Miklós
-7 °C
4 °C

Közgazdászok bírálják a kormányt

2003.05.09. 10:03
A magyar gazdaság nem áll fenntartható növekedési pályán, elmaradtak a gazdaságpolitikai korrekciók - mondják a gazdasági szakemberek. A három és fél százalékos növekedési előrejelzés is optimistának tűnik, mert a kormány a versenyképességet rontó gazdaságpolitikát folytat - teszik hozzá. A kabinet tavaly májusban kilenc kritikus megállapítást tett a gazdaság akkori állapotáról. A helyzet azóta sem javult.
A gazdaságpolitika alakításán szinte meg sem látszik a tavalyi kormányváltás - röviden így összegezhető a gazdasági elemzők véleménye. A közgazdászok komoly össztűz alá vonták a kormányt, amely állításaik szerint elődjeik túlköltekező, feszültségeket eredményező gazdaságpolitikáját folytat. Azok a kritikus állítások, amelyeket a kormány tavaly májusi alakulásakor fogalmazott meg, sajnos ma is szinte változatlanul érvényesek - mondják a gazdasági elemzők.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa a Pénzügykutató Klub csütörtöki rendezvényén úgy fogalmazott: ma már a 3,5 százalékos idei gazdasági növekedési előrejelzés is túlzottan optimistának tekinthető - jelentette az MTI. Elmondta, hogy az ipari termelés az elmúlt időszakban folyamatosan lassult, és a beruházások szinte kizárólag az állami megrendelések hatására nőttek. Az export növekedési üteme soha nem látott mértékben csökkent, és az ország tőkevonzó képessége tovább mérséklődött.

Békesi László véleménye szerint az új kormánynak egy azonnali gazdaságpolitikai fordulatot kellett volna végrehajtania, ehelyett a túlköltekezés folytatása mellett döntött, a politikai sikerek alá rendelte a gazdaság fejlődését. A szakember kritikusan szólt a kampányígéretek rigorózus végrehajtásáról és hiányolta az állami kötelezettségvállalások felülvizsgálatát.

Lassú a privatizáció

A Horn-kabinet pénzügyminisztere érthetetlennek nevezte, hogy nem indult újra a privatizáció, sok vállalat esetében még mindig csak előkészítése folyik. Irracionálisnak tartja a strukturális reformok nélkül végrehajtott 50 százalékos béremelést. Elismerve, hogy a gazdaság növekedési üteme enyhén emelkedik, felhívta a figyelmet arra, hogy e mögött a lakosság eladósodása, a növekvő bérek hatására a kereslet növekedése és a túlköltekező költségvetés áll.

Az EU-csatlakozás lélegzethez juttatja a magyar gazdaságot, de nem javít a versenyképességen, ha nem történnek erőteljes változások. Ez hosszan elnyúló stagnáló állapotba szoríthatja a gazdaságot. Ezért jelentős váltásra van szükség a következő két évben, hogy a magyar gazdaság felzárkózzon az unióhoz. Ennek egyik fő sarokpontjai a bérfejlesztések radikális visszafogása - idézte Békesi szavait az MTI.

Rossz a lakástámogatási rendszer

Antal László hangsúlyozta, hogy a gazdaságban egyre növekvő feszültségekkel kell számolni, és úgy vélte, az államháztartás hiánya az idén 5,5 százalék körül alakulhat. A szakember abszurdnak nevezte, hogy ma a vállalati szektor a nettó megtakarító a gazdaságban, és kritikával illette a kormány lakástámogatási rendszerét. Elmondta: a lakáshitel-állomány növekedésének jelentős része a fogyasztás további bővülését gerjeszti. Ugyanakkor elismerte: az Európai Monetáris Unióhoz történő gyors csatlakozási szándék jelzi, hogy a gazdaságpolitika irányítói is változtatásokra törekszenek.

A kormány gazdaságpolitikájának elmúlt egy évét nem először értékelték kritikusan. Nemrégiben a Figyelőben jelent meg átfogó kritika a Medgyessy-kabinet első esztendejéről, amely a gazdaságirányítást számos elmarasztaló jelzővel illette. A legkomolyabb kritika akkor is a felduzzadt deficitet, valamint a túlzott mértékű reálbéremelést illette (már február végéig 15,4 százalékkal emelkedett a keresetek vásárlóereje).

Egy év alatt alig történt változás

Tavaly májusban a kormány kilenc kritikus megállapítást tett a gazdaság akkori állapotáról. Ezek a pontok szinte egytől egyig ma is igazak - fogalmaz a Figyelő cikke. Nem kezdődött meg a gazdasági élénkülés, tovább lassul az ipari növekedés, nem nőttek az üzleti szektor beruházásai, az exportteljesítmény az idei első negyedévben a korábbi lassuló növekedés után már csökkent, és nemhogy nőtt volna az ország tőkevonzó képessége, hanem egyenesen tőkekivonás zajlott le.

Ezért a lap szerint éppen úgy hiányoznak a kiegyensúlyozott, hosszú távon fenntartható növekedés feltételei, mint egy évvel ezelőtt, ráadásul romlott a fizetési mérleg. Az elemzők kifogásolják a kormány és a jegybank között gyakran fel-feléledő harcot is, amelynek legutóbbi összecsapását - hazánk lehetséges euróövezeti csatlakozásáról és az idei évre várható deficit mértékéről - éppen a napokban vívta meg László Csaba és Járai Zsigmond.