Mária
-7 °C
3 °C

Cégfelvásárlási és fúziós láz Magyarországon

2001.06.12. 16:02
A nemzetközi trend árgyűrűzésével Magyarországon is fokozatosan erősödik a fúziós és cégfelvásárlási kedv. A folyamatot erősíti, hogy az EU csatlakozás előtt álló Magyarországon igyekeznek megtelepedni olyan országok vállalatai, amelyek a magyar tagság előnyeit kihasználva készülnek betörni az uniós piacra.
Az európai uniós csatlakozás előtt és után a vállalati felvásárlások, valamint összeolvadások további felgyorsulására lehet számítani Magyarországon - derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. és az Ernst & Young által 385 vállalkozás körében végzett felmérésből. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke a felmérést bemutató sajtótájékoztatón elmondta: az ügyletek elsősorban a bankokat, a takarékszövetkezeteket, a brókercégeket, a kiskereskedelmet, az élelmiszeripart, és az új gazdaság cégeit érintik majd.

A trend folytatódására lehet számítani

Tavaly Magyarországon csaknem 300 felvásárlási és fúziós tranzakció történt mintegy 5 milliárd dollár értékben, ami 50 százalékos növekedést jelent 1999-hez képest. A fúziós és felvásárlási ügyletek általában növelték a vállalati gazdálkodás hatékonyságát, ugyanakkor érdemben nem korlátozták a piaci versenyt. A megkérdezett vállalkozások negyede további ügyletekre számít a következő két-három évben, aminek következtében nő az iparági koncentráció és a vállalatok nyereségessége. A válaszadók csaknem fele szakmai befektetők megjelenését várja. Az érintett cégek 13 százaléka jelenleg is tárgyalásokat folytat fúziós, illetve felvásárlási ügyletekről.

A felmérés készítői felhívták a figyelmet arra, hogy a magyarországi cégek azért is vonzóak a külföldi befektetők előtt, mert a közelgő EU-csatlakozás megkönnyíti ezeknek a vállalatoknak, hogy Magyarországon keresztül betörjenek az Európai Unió piacára. Példaként azt a BorsodChemet említették, amely a magyar vegyipar meghatározó vállalata és az utóbbi fél évben került az orosz Gazprom és érdekeltségeinek irányítása alá.

A két véglet: a Danone győri ügye és a K&H-ABN Amro Bank fúzió

Terták Ádám, az Ernst & Young vezérigazgatója felhívta ugyanakkor a figyelmet a cégfelvásárlással és a fúziós ügyletekkel kapcsolatos kockázatokra. Mint mondta, a legnagyobb fejtörést általában az okozza, hogy az egyesült cégek mit kezdjenek a hirtelen feleslegessé vált munkaerővel. A vezérigazgató emlékeztetett arra, hogy alapvetően az elbocsátás réme robbantotta ki a Danone-Győri Keksz botrányt is. Utalt viszont egy visszhangoktól csendes ügyletre is: az ABN Amro (Magyar) Bank és a Kereskedelmi és Hitelbank fúzióját annak ellenére nem kísérte semmiféle botrány, hogy több felső vezetőnek is távoznia kellett. .

Az érem másik oldala: kényszerű elbocsátások

A döntések 19 százalékában a piaci részesedés növelése a cél, illetve az ügylet valamilyen stratégiai döntés eredménye volt. A fúzió hatására a válaszadó cégek 44 százalékánál volt elbocsátás, átlagosan 200 alkalmazottól váltak meg.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.