'Olcsó ár, nincs papír'

Nyakkendő? Ing? Nadrágszíj? Borotva vagy borotválkozókészlet? Könyv, cédé, hifitorony, házimozi, dvd-lejátszó, számítógép? Könyvek, gyerekkorban meg nem kapott játékot? Hát nem, a mi karácsonyunk most más lesz. Radikálisan szakítunk a megszokott bevásárlási rítusokkal és helyekkel, a lehető legolcsóbban és - fityiszt mutatva a célszerűség követelményeinek - leggagyibb ajándékokkal felvértezve állítunk be a karácsonyfa alá.

Százforintosból egy eurós

Elindultunk hát, hogy százforintos és kínai boltokban gyűjtsük össze a faalávalót, de már utunk elején szörnyű csalódás vár ránk. Amíg a politikusok arról papolnak, hogy még éveket kell várnunk az euró bevezetésére, az közben már itt is van: megszokott százforintos boltjaink helyén egy eurós (250 forintos) üzleteket, jobb esetben 111 forintos boltokat találunk.

A kettő között a nagy különbség az, hogy amíg az egy eurós boltban tényleg minden 250 forint, addig a 111 forintosban rugalmasabban kezelik az árakat, több száz vagy ezer forintba is kerülhet egy-egy jobb, értékesebb darab. A kínai üzletekben szélesebb a kínálat, így az árak is a legszélesebb tartományban mozognak. Jellemző, hogy a legolcsóbb és a legdrágább szörnyűséget is egy-egy kínai boltban vettük.

Egy pofon a funkcionalizmusnak

A szörnyűségek vásárlására ugyanis ezek ideális helyek. Egy darabig azzal próbálkoztunk, hogy legalább hasznos dolgokat nézzünk, de a hasznos dolgok is borzalmasak voltunk, így direkt hátat fordítottunk a funkcionalizmusnak. Amíg hittünk abban, hogy lehetne értelmes ajándékot is venni, a nadrágszíj volt a favoritunk.

A Lehel téren, ahol egy szint felét már kínai boltok lepik el, 900-1200 forintért vehettünk volna bőrből készült nadrágszíjat, méghozzá valami fantasztikus technológiával gyártva, ugyanis egy kicsit sem volt bőrszaga. Emellett vehettünk volna háromrészes ágyneműgarnitúrát már ezer forintért, műszálas krepp, jó lehetett volna benne melegben aludni. A kedvencünk mégis a vízálló anyagból készült mellény volt 950 forintért, "ez esőben is hordható", győzködött a kereskedő, persze, esőben jó dolog ujj nélkül ruhákban mászkálni.

Jézus ufó volt, most már biztos

Ezért felhagyunk azzal, hogy fontos és hasznos(nak) gondolt tárgyakra vadásszunk, és vigyázó tekintetünket a gagyira vetjük. Nincs könnyű dolgunk, a kínálat szinte végtelen. Mintha az ajándéktárgygyártók kreatív menedzserei a dizájncentereken szocializálódtak volna, és most az ottani kínálatot szeretnék bőven felül (alul) múlni.

Természetesen a rémisztő kis mütyürök kínálatában a karácsonyi, téli hangulatot megtestesítők uralják a polcokat. A boldog békeidőket idéző, nagymamák horgolt terítőire illő porcelánutánzat angyalkák és szentcsalád-életképek 380-590 forintért vannak, komplett betlehemes jászol 780-990 forintért kapható, fröccsöntött, a műanyag itt-ott kicsit elfolyt.

A mi kedvencünk azonban a hűtőmágnesként használható betlehemi életkép (250 forint), amelyből kiderül, hogy Jézus tényleg ufó volt: hatalmas, enyhén vágott, fekete szemei mellett ezt az őrült vastag bal karja és a narancssárga haja tette számunkra egyértelművé. Szent József inkább a halál követére hasonlít; hiába, hosszú lehetett a gyalogút a sivatagban.

Bokszol? Kopog? Táncol?

Míg a hűtőmágnes-betlehem értelmezése teljesen egyértelmű volt köreinkben, a többi szimbólum értelmezése komoly fejtörést okozott. Ha már a háromból megmaradt egy királyt a halál követéhez hasonlítottuk, folytassuk a kedvencünkkel, a legolcsóbb szerzeménnyel, a 190 forintos halálfejes-pirosanvilágítós tollal.

Ideális ajándék tizenéves ismerősöknek, valamint azoknak, akik képesek együltükben órákig elnyomogatni két kis bigyót, amitől megmozdul két kar. Hogy ez a két kar mit csinál, arról komoly vitáink voltak. Én arra gondoltam, bokszol, horogütésnek néztem a mozdulatait, "bokszoljon veled a halál", jutott eszembe, mire gondoltam hatéves koromban, amikor a felsősök bunyózni akartak velünk a cukrászda mögötti sarkon.

Másoknak valószínűleg nem voltak hasonlóan frusztrált gyerekkori élményeik. Van ugyanis, aki szerint egy táncoló csontvázat vettem, nem tudom, igaza-e volt, bár láttam már némi alkoholmennyiség után hasonlóan mereven mozgó embereket. A harmadik magyarázat szerint a csontváz, mint a halál szimbóluma, kopogtat az ajtónkon; hát, ez is szép üzenet, így karácsonyra.

Hasispipa? Gyertyatartó?

Hasonlóan fejtörést okozott az a fémes anyagból készült kis micsoda (290 forint), amelyet most jobb híján pindúrpandúr-tárolásra használunk. A mütyür alapvetően piros színekben játszik, úgy tűnik, mintha egy hóember vett volna magára sárga bojtos télapósapkát, télapóruhát, és sárga sálat. A nagykoalíciós hangulatú narancssárga-piros kombinációt erősítette az előtte lévő valami: megszilárdult lávának tűnt, amelyben egy sárga kis fém bizbaszt rejtettek el.

"Mi ez? Hasispipa?" - derült fel a tudatmódosító szerekkel kapcsolatos kultúrára fogékony kollégám. Kicsit elgondolkodtam, megdönteni látszott az én "giccses gyertyatartó" teóriámat. De aztán elkezdtük szívni a sapkabojtot, és hiába, nem szelelt. Így megállapodtunk, hogy jobb híján gyertyatartó, de igazából az élet egyik nagy rejtélye, és ettünk egy eperfagyit.

Világító szentlélek

A világító szentlélekkel sokkal egyszerűbb volt a dolgom; bár sokáig gondolkodtam, megéri-e 2000 forintot kiadni azért, hogy pulzáló neonfényekkel díszített "Jézus a kereszten" képet vegyek. De aztán úgy döntöttem, persze, hogy megéri. Kicsit félek, hogy mi lesz, ha zárlatos lesz a szerkezet, jótállás ugyanis nincs. "Olcsó ár, nincs papír" - hárította el a tudtommal minden műszaki cikkhez kötelezően járó garancialevélre vonatkozó kérdést az eladó.

Azt ugyan nem értem, miért a kereszt a karácsony motívuma - az ugye inkább a húsvété lenne, kereszten megfeszíték, eltemeték és ő feltámadott -, de ezen már a Jobbik keresztállításakor sem akadtam fönn. Bölcsőkkel és jászollal mégsem lehet telepakolni az országot, bár a három király a harmadikutasoknak végül is jól állna.

Szóval megvesszük a megfeszítettet, hogy a születése napján is emlékezzünk, mi történik azzal, aki szerint - Douglas Adamst idézve - "milyen remek is lenne, ha az emberek a változatosság kedvéért kedvesek volnának egymáshoz". Aztán, amikor üzembe helyezzük, látjuk, hogy valójában a keresztény szentség megcsúfolása folyik itt, de nagyon: a fény Jézus ülepéből (már elnézést) indul spirális útjára, hogy beszínezze ünnepünket.

És amiről tippünk sem volt

Minden, ami karácsony - talán ezt a címet adhatták volna az alkotók az utolsónak hagyott kompozíciónak (250 forint, dobozzal). Legalábbis mi nem tudtuk sem azt megfejteni, hogy mire jó, sem azt, hogy mit szimbolizál, és miért. Egy egyik oldaláról foncsorozott üvegre (úgynevezett tükörre) ragasztgattak mindenféle dolgokat; sajnos pont az üveges felére, így még tükörként sem használhatjuk.

Vagyis akkor igen, ha megbékülünk azzal, hogy egyik szemünk fenyőfa, az ágaink furcsa narancssárga bigyókkal, a másik szemünk zöld kör, benne egy keresztnek szánt piros kereszt, míg az orrunk sárga illatgyertya, takonyhoz kísértetiesen hasonló anyagból. Főként azzal nem tudunk mit kezdeni, hogy a zöld kör mit szimbolizálhat. A végtelenségre, gondolunk, az örök körforgásra, amelyet csak a szent (pirospluszjeles) karácsony szakíthat meg, persze az is csak akkor, ha nem vesszük le. Levéve ugyanis profi klerikális kis kulcstartót kapunk, arról nem is beszélve, hogy egy ajándékból máris kettőt csináltunk - olcsó karácsony best of.