Árpád
-1 °C
9 °C

Financial Times: törzsi megosztottság Magyarországon

2005.12.12. 16:18
Ugyan az államháztartást komoly egyensúlytalanság jellemzi, a reálfolyamatok stabilak - derül ki a Financial Times Magyarországgal foglalkozó mellékletének vezércikkéből. Az írás egyebek mellett hozzáteszi: a rendkívül durva politikai megosztottság károsíthatja az ország külpolitikai és befektetői megítélését.
A Financial Times (FT) hétfői száma hat oldalas mellékletben foglalkozik Magyarországgal. A melléklet vezércikke kiemeli: az államháztartás veszélyes egyensúlyhiánya ellenére a reálfolyamatok stabilak, a magyarok átlagosan jobban élnek, mint eddig bármikor. Ugyanakkor a lakosság kiábrándult a politikából, mind uniós, mind hazai szinten, jelenleg a választási kampány logikája uralja a közvéleményt. Ráadásul a rendkívül durva politikai megosztottság károsíthatja az ország külpolitikai és befektetői megítélését.

Egyetértés vagy megosztottság?

A világ vezető üzleti napilapja szerint annak ellenére, hogy Magyarország az EU és a NATO teljes jogú tagja, a magyarok többsége úgy gondolja: a kormánynak kicsi a beleszólása a külpolitikai, nemzetközi folyamatokba. "Régebben Bécs, később Moszkva, most meg Brüsszel irányít. A nagyhatalmak mindig is Magyarország nélkül döntöttek" - idézett egy nyugdíjas orvost a lap.

A belpolitikai helyzetről szólva a lap megállapítja: az egyre nagyobb mértékű politikai megosztottság nemcsak a külföldi befektetőket riasztja, de akadályozza a konszenzus elérését a fontos ügyekben. Az FT név szerint megemlíti a kormányzó szocialista pártot (MSZP), illetve a legnagyobb ellenzéki pártot (Fidesz), akiknek vitája leginkább abban merül ki, hogy egymást "borderline fasisztáknak", illetve "kommunista árulóknak" nevezik. Így például az önkormányzati rendszer reformjának kérdésében elvben mindkét párt egyetért, ám mivel a szerkezeti reformok végrehajtásához kétharmados parlamenti többség szükségeltetik, a megegyezésre semmi remény. Az újság azt írja: "Semmilyen egyetértés nem látszik körvonalazódni". Holott a lap szerint megszólaltatott szakértő állítja: Magyarországra jóval nagyobb figyelem irányul, amióta az EU tagja, ezért fontos, hogy az itteni politikai szcéna - amely egyelőre képtelennek látszik megújulni - próbáljon meg kitörni saját korlátaiból.

A lap úgy véli: a magyarok soha nem éltek jobban, mint most. Erre példa az Eurostat legfrissebb jelentése, amely szerint az egy főre jutó hazai össztermék az idén elérte az EU-átlag 62 százalékát - a 2000-ben mért 52 százalékról. A lap szerint a Budapest környéki térség két-három éven belül esetleg már nem lesz jogosult uniós fejlesztési segítségre, mert "nem lesz elég szegény" ehhez. A jó gazdasági helyzet ellenére a politikai megosztottság uralja a közvéleményt, amelyből a lakosságnak ugyanakkor elege van. A lap idézi Antall Györgyöt, a néhai Antall József miniszterelnök fiát: mivel a magyar politika nem a valós helyzettel foglalkozik, és nem a megfelelő kérdéseket teszi fel, rendre több problémát teremt, mint amennyit megold. Ráadásul az éles politikai megosztottság aláássa a közintézmények jó hírnevét és függetlenségét, mint amilyen a legfőbb ügyészségé és a jegybanké. Róluk az emberek többsége azt gondolja - akár igazuk, akár nincs -, hogy politikailag motiváltak.

A piac immunis Járaira

A Financial Times szerint a hazai piacok egyre immunisabbak a Fidesz által kinevezett (2001) Járai Zsigmond jegybankelnök sorozatos és kemény kirohanásaira a szocialista kormány ellen. Bár a magyar költségvetés tényleg katasztrofális helyzetben van, a piac jórészt figyelmen kívül hagyja a jegybank elnökének figyelmeztetéseit, amelyeket hazai elemzők politikailag motiváltként jellemeznek. A lap idézi Szabados Krisztián politikai elemzőt, aki szerint a Járai Zsigmond "egyértelműen politikus, többé már nem a jegybank elnöke".

Az elemzés szerint tíz éve, a költségvetési és pénzügyi válság árnyékában, a magyar kormány drasztikus reformok mellett kötelezte el magát, megalapozva a beruházásra és exportra épülő, többé-kevésbé máig kitartó gazdasági növekedést. Az utána következő kormányok azonban kétpárti támogatás hiányában nem hajtották végre a szükséges reformok következő szakaszait az egészségügyben, az oktatásban és az államigazgatásban. Valójában mindkét párt populista költekezésbe kezdett a családi kedvezményektől a közalkalmazotti fizetéseken és a lakástámogatásokon át az energiaár-támogatásokig minden téren, áll az elemzésben. Ennek eredménye az elemzők várakozása szerint a 7 százalékát közelítő idei költségvetési hiány, amely 2006-ban 8-9 százalék is lehet.

Az egyre súlyosodó államháztartási helyzet eddig csekély hatást gyakorolt az üzleti tevékenységre és a beruházásokra. A valuta megingásával kapcsolatos félelmek ellenére a magyar gazdaság "változatlanul pezseg"; a harmadik negyedévi, éves szintre számolt növekedés elérte a 4,5 százalékot. Sok befektető Magyarországot választotta térségi központjául, és a gazdaság érési folyamatának jeleként a magyar vállalatok is terjeszkednek már külföldön.