Business Talks '24
Üzleti konferencia
Nemcsak a forint, hanem a régiós és feltörekvő piaci devizák többsége is gyengült szerdán. A lengyel zloty a forinthoz hasonlóan már a kereskedés első perceiben 0,4 százalékot gyengült, a cseh és a szlovák korona a kereskedés kezdetén 0,2 százalékos leértékelődéssel kezdett. Negyedéves viszonylatban szerda reggelig a forint már több mint 5 százalékos leértékelődést szenvedett el, míg a zloty csupán 1,5 százalékosat - írja a Portfolio.hu, kiemelve, hogy a két korona még mindig 1-1 százalékos pluszban van a december közepi árfolyamhoz képest.
A kedden közzétett amerikai termelői inflációs adat magasabb volt a vártnál, ezzel összefüggésben ismét erősödtek a kamatemelési várakozások a FED jövő heti ülése előtt - mondta az Indexnek Török Zoltán. Ez vezetett előbb rövid időn belül több dél-amerikai, majd a feltörekvő piacokhoz sorolt európai deviza gyengüléséhez - tette hozzá a Raiffeisen elemzője, hangsúlyozva: továbbra sem trendfordulóról, nagyarányú tőkekivonásról van szó, pusztán arról, hogy a kockázatvállalási hajlandóság valamivel csökkent. Az ez utóbbit mutató indexek azonban továbbra is magasan állnak, nem zuhannak, azaz kisebb átrendeződésről van szó, melyet rövidesen korrekció is követhet.
Az ugyanakkor már egyértelműen látszik, hogy egy az egész régiót érintő helyzetben a rossz államháztartási mutatók miatt a legsebezhetőbb deviza a forint: amikor gyengülés van, túlszárnyaljuk a többieket, amikor korrekció, alulteljesítünk, azaz nem rohamléptékű, de folyamatos a gyengülés - mondta Török Zoltán. A portfolio.hu összesítése szerint miközben reggel óta a forint a 268-as mélypontot is elérve már 1,2 százalékot gyengült, a régióban a többi deviza fél százalék alatt veszített értékéből.
Török Zoltán szerint az ugyan megjósolhatatlan, hogy akár most, akár a közeli jövőben meddig gyengül a forint, az azonban látható, hogy bármi is történik, alapvetően nemzetközi folyamatok hatnak a magyar pénzre. Az elemző úgy véli, nem szabadna az elmúlt 3-4 év alapján axiómaként kezelni, hogy a forintnak a sávközép erős oldalán, sőt annak szélén kell tartózkodnia, nem lehetne meglepődni akkor sem, ha hamarosan 275 forint körül kellene fizetnünk egy euróért. Arra pedig számítani lehet, hogy a második félévben mérséklődik a nemzetközi befektetők érdeklődése a feltörekvő piacok és így a régiónk iránt, ami gyengülést eredményezhet.
Igazi zuhanásról akkor lehetne beszélni, ha nagy ütemben, hirtelen gyengülne a forint, és 300 fölé kúszna a keresztárfolyam - mondta Török, ez azonban nem valószínű. Ez már egyértelműen negatív makrogazdasági következményekkel járna. A jelenlegi, alig pár hetes gyengélkedés azonban még nem alkalmas arra, hogy makroszintű következetéseket lehessen levonni.
Nagyon nehéz megjósolni, meddig tart a forint árfolyamának mélyrepülése, és hol áll meg a gyengülés - mondta Erdős Szabolcs, az Ecostat osztályvezetője. Az elemző szerint aggodalomra adhat okot, hogy a devizaárfolyamot alapvetően meghatározó mindhárom paraméter kedvezőtlenül alakult: rossz az adósság struktúrája, a külső forrásbevonást nem beruházásra, hanem folyó kiadásokra vette fel az államháztartás, továbbá az elmúlt hetekben kedvezőtlenül alakult a nemzetközi pénzügyi környezet is.
Erdős szerint egy esetleges tartós forintgyengülés esetén már az lesz a kérdés, hogy a választások után várható költségvetési kiigazítás elegendő eszköz lehet-e az árfolyam kézbentartására, és ha igen, mekkora korrekcióval lehet kezelni. Az elemző lehetségesnek tart a következő napokban egy jegybanki intervenciót - akár devizapiaci beavatkozást, vagyis forintvásárlást is -, azonban a kamatemeléssel szerinte még lehetne várni, azt ugyanis csak jól átgondoltan szabad meglépni. A Portfolio.hu szerint piaci körökben azt beszélik, hogy 270 forintos euróárig nem fog lépni az MNB. Hosszabb távon az államháztartási hitelesség visszaállítása a legfontosabb feladat, érdemi lépések azonban csak 2007-től várhatók.
Tekintve, hogy az üzemanyagok fogyasztói árának mintegy felét az adót teszik ki, és az árfolyam csak a nettó árra van hatással, Varró László szerint nem rossz az a számítás, mely szerint egy 5 százalékos forintgyengülés mintegy 2,5 százalékos áremelkedést eredményez. Literenként 270 forintos benzinárnál ez öt-hat forint közötti emelést jelent. A Mol szerdától egyébként éppen 5 forinttal emelte a benzin árát.
Az elemző ugyanakkor hangsúlyozta: a benzin annyiban más e vonatkozásban, mint más, a külkereskedelemben versenyző termékek, mint a ruházati vagy műszaki cikkek, hogy azok esetében a márkakereskedők a raktárkészletnek, a korábban leadott rendeléseknek köszönhetően az árfolyamgyengülés hatásai később jelentkezhetnek, de az áremelkedés ezek esetében sem elkerülhető.
A múlt hét eleji forintgyengülésnél már megremeghetett azoknak a gyomra, akik devizában adósodtak el. Akkor néhány nap alatt tíz forinttal drágult az euró, mintegy hét forinttal a svájci frank, ami öt százalék körüli forintgyengülést jelentett. A 266-os euróárfolyam akkor még megálljt parancsolt a további gyengülésnek. Kedden viszont folytatódott a hétfőn este megkezdődött gyengülés, és az euró délelőtt már a 268 forintis árszintet is megközelítette. A piacon már reális lehetőségnek tartják a 270 forintos euróárat.
A forint ilyen mértékű gyengülése miatt a tavaly augusztusban felvett devizahitelek törlesztő részlete már csaknem tíz százalékkal kerülhet többe (bár banki szakemberek szerint még így is olcsóbb, mintha ugyanakkor forintban adósodott volna el a hitelfelvevő). Vagyis ha valaki 25 ezres törlesztőrészletre számítva vágott bele a hitelre történő autóvásárlásba, annak már a 268 forintos eurónál is csaknem 27 000 forintot kell fizetnie, míg egy 70 ezer forintosra tervezett lakáshiteltörlesztés 77 000 forint közelébe drágulna.
Tovább rontja a helyzetet, hogy múlt csütörtökön kamatot emelt a svájci jegybank. Mivel a devizahitelesek többsége frankban adósodott el, az 1-ről 1,25 százalékra emelkedő kamatszint - és az emiatt a magyar forintgyengülésen is túl dráguló frank - újabb terheket jelenthet számukra. A svájci frank, amelynek februárban még 161,51 forint volt az átlagos ára, az MNB hivatalos devizaárfolyama szerint hétfőn 167,98 forintba, kedden 169,6 forintba került; a keddi ára már 5 százalékkal volt magasabb a februári átlagnál.
A kamatemelés hatását a kereskedelmi bankok és a lízingcégek a szakértők szerint napokon belül érvényesítik az áraikban. Így azzal együtt már több mint öt százalékkal nőhetnek azoknak a terhei, akik a múlt hónapban vettek fel devizahitelt. Mivel nemzetgazdasági szinten a devizahitelek állománya meghaladja a 2000 milliárd forintot, a tartósan öt százalékkal gyengébb forint 100 milliárdos pluszterhet jelent a gazdaságnak.
Deviza: | |
Kölcsön időpontja: | |
Havi törlesztő részlet: | |
Új árfolyam: | |
A becsült új törlesztő részlet: | Ft. |
A forintgyengülés, ha tartós marad, javíthatja a magyar termékek és szolgáltatások versenyképességét - mondta Kovács Zoltán Ákos, a Kopint-Datorg külkereskedelmi szakértője. Az elemző ugyanakkor figyelmeztet arra: egyelőre még nagyon nagy a bizonytalanság a forintpiacon, nem látni a változások trendjét. Ha lesz is tartós gyengülés, annak is csak hónapok múlva lesz érezhető a késleltetett hatása. A külkereskedelmi mérleg alakulására ugyan kedvezően hathat a forint értékének csökkenése, azonban a hosszabb távú forintgyengülés miatt meginoghat a befektetők bizalma.
Business Talks '24
Üzleti konferencia