Business Talks '24
Üzleti konferencia
Míg márciusban hatalmas forintvételeket hajtottak végre a külföldiek a magyar piacon, addig áprilisban változatlanul maradt a forinteszközökkel kapcsolatos kitettségük. Így a forint erősödése megtorpant, illetve megállt az év negyedik hónapjában. Elsősorban az ingadozási sáv erős szélének közelsége okozza a forinterősödés megtorpanását (taszító hatású a sávszél), hiszen 245 körüli euróárfolyam mellett az extraprofit esélye már kevés, ezért nem mernek felvállalni nagyobb új pozíciókat a befektetők – emelte ki a témával kapcsolatban a portfolio.hu-nak Németh Dávid, az ING Bank elemzője.
A sáveltörlési szándékok kezdetben következetes kormányzati és jegybanki cáfolata április során igencsak elbizonytalanította a külföldi befektetőket, így a márciusi hatalmas (mintegy 370 milliárd forintos) tőkebeáramlás áprilisban megállt, illetve minimális tőkekivonásba váltott át (30 milliárddal csökkent a külföldiek nettó forintvásárlása) – mutat rá a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb ábrakészlete.
Amennyiben nem lenne ingadozási sáv, a forint tovább erősödött volna, és kamatcsökkentésre is szükség lett volna – jegyezte meg Németh Dávid, aki azt is gondolja, "a forintba vetett bizalom erős lesz a következő hónapokban is". Várakozásai szerint nagyobb külföldi sokkok nélkül (pl. török fejlemények) a 245-249-es sávban maradhat a forint/euró árfolyam. Átmenetileg azonban akár 243 körülig is erősödhet a magyar fizetőeszköz. A Magyar Nemzeti Banknak törvényi kötelessége 240,01 forint/eurónál a forint gyengítése érdekében beavatkozni a piacon.
Az euróval szembeni forintkurzus április során az említett sávban stabilizálódott, ami azt eredményezte, hogy a havi átlagárfolyam 246 körüli lett. Erre bő másfél éve nem volt példa.
A több mint féléves rendületlen emelkedés után áprilisban érdemben, mintegy 60 milliárddal, 3050 milliárd forint körülre csökkent a külföldiek kezében lévő magyar állampapírok állománya, miközben portfoliójuk átlagos lejárata 4,2 év körül stagnált. A részletes adatok rámutatnak, hogy az állománycsökkenés április közepén egy nagy lejárat miatt indult (nem újították meg a lejáró papírjukat egyes szereplők).
Több ok miatt úgy látja egy állampapír-piaci kereskedő, "rövid távon nincsen rendkívüli sztori a magyar állampapírpiacban". Az egyik ok az, hogy a globális kockázatvállalási hajlandóság kissé csökkent, másrészt megítélése szerint a magyar kamatcsökkentési várakozások kissé túlszaladtak, harmadrészt több jelzést kapott, hogy kezdi zavarni a befektetőket a sáveltörléssel kapcsolatos jegybanki-kormányzati nyilatkozatsorozat. A nyilatkozatok miatt a helyzet egy-két nagyobb piaci szereplőt akár "meggondolatlan cselekedetre" is rávihet, ami senkinek sem lenne jó.
Németh Dávid úgy látja, a következő 9 hónapra összességében beárazott mintegy 1,25 százalékpontos magyar kamatcsökkentés nem sugall túláradó optimizmust. Szerinte ennél nagyobb monetáris enyhítés is bekövetkezhet. Azzal sem ért egyet, hogy a befektetőket valóban komolyan zavarnák a sáveltörléssel kapcsolatos nyilatkozatok. Inkább azt látja, hogy egyre kevésbé reagál a piac az ezzel kapcsolatos megjegyzésekre. Azt azonban megjegyezte, nem érzi a kommunikáció mögött a stratégiát, nem látja, hogy ez az egész mire jó.
Azt mondja, hagyni kellene, hogy a piac egyre szélesebb rétege a 2008 során bekövetkező sávváltoztatásban/törlésben kezdjen hinni, hiszen "a folyamatos nyilatkozatok a témáról pont a váratlanságot ölik meg". Úgy látja, a kamatcsökkentési kilátások mellett a jövőre is jelentősen csökkenő államháztartási hiány (a csökkenő állampapír-kínálat) arra viheti a befektetőket, hogy a következő hónapok során "bespájzoljanak" a magyar papírokból, ami további lendületet adhat a megakadt hozamcsökkenési folyamatnak.
Business Talks '24
Üzleti konferencia