A foglalkoztatottak száma az év elején stagnált, a versenyszférában emelkedett, a költségvetésiben csökkent. A munkanélküliségi ráta egy év alatt egy százalékponttal, 7,1 százalékra emelkedett. Ez több mint 2 százalékponttal alacsonyabb az EU átlagánál, azonban a fiatalok körében eléri a 19 százalékos mértékét. Ez utóbbiban szerepe van a sorkatonai szolgálat eltörlésének, szezonális hatásoknak, de a növekedési ütem lassulásának, a munkaerő-kínálat kereslettől eltérő szerkezetének is.
Kedvező adatok
A kiskereskedelemben folytatódott a tavaly megkezdődött lassulás, az élelmiszer-kereskedelem eladásai stagnálnak, a más termékeket forgalmazóké viszont 5 százalékkal bővült. Különösen gyorsan bővült a bútorok, a könyv és papíráruk valamint a gyógyszerek eladása. A járművek eladása viszont kissé csökkent, az üzemanyagé minimálisan nőtt.
A lakosság jövedelme az első két hónapban látványosan nőtt, ez azonban a költségvetési szektorban dolgozók 13. havi fizetésének egységesen januári kifizetésének következménye (korábban erre jellemzően decemberben került sor). A rendszeres (prémiumok nélküli) bruttó átlagkereset januárban a verseny- és költségvetési szektorban egymáshoz hasonlóan, 7 illetve 7,6 százalékkal nőtt. Az év egészében a reálkeresetek legalább 5 százalékos emelkedése várható.
Az infláció januárban és februárban egyaránt markánsan, a decemberi 5,5 százalékról 4,1 illetve 3,2 százalékra mérséklődött, márciusban a várakozásoknak megfelelően kissé, 3,5 százalékra emelkedett. Éves átlagban 3,6 százalék körüli infláció várható. A forint erősödése márciusban egyes külföldi befektetők egész régiónkat érintő tőkekivonása következtében megállt, de a magyar deviza továbbra is igen erős. A jegybanki alapkamat április végén 7,5 százalékra csökkent. Ez az Európai Központi Bank 2 százalékos irányadó kamata és az infláció kedvező alakulása alapján további kamatcsökkentést tesz lehetővé.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
