Megjósolhatatlan, meddig zuhan a forint

Néhány nap alatt tíz forintot esett a forint-euró árfolyam, kedden délelőtt már a 266-os szintet is megjárta a kurzus. Kora délután megkezdődött egy enyhe napközbeni korrekció, az euró ára 262 forint körüli szintre csökkent.

A forint ennek ellenére egyértelműen a legnagyobb esést produkáló régiós és feltörekvő piaci deviza. A lengyel zloty 2,1, a török líra 1,4 százalékot gyengült az elmúlt egy hétben, miközben a forint négy százalékot esett. A tegnap kitartó tőzsde ma már követi a forintot, az index 1,7 százalékot esett, a BUX kora délután 21 890 ponton állt.

Ez még mindig nem válság

Válságról egyelőre a most egy hete tartó zuhanás ellenére sem beszélnek az Index által megkérdezett szakértők, Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője és Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője egyaránt a múlt héten elindult 'nemzetközi hangulatváltozás' következményeként értékeli a történteket. Az ugyanakkor mindkettejük szerint megjósolhatatlan, meddig esik még az árfolyam. A nagy bukásban két egyedi tényező is szerepet játszik: egyrészt a forint eddigi nagyon erős és stabil volta, ami arra ösztönözte a befektetőket, hogy jelentős összeget fektessenek a magyar devizába most visszaüt, a hiszen nagy az eladói nyomás a piacon - emelte ki Duronelly Péter.

Másrészt a feltörekvő piacok vonzerejének tovatűnésével előtérbe kerülnek az eddig is ismert, de kevésbé komolyan vett államháztartási adatok - tette hozzá Nyeste Orsolya. A piac hajlamos túlreagálni pozitív és negatív oldalon egyaránt, most éppen ez utóbbival szembesül a forint. Ugyanakkor ha - ahogy várja - nem igazolódnak a most akár további egy százalékos további emelést is elképzelhetőnek tartó amerikai kamatvárakozások, a második félévben megnyugodhat a piac.

Kamatemelés jöhet?

Bár hosszabb távon az állampapír piac már be is árazott egy várt kamatemelést, a jelenlegi helyzetben egyik elemző sem tartan szükségesnek, sőt szerencsésnek sem bármilyen beavatkozást az MNB részéről. Meg kell várni, amíg letisztul piac, egy most bejelentett intézkedés pánikreakciónak tűnne, ami adott esetben csak tovább gyengítené a forintot - mondta Duronelly Péter. Nyeste Orsolya szerint hosszabb távon ugyanakkor a kamatemelés 260-270 forint körül stabilizálná az euró árát.

A Portfolio.hu szerint a piaci szereplők egy része rendkívüli jegybanki ülésre, intervencióra, kamatemelésre számít. Az MNB kommunikációs osztálya cáfolt minden olyan híresztelést, ami a március 20-i reguláris ülés előtti hivatalos tanácskozásról szól. Ugyanakkor Portfoliónak nyilatkozó elemzők is kiemelték: nem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi egy regionális folyamat, egy nagyobb hullám részeként gyengülünk. Egy ilyen helyzetben az MNB feltehetően csak igen korlátozottan képes hatni a piacra, jobb ha csak figyelmeztetéseket küld. Egy erőteljesebb direkt intervenció esetleg csak olaj lenne tűzre.

A kormánynak kellene lépnie

Azonnali kormányzati és jegybanki beavatkozást látna szükségesnek Bartha Ferenc. A Vállalkozók Országos Szövetsége felügyelő bizottsági elnöke, az Inter-Európa Bank elnöke szerint a nemzetközi okokra visszavezethető régiós zuhanásban a magyar helyzet specifikuma, hogy a választások előtt a kormány nem mer azonnali megszorító intézkedéscsomagot bejelenteni, pedig erre lenne szükség a piacok megnyugtatásához.

Ugyancsak politikai okokat lát az MNB "szótlansága" mögött: szerinte egy kisebb kamatemelés csak azt jelezné a piacnak, hogy a jegybank figyeli és követi az eseményeket, de az MNB nem akar a választások előtt kamatot emelni, mert ennek is politikai színezete lehet. Ugyanakkor a nem cselekvésnek is: a hezitálás, és a forint emiatti további vagy nagyobb mértékű gyengülése nyilván nem tünteti fel jó színben a jelenlegi kormányt - mondta Bartha Ferenc.

Ki bukik?

A Magyar Nemzeti Bank havi átlagos devizaárfolyam-adatai szerint tavaly januárban 246,56 forint volt az euró ára. A közös európai pénz februárban már csak 243,77 forintba került, de egy hónap kivételével már 2004. júliusától egészen tavaly szeptemberig 250 forint alatt volt az euró árfolyama. Ebben az elmúlt másfél éves időszakban a forint részben azért tudott ilyen erős lenni, mert magas volt a jegybanki alapkamat.

A magas kamatszint és az olcsó devizák miatt sokan nem forintban, hanem svájci frankban vagy euróban adósodtak el. A legfrissebb adatok szerint a lakossági devizahitelek állománya elérte az megközelítette az ezermilliárd forintot, míg a nemzetgazdaság teljes devizahitel-állománya 2011,1 milliárd forint volt a tavalyi utolsó negyedévben.

És mennyit?

Azok, akik devizában adósodtak el, törleszőrészleteik jelentős növekedésére számíthatnak, ha a forint tartósan gyenge marad. Ha valaki félévvel ezelőtt, tavaly augusztusban úgy vett fel lakáscélú, euróalapú devizahitelt, hogy az akkori 244,45 forintos euróár mellett havi 66 ezer forintos (tehát 270 eurónak megfelelő) törlesztő részletet vállalt, annak már tavaly decemberben is 68 221 forintot kellett fizetnie, holott akkor még 252,67 forint volt csak az euró. A törlesztés a devizapiacokon most elért 266 forintos eurónál már csaknem 72 ezer forint lesz. Vagyis bő félév alatt 8,9 százalékkal nőhetnek a kölcsönt felvevők visszafizetési terhei; igaz, a törlesztés még így is alacsonyabb lehet, mintha forintban adósodtak volna el.

A piaci elemzők ráadásul nem zárják ki azt sem, hogy folytatódik a forint vesszőfutása, és az euró 270-280 forintig drágul. Egy 275 forintos eurónál az egy évvel ezelőtt 65 ezresnek gondolt törlesztőrészlet már 74 ezer forint, 280-as eurónál csaknem 76 ezer forint lenne. Ez 15 százalékos pluszterhet jelentene, ami azt jelenti, hogy annak, aki 85 ezer forint körüli törlesztőt vállalt tavaly, ebben az esetben már csaknem 100 ezer forintot kellene fizetnie.

Némileg szerencsésebb helyzetben vannak, akik svájci frankban adósodtak el, az alpesi ország devizája ugyanis nem erősödött olyan mértékben a forinthoz képest, mint az euró. Tavaly augusztusban 157,39 forint volt a frank, idén februárban 161,51 frank, míg kedden 169,63 frank volt a jegybank hivatalos devizaárfolyama. Ha tehát a példában szereplő tavaly augusztusi 66 ezer forintos (420 franknak megfelelő) törlesztőt vállalt, annak decemberben csaknem 68 ezer forint, míg a hétfői árfolyam szerint 71 245 forint volt a törlesztője. Ugyan ez is több mint ötezer forintos emelkedés, ám valamivel szolidabb, mint azoké, akik euróban adósodtak el.

Az Index devizahiteltörlesztőrészletnövekmény-kalkulátorával megsaccolhatja, mennyit bukik a forintválságon.

A forint gyengülése nemzetgazdasági szinten is súlyos hatással járhat. A 2011,1 milliárd forintos devizahitel-állományból kiindulva egy átlagos 8 százalékos forintgyengülés 161 milliárd forintos törlesztési pluszterhet jelent. Igaz, ez a tétel a GDP-nek csupán 0,7 százaléka, ám ez a tehernövekedés mindössze néhány hónap alatt következett be.