Natália
-3 °C
7 °C

A német gazdaság miatt lassul itthon a növekedés

2005.05.02. 13:27
A GKI Gazdaságkutató Rt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint az európai és ezen belül különösen a német konjunktúra romlása az eddig gondoltnál is jobban lassíthatja a magyar gazdaság növekedését. A munkanélküliség és a reálkereset emelkedik.
A lassuló európai növekedés - a német GDP idén várhatóan csak 0,7 százalékkal nő a korábban gondolt 1,5 százalék és a tavalyi 1,7 százalék után - kihat a magyar gazdaságra is. Az ipar a tavalyi évi bő 8 százalék után az idei első két hónapban 2 százalék alatti ütemben bővült - adta hírül a GKI Gazdaságkutató Rt. Ezen belül a kivitel 15,7 százalékról 3,4 százalékra zuhant, a belföldi értékesítés viszont a tavalyi stagnálás után 1,4 százalékkal emelkedett. Az ipartól eltérően az építőipar szárnyal.

A foglalkoztatottak száma az év elején stagnált, a versenyszférában emelkedett, a költségvetésiben csökkent. A munkanélküliségi ráta egy év alatt egy százalékponttal, 7,1 százalékra emelkedett. Ez több mint 2 százalékponttal alacsonyabb az EU átlagánál, azonban a fiatalok körében eléri a 19 százalékos mértékét. Ez utóbbiban szerepe van a sorkatonai szolgálat eltörlésének, szezonális hatásoknak, de a növekedési ütem lassulásának, a munkaerő-kínálat kereslettől eltérő szerkezetének is.

Kedvező adatok

A kiskereskedelemben folytatódott a tavaly megkezdődött lassulás, az élelmiszer-kereskedelem eladásai stagnálnak, a más termékeket forgalmazóké viszont 5 százalékkal bővült. Különösen gyorsan bővült a bútorok, a könyv és papíráruk valamint a gyógyszerek eladása. A járművek eladása viszont kissé csökkent, az üzemanyagé minimálisan nőtt.

A lakosság jövedelme az első két hónapban látványosan nőtt, ez azonban a költségvetési szektorban dolgozók 13. havi fizetésének egységesen januári kifizetésének következménye (korábban erre jellemzően decemberben került sor). A rendszeres (prémiumok nélküli) bruttó átlagkereset januárban a verseny- és költségvetési szektorban egymáshoz hasonlóan, 7 illetve 7,6 százalékkal nőtt. Az év egészében a reálkeresetek legalább 5 százalékos emelkedése várható.

Az infláció januárban és februárban egyaránt markánsan, a decemberi 5,5 százalékról 4,1 illetve 3,2 százalékra mérséklődött, márciusban a várakozásoknak megfelelően kissé, 3,5 százalékra emelkedett. Éves átlagban 3,6 százalék körüli infláció várható. A forint erősödése márciusban egyes külföldi befektetők egész régiónkat érintő tőkekivonása következtében megállt, de a magyar deviza továbbra is igen erős. A jegybanki alapkamat április végén 7,5 százalékra csökkent. Ez az Európai Központi Bank 2 százalékos irányadó kamata és az infláció kedvező alakulása alapján további kamatcsökkentést tesz lehetővé.