Hullámvasúton a forint
Júliusban a korábbihoz képest kisebb ütemben nőtt a maginfláció az Egyesült Államokban. Az ingadozó élelmiszer- és energiaárak nélkül kalkulált maginfláció 0,2 százalékkal nőtt, szemben a megelőző négy hónapban tapasztalt havi 0,3 százalékos ütemmel. Egészében a fogyasztói árak júliusban 0,4 százalékkal nőttek a júniusi 0,2 százalékos növekedés után. A szakértők is ekkora inflációra számítottak, a maginflációt viszont 0,3 százalékosra becsülték - írta az MTI.
Az energiaárak 2,9 százalékkal nőttek júliusban, a júniusi 0,9 százalékos mérséklődés után. A háztartási cikkek, szolgáltatások ára viszont csökkent. 2006 első hét hónapjában a maginfláció éves szinten 3,1 százalékkal nőtt, szemben a múlt év azonos időszakának 2,2 százalékos ütemével. A maginfláció júliusi növekedéséért 80 százalékban a lakás- és a lakbérkiadások a felelősek.
Nincs meglepetés, nincs hatás
Az adatok ugyan kedvezőbbek, mint az utolsó elemzői várakozásokat tükröző felmérésben szereplők, igazi meglepetésről mégsem beszélhetünk. Miután a tegnap közzétett termelőiár-adatokban is jelentős pozitív eltérés volt a várakozásokhoz képest (a termelői infáció nemhogy nem nőtt, hanem csökkent), ma a piacokon már egyértelműen a korábbi várakozásoknál kedvezőbb adatokra számítottak - mondta az Indexnek Török Zoltán.
A Raiffeisen elemzője hozzátette: a forint ezzel együtt is reagált a további amerikai kamatemelés valószínűségét csökkentő adatra, de a hirtelen erősödés csak egy szakasznak bizonyult a mai hullámvasutazásban. Az euró ára reggel 274 forintra is csökkent átmenetileg, majd 276,80-ig is elment. Az amerikai adat napvilágra kerülésekor 276,20-ról 275,20-ra csökkent, azaz a forint jelentősebben erősödött, de ezt követően ismét gyengülni kezdett.
Másfél hét az MNB-döntésig
A forint mozgása is jól tükrözi, hogy a bizonytalanság továbbra is uralkodó tényező a piacon: a Fed következő döntését illetően továbbra sem lehet egyhangú várakozásokról beszélni. Ahogy az MNB augusztus 28-i kamatdöntő ülését illetően sem - hangsúlyozta Török Zoltán. Ez lehet ugyanis a következő olyan hazai esemény, mely kihathat a forintra - miközben persze nem lehet elfelejteni, hogy a magyar államháztartás rossz helyzete és a konvergenciaprogram körüli bizonytalanság folyamatosan érzékelteti hatását, a forint lényegesen érzékenyebben és nagyobb mértékben reagál nemzetközi körülményekre, mint a régiós devizák.
Az elemző szerint félszázalékos kamatemelésre lenne szükség itthon, ám az is elképzelhető: ennek hatása csak annyiban látszódna a forinton, hogy elmaradna az a gyengülés, amelyre a kamatok változatlanul hagyása esetén jó esély van.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
