Gyurcsány fészket rak

2005.10.26. 00:43
Mint vőfély az eladósorban lévő süldőlányhoz, úgy toppant be a miniszterelnök az árpádföldi Felsőmalom utcába, hogy meglátogassa a tizenhatezredik fészekrakó párt. A fiatalok mikrohullámút kaptak Gyurcsánytól, az asszonyka még puszit is. A lakás még a luxusbaloldal szerint sem olcsó mulatság, ezért majdnem annyi támogatást adnak az otthonteremtésre, mint a honvédelemre. És ebben a mikró ára, mert azt Gyurcsány saját zsebből vette, nincs is benne.
Picit aggasztó, amikor egy nagy tapasztalattal rendelkező pesti taxisnak is térképet kell elővennie. Márpedig ez történt, amikor kedden elindultunk a XVI. kerületi (Rákosszentmihály, Cinkota, Árpádföld, Mátyásföld, Sashalom, satöbbi) Felsőmalom utcába, Gyurcsány "fészekrakó" Ferenc után. A miniszterelnök - kommunikációs csapata - ugyanis itt bukkant rá a Fészekrakó program segítségével lakást vásárló tizenhatezredik családra, és nyomban úgy döntött, felköszönti őket, egyben pedig bebizonyítja, nem igaz, hogy a luxusbaloldal szerint a Hungária körút a város (ország) határa.

 

Egy családdal beljebb


Klikk a képre!

"De hiszen ez a régi szeméttelep környéke", rángat ki gondolataimból a taxis, amikor sikerül lokalizálna az úticélt, valahol Cinkota, Szabadságtelep és Árpádföld határán. A kerület átlagos tengerszint feletti magassága 235 méter, de ezen belül vannak a Gellért-heggyel közel azonos kiszögelési pontjai is, tájékoztat a kerület honlapja. A Felsőmalom utca valószínűleg ilyen kiszögelési pont, jelentsen ez bármit is, erre gondolok, miközben gyalogolok a domboldalon magasodó új lakópark felé, ahol már ingerlően villognak a luxusbaloldali megkülönböztető jelzések.

Az utcában és közvetlen környékén semmi nem utal arra, hogy itt valaha szeméttelep lett volna, gondosan ápolni szándékozott és nagyon rendezettnek látszani akaró házak egymás mellett, nem telepednek nyomasztóan fölénk, földszint, emelet, tetőtér elrendezésben épült a 206 lakásos Európa Lakókert. A 6. számú ház bejárata előtt sürgölődnek a marcona kormányőrök és az életunt operatőrök, akik nem reménykednek abban, hogy 42 négyzetméteren elfér tucatnyi tévéstáb, valamint a miniszterelnök, ajándékostul, csokorvirágostul, kíséretestől. Hát ilyesmit jelenthet az, amikor a hétfői interpellációs időszakban a miniszterelnök "közfeladatok halaszthatatlan ellátása" miatt nincs a teremben, morfondírozunk.

Az amerikai konyhás nappaliban közben összezsúfolódik vagy ötven ember, tényleg kis lakásokat vesznek a magyarok, egy normális falusi lagzit sem lehetne megrendezni itt - valószínűleg ezt modaná Kolbász Mihály, ha még mindig Pesten kódorogna, de nem. A beépített konyhaszekrény pultján közben elhelyezte a miniszterelnök az ajándékot, a konyhaszekrényt, akár az egész lakást, végigmustrálta; csokor a kézben, öltöny a testen; hát igen, sose volt még ennyire durva. Az ajándék nagy dobozos, mint a Zs-kategóriás családi filmekben karácsonykor, benne, mint később kiderül, remekbe szabott - gondolom, luxusbaloldali - mikrosütő, Gyurcsány saját luxusbaloldali pénztárcájából fizette ki érte a 19 900 forintot.

"Egy hete vettük át a lakást, akkor tudtuk meg, hogy idejön Gyurcsány, először nagyon hihetetlen volt a dolog, de igazából az is, hogy megvan a lakásunk" - ad pillanatnyi hangulatjelentést Viktória, leendő kétgyermekes anyuka. A pár ugyanis minden elképzelhető állami támogatást igénybe vett, hogy az albérletből önálló lakásba költözzön, így egyebek mellett bevállaltak két gyereket is, erre nyolc évet kaptak az államtól. Nem tudom, a leendő népszaporultra gondolt-e, mindenesetre a miniszterelnök, miután végigjárta a lakást, elégedetten jegyezte meg: "egy családdal beljebb vagyunk, így kell tovább...", hogy mit, azt sajnos nem halljuk, egy kosztüm és egy öltöny ugyanis éppen mellettünk állva beszéli meg, hogy lekapcsolják-e a villanyt a fürdőszobában, vagy becsukják-e az ajtót.

 

Nem olcsó mulatság

Szerencsére a dilemma megoldódik, így visszatér hallójáratunkba Gyurcsány, aki éppen arról beszél, hogy a lakás nem olcsó mulatság, lelki szemeimmel már látom az adózóérdekvédők kutyászati szaklapjának szalagcímét, "a luxusbaloldalnak sem olcsó a lakás". A kormányfő elpanaszolja, hogy neki sem mondták el a fiatalok mennyit keresnek - reméljük, van valami szorgos önkéntes az APEH-ben, aki nemcsak a miniszterelnökről keres adatokat, hanem a miniszterelnöknek is -, így csak saccolni tudja, hogy jövedelmük körülbelül negyven százalékát költik majd a törlesztésre.

Szerinte ez nagyon jó, és nyugaton is így van. Ráadásul ezentúl még többeknek lesz így jó, mert a kormány novembertől felemeli a Fészekrakó program korhatárát 30-ról 35 évre. Így a mostani 250 ezer helyett körülbelül 500 ezer pár lehet potenciális ügyfél - jósol a kormányfő, de mi úgy halljuk, hogy 500 ezer pár lehet potenciális szavazónk; lehet, hogy igazából az "egy családdal beljebb vagyunk" is erre vonatkozott.

Közben a miniszterelnök már ott tart, hogy az állam mennyit fordít lakástámogatásra, és nyomban kiderül, hogy a lakás nemcsak a vevők, hanem az adófizetők számára sem olcsó mulatság. "Idén 247 milliárdot, a 2002-es kevesebb mint százmilliárdnak a két és félszeresét költjük erre a célra", tart rögtönzött számtanórát, és nyomban össze is hasonlít: "ez több, mint amennyit családi pótlékra fordítunk, és csaknem annyi, mint amennyi az összes honvédelmi kiadás". Mi megrögzött pacifistaként arra gondolunk, hogy eszerint honvédelemre több megy, mint a családi pótlékra, és azt gondoljuk, azért nincs ez így jól. A 247 milliárd viszont jövőre már 254 millirád lesz, nem tudom, ha Gyurcsánynak elszámolhatják majd munkához kapcsolódó költségtérítésként az ajándék mikró kábé húszezer forintos tételét, az a pénzforgalmi vagy eredményszemléletben az idei vagy a jövő évi százmilliárdok között számolódik-e el.

 

Adhatok egy puszit?

Gyurcsány időközben befejezi a beszédet, és továbbrángatják halaszthatatlan közfeladatok, de előtte még az adekvát kérdés Viktóriának, "adhatok egy puszit?"; most sajnáljuk, hogy az ajtófordulóban hallgattuk a beszédet, így lemaradunk arról, milyen az, amikor Feri nemcsak vicces és laza, hanem igazi hódító is. Aztán a miniszterelnök elviharzik, otthagyja Kolber Istvánt utóvédnek, de most érdekesebb az egy benzinkút shopjában dolgozó húszéves Viktória, és férje, a 25 éves Zoli, akik nem győznek nyilatkozni.

Igen, a lakásnak nagyon örülnek. Igen, eddig albérletben laktak. Igen, ha nincs a Fészekrakó, nem lenne önálló otthonuk, mert nem tudtak megtakarítani. Igen, csak tíz százalékot kellett befizetni, a többi szocpol és hitel. Igen, a 42 négyzetméteres, másfélszobás lakás vételára 13 millió forint volt, de ebből csak 1,3 milliót kellett kifizetniük. Igen, meglepődtek, hogy jön hozzájuk Gyurcsány, el sem akarták hinni. Válaszok válaszok hátán hülyébbnél hülyébb kérdésre.

És most az MSZP-re fognak szavazni? - bújna ki belőlem a kisördög, de egy tévéstáb elragadja előlem a fiatalokat. Ezért aztán végül azt sem tudom meg, volt-e már mikrójuk, avagy a miniszterelnök a vasárnapi luxusbaloldali beszéde után újabb bravúros jósképességről tett tanúbizonyságot, amikor ezt vette nekik. Ahogy azonban kifelé jövet elnézem az újságírók által összetaposott, összesározott padlót, úgy érzem, egy takarítógéppel jobban jártak volna. Igaz, akkor már 247 milliárd + 60 ezer forint lenne az esetleges elszámolandó költség - ki tudja, a 2010-as euróbevezetést talán pont az ilyen tételek hiúsítanák meg.