Szelektív kompenzáció
Gazdaságilag racionális és társadalmilag méltányos döntés lehet, ha a kormány a gázár-kompenzációt csak az átlag alatti jövedelműek körében tartja fenn. Ezzel a költségvetés mintegy 100 milliárd forintot takaríthatna meg. Hegedűs Miklós szerint meg lehetne szüntetni azt a helyzetet, hogy az állam évi 150-200 milliárd forintos kompenzációs kiadásainak kétharmadát a legmagasabb jövedelműek vigyék el magas fogyasztásuk miatt. Megjegyezte, hogy a gázár-kompenzáció megszűnését követően a közületi intézményeket a jelenlegitől eltérő formában segíthetné a költségvetés.
Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára szerint a kormány és az államigazgatás sem dilettáns, látja a problémákat, de a politikai érzékenység, a fogyasztók teherbírási képessége és több más tényező összehangolása kell ahhoz, hogy ezeket a viszonyokat normális módon helyére lehessen tenni.
Pazarolunk vagy nem?
Hatvani György szerint a rendszerváltás előtti évtizedekben megszokott alacsony energiaárak miatt alakult ki az a társadalmi attitűd, hogy nem gond az energiafelhasználás. Az energiatudatosság hiánya pazarláshoz vezet, az pedig kis energiahatékonysághoz - mutatott rá a helyettes államtitkár. Hegedűs Miklós ugyanakkor úgy látja, hogy a lakosság a legnormálisabb szereplő a piacon, az emberek az energiaárakra érzékenyen reagálnak. Mivel azonban az állam szórakozik a gázárakkal, ezért a lakosság sem törekszik annyira csökkenteni fogyasztását és adott esetben nem is vált más energiaellátási formára.
Hatvani György szerint az energiatudatosságot nem lehet népneveléssel javítani és azt a piac sem kényszeríti ki. Fajsúlyos energiahatékonysági programra van szükség, ami a formálódó kormányprogram része - tette hozzá a helyettes államtitkár.