Miklós
-7 °C
4 °C

Előbb-utóbb lesz gázáremelés

2006.01.06. 10:49
Évente nagyjából 45 milliárd forinttal támogatja ma az állam a lakossági gázfogyasztást, a gáz ára nagyjából fele a reális költségeknek. A mindenkori kormányok évtizedek óta fenntartják a támogatott árrendszert, aminek köszönhetően a magyarok háromnegyede gázzal fűt, ami egyedülálló Európában. Kóka miniszter júniusra, az országgyűlési választás utánra ígért új gázárrendszert, ami a szociális helyzet és nem a fogyasztás alapján különböztetné meg a fogyasztókat. Ez magyar nyelven gázáremelést jelent, ami a háztartások kétharmadát érintheti.

Miközben az orosz-ukrán gázháború rámutatott Magyarország (Európán belül is) nagyfokú kiszolgáltatottságára, ennek igazán csak egyik aspektusa, a szükséges gázmennyiség biztosításának kérdése került előtérbe. A kiszolgáltatottság másik, legalább ilyen fontos összetevője azonban hazai szükségletek mennyiségéből adódik. Bár Kóka János gazdasági miniszter néhány nyilatkozatában már utalt rá, hogy a gázfogyasztást az utóbbi években is egyre fokozó támogatási rendszert át kell alakítani, erre a választások előtt biztosan nem kerül sor. A gazdasági és a szociális tárca közösen készít elő a második félévre egy új tervezetet: addig a politika csak arra koncentrál, hogyan lehet a folyamatosan növekvő szükségleteknek megfelelő mennyiségű gázt biztosítani, és a jelenlegi rendszerben irreálisan olcsón a fogyasztókhoz eljuttatni.

Kis magyar gáztörténet

1980-ban a lakások 25, a rendszerváltás évében, 1990-ben negyven százalékában volt vezetékes gáz. Mára az arány ugrásszerűen tovább nőtt: a KSH utolsó adatai szerint 2005-ben a ténylegesen lakott ingatlanok 75,4 százalékában volt bevezetve a gáz. Ez persze nem jelenti egyértelműen azt, hogy ténylegesen ennyi otthont gázzal is fűtenek (akad, ahol csak főzésre használják), de az utolsó, 2001-es erre vonatkozó adatok szerint a vezetékes gázzal rendelkező lakások számához képest nyolcvanszázalékos volt a gázzal is fűtött lakások aránya. És bár a két adat nem teljes egészében összevethető, hiszen akad olyan távfűtéses lakás, ahol a távfűtés gázalapú, de a lakásban nincs benn a gáz, összességében szakértők szerint azt lehet mondani: a hazai háztartások háromnegyedében gáz adja a meleget.


Kattintson a nagyításhoz!

Döntően ennek köszönhető, hogy Magyarország Európa országai között az élen áll abban az összehasonlításban, hogy az ország által felhasznált összes energia hány százalékát biztosítja gáz. A Magyar Energia Hivatalban két évvel ezelőtt készült, húsz országot összehasonlító elemzésében elért első helyünkben kisebb, de jelentős szerepet játszik az is, hogy Magyarországon egyedülállóan sok kisebb-nagyobb erőmű is gázt használ fel villamos energia előállítására.

Azon túl, hogy a gáz valóban az egyik legkényelmesebben használható háztartási energiaforrás, (és részben ezért szinte státuszszimbólummá is vált - egy kistelepülés polgármesterét a 90-es években gyakran azzal mérték választói, lebetonozta-e a főutcát és hozott-e vezetékes gázt), Magyarországon legolcsóbb is. Legalábbis annak tűnik, de a kép erősen torzít. A gáz árába ugyanis amióta világ a világ beépült a mértékét tekintve a mindenkori kormány által meghatározott állami támogatás: az esetleges, és egyébként az utóbbi időben is gyakori ármozgások (a kompenzáció miatt nem feltétlen tényleges emelések) közel sem eredményezték a piaci árhoz való közelítést, sőt: az olajár - és ezzel a földgáz - világpiaci árának az emelkedésével, az árolló az utóbbi két évben jelentősen megnőtt. A mesterségesen alacsonyan tartott ár azonban annyira vonzóvá tette a gázt, hogy csak az utóbbi négy évben mintegy 200 ezerrel nőtt azon lakások száma, ahova bevezették, és ezek esetében szinte biztosra vehető, hogy mindegyikben fűtésre is használják.

Kesze-kusza támogatás

'Te kapsz gáztámogatást?' 'Nem én rendesen fizetek' - ha ilyen párbeszédet hall a kedves olvasó, nyugodtan derüljön egy jót. Aki ma (lakossági fogyasztóként) gázt használ Magyarországon, az bőven kap támogatást. Kétszeresen is. Csak éppen a rendszer olyan, hogy ez észre se vesszük, jön a számla, fizetünk.


Klikk a képre!

A számlán szereplő érték azonban köszönőviszonyban sincs a gáz piaci árával, melyet egyébként részben a mára teljesen kuszává vált, többlépcsős támogatás rendszer miatt a szakértők is nehezen határoznak meg. A részben új, a lakossági fogyasztást nem érintő, január 18-án életbe lépő módosítások után például összesen 19-féle különböző, 50 és 80 forint közötti köbméterenkénti ár lesz érvényben az Energiahivatal honlapján elérhető táblázat szerint.

A piaci ár meghatározását tovább nehezíti az is, hogy az itthon használt gáz döntően importból származik, az ezért fizetett árat pedig egy a kőolaj világpiaci árának alakulását kilenchónapos csúszással figyelembe vevő elszámolási rendszerben állapítják meg. Az Index által megkérdezett szakértők ezzel együtt úgy vélték: ma adók nélkül a 80 forint / köbméter körüli árat lehetne piaci alapon reálisnak tekinteni.

Mennyit fizetünk?

Ehhez képest a lakosság jelentős része (ugyancsak adók nélkül) 40 forintot fizet köbméterenként, azaz a piaci ár felét. A lakossági ár a következőképpen tevődik össze: a gazdasági tárca rendeletben szabályozza a különböző fogyasztói csoportok által fizetett árat, az adott fogyasztói csoportokon belül is differenciálva azonban például a fogyasztás mértéke és a felhasználás célja szerint. A lakossági fogyasztók esetében ez további három csoportot eredményez, az évente 1500 köbméter alatt, az 1500 és a 3000 köbméter között, illetve a 3000 köbméter felett fogyasztók csoportját. Az első kategóriának meghatározott ár (adók nélkül) 64,4 forint. Ennek azonban csak mintegy kétharmada terheli ténylegesen a fogyasztót, hiszen a 64,4 forintból 22,15 forint állami támogatás. Ez a fajlagos árnak, az 1,85 forintos alapdíj mellett számolt 40,4 forintnak több mint 50 százalékát teszi ki. Ha tehát a támogatás megszűnne, azzal önmagában másfélszeresére nőne a fizetendő díj, és - a lakosság és a közületi fogyasztók számára eltérően megállapított árak miatt - még így sem érné el a tényleges piaci árat. (Az átlagos, gázzal fűtő családok évente 1500-3000 köbméter között fogyasztanak, a nyugdíjasok jellemzően 1500 alatt, a családi házban élők 3000 köbméter felett).

A 45 milliárdos rendszer

Az alábbi táblázatból jól látszik, hogy miközben a gázártámogatási rendszerbe egyre több pénzt, az idén mintegy 45 milliárd forintot önt a költségvetés, az olló egyre nyílik: az olaj világpiaci árának elszaladásával (melynek hatását az utóbbi fél évben erősödő dollár is tetézte) a földgáz piaci ára is egyre nőtt. Miközben a lakosság számára eleve "nyomott szinten" meghatározott, kedvezmények és adók nélkül számolt ár 2003 januárja óta közel nyolcvan százalékkal, a ténylegesen fizetendő díj csak 21 százalékkal emelkedett - köszönhetően az évente sok tízmilliárd forintos támogatásoknak.

A földgáz ára
2003. január 2003. május 15. 2003. október 2004. január 2005. január 15. 2005. augusztus 2006. január 18.
Kedvezmény és ÁFA nélkül
Átlagár Ft/m3
36,32 40,71 40,71 50,79 56,63 60,54 64,60
Kedvezménnyel, ÁFA*-val
Átlagár Ft/m3
40,68 45,59 42,66 46,65 49,19 49,62 49,62

Új irányok

Árszabályozás, támogatás az EU sok országában létezik, az árszabályozás szinte mindenütt. Brüsszel előírásai szerint 2007 júliusától kell teljesen liberalizálni a tagországoknak földgáz- és villamos-energia piacukat, ez azonban leegyszerűsítve csak a szabad szolgáltatóválasztást jelenti, a támogatások automatikus eltűnését nem.

Kóka János gazdasági miniszter a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón jelezte: miután a lakosság a piaci árnak alig a felét fizeti, szükséges a támogatási rendszer átalakítása, melyet a szociális tárcával közösen a következő félévre készítenek elő. A választások előtt burkoltan áremelést bejelentő lépésre a Fidesz csütörtökön, a miniszter gazdasági bizottság előtti meghallgatásán rá is repült, ám az ellenzéki párt közleménye szerint a "gazdasági miniszter egyszerűen nem válaszolt arra, hogyan értette azt a kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott nyilatkozatát". Az MTI beszámolója szerint Kóka beszámolójának a középpontjában a tárolóépítés felgyorsítása került. Az Index érdeklődésére a lehetséges irányokról egyelőre a szociális tárcánál sem kívántak nyilatkozni.

A rendszer átalakítására számos lehetőség kínálkozik: ma, kis mértékben a fogyasztástól függően ugyan, de mindenki jogosult a támogatásra, függetlenül jövedelmi helyzetétől, attól, hogy hány és milyen célú ingatlan van a birtokában. Az átalakításra így számos lehetőség kínálkozik szakértők szerint, kezdve a fogyasztás alapján történő jelentősebb differenciálástól egészen a jelenleg az árba beépülő rendszer teljes eltörléséig. Ez utóbbi azt jelenthetné, hogy meghatározott szociális segélyekhez, állami támogatásokhoz, nyugdíjhoz kötve az ezekre jogosultak kapnának plusz pénzt a gázfogyasztásukhoz való állami hozzájárulásként, a fogyasztók jelentős része számára pedig teljesen megszűnne a támogatás.

Elképzelhető olyan modell is, melyben mindenki csak egy közüzemi szerződése, egy ingatlan után lenne jogosult a támogatásra: ezen belül is számos differenciálási lehetőség képzelhető el, kezdve az ingatlan értékéből kiinduló, vagy éppen annak jellegére (pl. üdülő) épülő támogatást kizáró okokra. A gáz árának a támogatási rendszer bármilyen módosításával bekövetkező szükségszerű emelkedése szakértők szerint azért is kívánatos, mert ez takarékosabb fogyasztásra ösztönözne. Egyöntetű vélemények szerint ugyanis hiába került a napi politikát leginkább meghatározó kérdések közé a gázáremelés, és hiába igaz, hogy ha kis mértékben is, de emelkedett a gázár ebben a kormányzati ciklusban is, a jelenlegi díjak mellett a lakosság "lehet, hogy zsörtölődik, de biztosan nem spórol".

Tározó épül
Az orosz-ukrán vita nyomán kialakult földgáz-ellátási "minikrízis" kapcsán a tervezett biztonsági földgáz-tároló létrehozásának felgyorsítását javasolta Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter a parlament gazdasági bizottságának csütörtöki rendkívüli ülésén Budapesten. A földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvényt az idén júniusban nyújtotta be a miniszter a parlamentnek és ennek részletes vitája december 12-én kezdődött meg. A miniszter azt kérte, hogy a törvényjavaslatban szereplő készletezési mennyiség tárolásának feltételeit már 2010-re hozzák létre. A törvényjavaslat szerint a 2012-ben legalább 1,2 milliárd köbméter mobilgázt kell a biztonsági készletben tartani, ami a háztartási és kommunális fogyasztók 60 napi átlagfogyasztásának, a lakossági csúcsfogyasztás 40 százalékának felel meg az előzetes tanulmányok szerint meghatározott akkori felhasználás alapján. A kitárolási kapacitásnak pedig 45 napon keresztül el kell érnie a napi 20 millió köbmétert. A szükséges készletek nagyságát minden évben felülvizsgálják az előző évi háztartási és kommunális fogyasztás alapján. A biztonsági készletet a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség átalakulásával létrejövő Magyar Szénhidrogén Szövetségnek kell létrehoznia és fenntartania. A törvény, ha a parlament jóváhagyja és a benyújtott módosító indítványt is elfogadják, előírja: a készletezési kötelezettség csak Magyarország területén lévő, a szénhidrogén szövetség tulajdonát képező, résztulajdonában, vagy bérleményében lévő földalatti tárolóban lévő földgázzal teljesíthető. A biztonsági készlet a Magyar Szénhidrogén Szövetség tulajdona lesz, és felhasználását a szövetség kérelmére és a Magyar Energia Hivatal kezdeményezésére a gazdasági miniszter engedélyezi. A szövetség tagja az összes földgázengedélyes, akik tagi hozzájárulást fizetnek az általuk értékesített, illetve vásárolt, vagy importált földgáz hőértéke alapján. A tagi hozzájárulást a törvény hatályba lépését követő második hónap első napjától kellene megfizetniük a piaci szereplőknek, mégpedig azért, hogy az fedezetet nyújtson az új földgáztároló létesítésére és a biztonsági készlet beszerzésére. Van olyan módosító javaslat, amely szerint a befizetéseket csak 2007. január 1-jén kellene megkezdeni. A tagi hozzájárulás, a gázellátásról szóló törvény módosításával, beépül hatósági árba. Kóka János szerint a mintegy 150 milliárd forint ráfordítást igénylő új tároló beruházási költsége köbméterenként egy forinttal emelné a földgáz fogyasztói árát, míg Deák András fideszes képviselő szerint emiatt 5-7 forinttal is emelkedhet a gáz fogyasztói ára. A biztonsági készletből felhasználásra engedélyezett gáz árát - a törvényjavaslat szerint - úgy kell megállapítani, hogy az fedezze a készlet visszapótlásának várható költségeit. Az MTI úgy tudja, az új biztonsági készletezésére alkalmas tároló létrehozására a Magyar Szénhidrogén Szövetség ír majd ki pályázatot. A Mol Földgáztároló Rt. leendő tulajdonosa, az E.ON már korábban kinyilvánította, hogy ha szükséges, kész megfinanszírozni egy új tárolót is, akkor, ha a beruházás megtérül. A törvény rendelkezne a 2012-ig szóló időszak készletezéséről is, amelyet a jelenlegi földgáztároló szabad kapacitások határoznak meg. A biztonsági készlet megfelelő szabad tárolókapacitás esetén nem lehet kevesebb, mint 300 millió köbméter, azaz a háztartási és kommunális fogyasztók 15 napi átlagos fogyasztása. Ha erre nincs elegendő szabad kapacitás, akkor az kiegészíthető erőművi tüzelőolajjal - áll a parlament előtt lévő törvényjavaslatban. A javaslat szerint a földgáztárolói engedélyes köteles szerződni a Magyar Szénhidrogén Szövetséggel a földgáz biztonsági készletezés céljára rendelkezésre álló szabad kapacitásokra. Magyarországon jelenleg csak a Mol Földgáztároló Rt.-nek van tárolója, szám szerint öt, összesen 3,4 milliárd köbméter névleges mobilgáz kapacitással, amelyből naponta maximum 47,5 millió köbméter a kitárolási kapacitás. (MTI)

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.