Vilma
-7 °C
4 °C

Csak majdnem a világ legrosszabb pénze a forint

2006.09.08. 08:16
A befektetők a nemzetközi piacokon figyelemmel kísért, a portfoliókban rendszeresen feltűnő devizák közül csak a dél-afrikai randdal, a török lírával és az izlandi koronával járhattak rosszabbul az elmúlt egy évben, mint a forinttal. A sokat emlegetett feltörekvő piaci országok többsége a globális gazdasági klímaváltozást megúszta kisebb eséssel, vagy éppen erősödéssel. A régióban mindkét korona és a zloty is erősödött egyéves távlatban. Sőt: a forint mindhárom konkurens devizával szemben történelmi mélyponton van.

243,70 Ft – ennyibe került az MNB adatai szerint egy euró egy évvel ezelőtt, tavaly szeptember 1-jén. Az idén augusztus 31-én 274,76 forintot kellett a közös pénz egységéért fizetni, a gyengülés 12,7 százalékos. Ne legyünk szőrszálhasogatók: a tavaly szeptember a forint történetében a legerősebb időszakok egyike volt, a 243,70-es árfolyam már a 240-es sávszél súrolásának tekinthető, és nem is volt jellemző tartósan. Sok engedményt azonban nem kell tennünk: ha turistafejjel számoltunk, éveken át a 250-es szorzót használtuk az euróárakat látva, ehhez képest most a 275 a minimum, ami szintén 11 százalékos gyengülést jelent.

Globális okok

Véget ért a kegyelmi állapot, csökkent a kockázatéhség, fordult a befektetői hangulat - az elmúlt fél évben szinte szlogenné váltak a kifejezések - a feltörekvő piacok, ezen belül régiónk devizáinak gyengülése mögött álló okokként. Mindez többé-kevésbé igaz: miközben az elmúlt éveket a fejlett piacokon alacsony kamatszintek és hozamok jellemezték, a tőke a nagyobb hozamot ígérő, nagyobb gazdasági növekedéssel kecsegtető, bár államháztartási helyzetükből és gazdasági fejlettségükből adódó besorolásukat tekintve kockázatosabbnak minősülő országokban keresett helyet magának. Ám amikor előbb az USA-ban, majd az eurózónában és Japánban is kamatemelési ciklus kezdődött, a tőke elindult visszafelé.


A régiós devizák mozgása az euróhoz képest egy éves távlatban

A régióval együtt mozgott a forint - hangzott el sokszor a kora tavasz folyamán, amikor az első gyengülési hullám elérte a magyar pénzt. A március 15-ei ünnep- és a hazai piacon szünnap előtt tettük az első nagy lépést lefelé: a február második fele óta apránként, lassan, de biztosan gyengülgető forint az MNB adatai szerint március 13-án még 259-es árfolyamot tartott az euróval szemben, a lélektani szempontból is fontos 260-as szintet azonban másnap ugrásszerű gyengüléssel szakította át, az euróval 265 forint felett is kereskedtek.


A forint és a koronák keresztárfolyamának alakulása '97 óta

A következő kerek határt, a 270-es szintet jóval a választások, sőt a kormányalakítás után, június közepén vitte át a forint. Érdekességképpen: azután történt ez, hogy a szerkezete miatt sokat kritizált, de a kiigazítás szükségessége miatt így elengedhetetlennek mondott Gyurcsány-csomagot a kormányfő június 10-én bejelentette. A miniszterelnök azonban mást is mondott, mégpedig azt, hogy a forint a középárfolyam (azaz a 282,36-os eurókurzus) felé indulhat, amit a piac komolyan is vett. A hétvégi nyilatkozat után a forint bedőlt, és pár nap alatt 270 fölé került az euró ára. Június 16. óta a forint a 270-280 közötti sávban mozog, felül többször, alul mindössze egyszer lépett ki belőle. Az utóbbi két hónapban augusztus 9-10-11-én volt a legerősebb a magyar pénz, egy euró ezen a három napon 269 forint volt.


A forint és a zloty keresztárfolyamának alakulása '97 óta

Ezen állomások egy részén a régió pénzei valóban együtt mozogtak a forinttal. Csakhogy: ahogy azt Járai Zsigmond jegybankelnök a közelmúltban egy pénzügyi konferencián is kiemelte, amikor a régiós devizák gyengültek, a forint vezette a sort, amikor erősödtek, akkor pedig zárta.

A helyzet voltaképpen ennél is borúsabb: hangulatváltozás ide, kamatelőny és kockázatéhség-csökkenés oda, egyéves viszonylatban a forint kivételével mindhárom visegrádi ország pénze nemhogy kevésbé gyengült, mint a forint, hanem a befektetői klímaváltozásra eszerint fittyet hányva erősödött az euróval szemben.

A régióban mélyponton vagyunk

Ezáltal a két koronával szemben abszolút történelmi mélypontra kerültünk, míg a zloty vonatkozásában csak azért pusztán sokéves a rekord, mert a magyar pénz 2001. tavaszi gyengélkedése (266-267 körüli euróárfolyamok) idején a lengyel deviza szárnyalt, így a két pénznem viszonylatában a 75,61-es, 2001 áprilisában elért keresztárfolyam jelenti számunkra a negatív rekordot.


A régiós devizák mozgása az euróhoz képest 2005 októbere óta, 250-es euró/forint árfolyamról

Egy évvel ezelőtt a cseh korona valamivel több mint nyolc forintba, a szlovák 6,30-ba került. Ezek az árfolyamok az előző évek távlatában átlagosnak voltak mondhatók, noha hosszabb távon az euróval szemben korábban is többet erősödtek a koronák, mint a forint. Az elmúlt egy évben a forint gyengülése miatt ez fokozattan igaz volt, így mára az egy évvel ezelőtti helyzethez képest drasztikus elmozdulás állt be: a cseh korona másfél, a szlovák egy forinttal kerül többe, így 9,80, illetve 7,30 körüli árfolyamok jellemzőek az elmúlt hetekben.

A feltörekvők között van nálunk gyengébb

Nem vigasztalhatjuk magunkat akkor sem, ha tágabb környezetünkben, az elmúlt években a befektetők kedvenceként emlegetett feltörekvő piacokon nézünk körül. Pénzpiaci értelemben ide olyan, gazdasági fejlettségben és makrogazdasági fundamentumaik tekintetében a fejlett országoktól elmaradó, de liberalizált és - zömmel a jelentős államadóság miatti állandó kötvénykibocsátások miatt - pörgő devizakereskedelemmel rendelkező országok tartoznak, mint Mexikó, Argentína, Brazília, vagy éppen Izland, Törökország és Dél-Afrika.


Feltörekvő piaci devizák euróhoz mért változása tavaly szeptember óta

A gyorsmérleg: az elmúlt egy évben - igaz, több országban kamatemelések hatására is - a globális befektetői klímaváltozás ellenére voltak erősödő devizák, a forintnál csak az izlandi koronának és a dél-afrikai randnak gyengébbek a mutatói. Előbbi valamivel 15, utóbbi 18 százalék feletti gyengülést mutat az euróval szemben, míg a forint 11-12 százalékkal ér kevesebbet. Nagyjából egy szinten vagyunk a török lírával: ha tavaly szeptember 1-jét vesszük kiindulási alapnak, a forint gyengült jobban (12,7 százalék, illetve 12,5 százalék), ha a 250-es euróárat vesszük kiindulásnak, a líra.

Merre tovább?

A fentiekből nem adódik más következtetés: a forint gyengesége döntően a magyar államháztartás világviszonylatban is kivételesen negatív mutatóinak köszönhető. A tíz százalékot meghaladó költségvetési hiány, a hetven százalék közelébe kúszó - a következő években azt át is lépő - államadósság a befektetők szemében hatalmasra növeli a kockázati besorolást, amit csak nagyon jelentős kamatkülönbséggel lehet ellensúlyozni. Ez pedig már múlté. Ahogy az is, hogy az esetleg magasabb kockázatot a befektetők még keresik is a fejlett piacokon egykor volt alacsony kamatok miatt, és az is, hogy a feltörekvő piacok között a magyar gazdaság megítélése a makromutatók összevetése alapján kedvezőnek volt mondható.

Az elmúlt hónapban az Index által megkérdezett elemzők többsége úgy vélekedett: a forint az év végéig beállhat a 270-280 közötti árfolyamsávba az euróval szemben, melyen belül rövid idő, néhány nap alatt is jelentős, többforintos mozgásokra kerülhet sor. Az erősödésnek hosszabb távon két alapja lehet: egyfelől a jegybanki kamatemelés, másfelől az időközben elkészült konvergenciaprogram, illetve főképp az abban foglaltak következetes végrehajtása. A pozítiv forgatókönyvet felvázolók szerint amennyiben a monetáris és a fiskális politika is a piacok elvárásainak megfelelően alakul, az év végére akár 265 forintra is csökkenhet az euró ára.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.