. A jogszabályok szerint a végrehajtás elrendelését követően a végrehajtást kérőnek (a banknak) nincs hatása a végrehajtási eljárásra, így az annak keretében a bírósági végrehajtó által végzett végrehajtási cselekményekre sem, egyebek mellett a bírósági végrehajtó által benyújtott inkasszóra sem.

'Szándékom, hogy nem maradok adósságban'

Az inkasszó, vagyis az ezt kiváltó kezességvállalás ügye sem oldódott még meg tehát, de Fehér Miklósnak inkább az fáj, hogy a felszámolás nem halad előre. Két év után még mindig nincs érvényes zárómérleg a felszámolás előtti állapotról, valamint nyitómérleg a felszámolás kezdetéről. Amíg ezek véglegesen el nem készülnek – márpedig a felszámolóbiztos válasza arra utal, hogy ezzel kapcsolatban folyik az NNYI vizsgálata –, addig megállapodás sem köthető a tulajdonos és a hitelezők között, miközben előbbi még csak információkat sem kap a felszámolásról és az ahhoz kapcsolódó vizsgálatokról.

A Friss felszámolása tehát tovább folyik, vagyis éppen nem folyik, és időközben már a Hauer Cukrászda is bezárt. "A cégem annak idején a kerületi önkormányzattal öt évre szóló kötelezettségvállalást írt alá a Hauer működtetésére. Ez az öt év lejárt, a cukrászda január 8-án be is zárt, a dolgozókat szélnek eresztették" – mondja Fehér Miklós.

"A felszámolási eljárásnak nem a vagyontárgyak, illetve az eszközök üzemeltetése a célja, ez csak lehetőség a hitelezők igényeinek jobb kielégítése érdekében. Ez a hozzájárulás nincs meg a 2008. évi tevékenység további folytatásához, így már ezen okból adódóan is be kellett zárni a cukrászdát" – mondta a cukrászda bezárásának okát firtató kérdésre a felszámolóbiztos. Arra a kérdésre, hogy mekkora a Hauer értéke, ezt válaszolta: "az ingatlannak és az eszközöknek a könyv szerinti értéke a nyilvános tevékenységzáró beszámoló mérleg adatai szerint több száz milliós nagyságrendű, melytől a tényleges piaci érték jelentősen eltérhet."

Szóval még az is vitatott, mennyit ér a bezár cukrászda. Abban viszont biztos Fehér Miklós, hogyan szeretné ezt az ügyet lezárni. "Szeretnének törvényes állapotokat elérni. Azt, hogy legyen egy valós hitelezői állomány, és őket kifizetni, szándékom, hogy nem maradok adósságban" – mondja. Majd újranyitná a Hauert, amit eredeti tervei szerint később egy alapítványra hagyna, és Budapest városának ajándékozna, amennyiben kellő biztosítékokat kap, hogy nem kótyavetyélik el.