Judit
3 °C
6 °C

Megszorítások jönnek a választások után

2006.02.20. 07:59
A szakértők nem számítanak arra, hogy a választások közeledtével különösebb nyugtalanság kezdődne a piacokon: úgy érzik, nem utal semmi a forint vagy a tőzsdeindex jelentős gyengülésére. Ez inkább akkor várható, ha a hatalomra kerülő párt - bármelyik is legyen az - elkezdi valóra váltani a választási ígéreteit ahelyett, hogy kiadáscsökkentéssel és bevételnöveléssel lefaragná a deficitet. Erre ugyan nem látnak nagy esélyt, úgy vélik, egy esetleges Fidesz-győzelem esetén az euróbevezetés többet csúszhat.
A GKI által készített bizalmi indexek alakulása semmilyen bizonytalanságot nem jelez a választások közeledtével. Sőt, a fogyasztói bizalmi index (a korábbi választásokat megelőző időszakok tapasztalataival megegyezően) most is, ezúttal 2005 júliusa óta nő. Karsai Gábor, a GKI Rt. vezérigazgató-helyettese a szerint ez érthető, hiszen a reálkeresetek a választást megelőzően mindig, így tavaly is gyorsan nőttek, az infláció csökken, a kampányban elhangzó sokféle ígéret pedig további bizakodást szül a lakosságban. Bő fél év távlatában az üzleti bizalmi index -- különösen az ipari cégek várakozása -- is pozitív képet mutat; igaz, ez kevésbé a gazdaságpolitikához, mint inkább a világgazdasági konjunktúrához kötödik. Januárban azonban a menedzserek kissé a nemzetgazdaság helyzetét is optimistábban látták, mint decemberben. Karsai Gábor szerint a bizonytalanság hiányát mutatja a forint -- minden reális kritika és gyakori riogatás ellenére -- erős árfolyama is.

Ha nem ismerik fel, a piac majd az eszükbe juttatja

A szakértő szerint a pártok ígéretei - ha azok túllépnek egy határt - már önmagukban is veszélyesek, hiszen a "visszatáncolás" egyre nehezebb. Az igazi gondot azonban az jelenti, ha azokat a reális helyzettől függetlenül végrehajtani ismegpróbálja a győztes. Ha így nézzük, a Fidesz ígéretei hordoznak nagyobb kockázatot, több kiadást a költségvetésnek, de a vezérigazgató-helyettes szerint nem várható ezek tényleges végrehajtása, illetve az elkerülhetetlenül beváltandónak ítélt ígéretek fedezetét retorikájukban nem említett adók növelésével fogják előteremteni. Ez nem lesz kis feladat, hiszen az államháztartás idén várható hiánya a választási ígéretek valóraváltása nélkül is akkora, hogy amennyiben a következő kormány nem kezd költségvetési kiigazításba, nem hoz egyensúlyjavító intézkedéseket, nem kezdi meg a reforomok kidolgozását, az valóban jelentősen megnöveli a tőkekivonás, a forint gyengülésének, és mindezek hatására a kamat emelkedésének veszélyét.

Karsai Gábor szerint bár retorikájában a Fidesz áll távolabb a szükséges intézkedések meghozatalától, hiszen bevételeket csökkentő ígéretek - például a járulékcsökkentés - kiadásokat növelő tervekkel - például 14. havi nyugdíj - párosulnak, de: arra számít, hogy az ellenzéki győzelem esetén is esély van arra, hogy egyfajta "eddig is tudtuk, hogy válság van, de hogy ekkora, azt még mi sem gondoltuk", típusú kommunikációval a Fidesz is a megfelelő irányba lép. Ezt nemcsak a konvergenciaprogram teszi szükségessé, az államháztartási hiányt az euró bevezetésétől függetlenül is csökkenteni kell. Ha az új kormány ezt nem ismeri fel, a piac akár hónapok alatt eszébe juttathatja.

A kezdeti népszerűtlenséggel is lehet nyerni

Karsai szerint a leendő kormányra ösztönzőleg hathat, hogy a ciklus elején meghozott esetleg népszerűtlen intézkedések révén van esély arra, hogy erős, sikeres kormányzással fejeződjön be a négy éves időszak. Az uniós támogatások ebben az időszakban már érezhető fejlődést generálnak, és ez némileg kompenzálhatja az elmúlt néhány év átlagától minden bizonnyal elmaradó reálbér-növekedést. A foglalkoztatás a ciklus egészét tekintve várhatóan javul, így az a párt, amely felvállalja a szükséges intézkedéseket, 2010-ben egy fejlődés jellemezte szakasz után azt jelentheti be, hogy túl van a szükséges megszorításokon, modernizálja az országot és bevezette az eurót.

Jó a német példa?

A piacok a mostani szlovák kormányválságra sem reagáltak érdemben, ahogyan a 2004-es magyar kormányváltásra sem. Ezzel szemben tavaly márciusban a BUX-index és a forint árfolyam úgy gyengült, hogy a politika akkor éppen "eseménytelen" volt - mondta Duronelly Péter, a Budapest Befektetési Alapkezelő vezetője, ezzel is indokolva, hogy a hazai pénz és tőkepiacok bizonytalansága nem a magyar belpolitikai helyzet, hanem a külső piacok, a globális kockázatvállalási kedv változásának függvénye. A hazai piaci változások ugyanakkor nagyon jól lekövetik a globális befektetési hajlandóságot mutató indexeket, ezek csökkenésének hatása azonnal érezhető.

Duronelly Péter szerint a gazdaság egyelőre a pártok kampányígéreteitől sem bizonytalanodott el. Bár a 2002-es választásokat követően a száznapos programban a koalíció az ígéretei jelentős részét megvalósította, és ez most is adhatna okot félelemre, az akkori költségvetési helyzet a mainál jobb volt, és a külső nyomás sem volt ekkora. Ugyanakkor a gazdasági szereplők is tisztában vannak azzal a magyar pártok számára is nyilván jelentős üzenettel: a német választások egyik tanulsága az volt, hogy egy átlátható, valóban a szükséges lépésekre koncentráló gazdasági programmal nem lehet nyerni. Így az ígéretlicit egyfajta kényszer a támogatás növelésére.

Ha pusztán az eddigi ígéreteket hasonlítjuk össze, akkor a gazdaság szempontjából a Fidesz vetíti elő a rosszabb képet: a legnagyobb ellenzéki párt nem csak többet ígér, hanem vállalásainak egy részét - többek között a járulékcsökkentést - azonnal meg is valósítaná nyilatkozatai szerint. A kérdés ugyanakkor Duronelly Péter szerint az, hogy mennyiben tartják majd kötelezőérvényűnek ígéreteiket a pártok, a Fidesz 1998-ban is elővette azt a kártyát, hogy a gazdasági helyzet rosszabb, mint azt tudni lehetett.

Őszig marad az állóvíz

Nemcsak a tavaszi országgyűlési, de várhatóan az őszi önkormányzati választásig is marad a mostani állóvíz, ez azonban nem feltétlenül jó. A gazdaságpolitika ugyanis hivatalosan még mindig a 2010-es euróbevezetésről beszél, márpedig ehhez már most is borzasztó kevés idő van. Ha a helyhatósági választásokig nem történik semmi, akkor érdemben év végéig már nem lehet lépni, holott immár nyílt titok, hogy államháztartási kiigazításra van szükség - mondja Erdős Szabolcs, az Ecostat közgazdasági elemzések osztályának vezetője.

A szakértő szerint ha a választáson a Fidesz nyer, még megteheti, hogy "hozzányúl" a 2010-es dátumhoz, ha azonban a szocialisták maradnak hatalmon, ők nagyon nehezen, és nagyon komoly preszízsveszteség árán változtathatnak ezen a dátumon. Erdős Szabolcs összességében azonban még teljesíthetőnek tartja a 210-es euróbevezetést, ehhez azonban rövid- és hosszabb távú reformok egész sorára szükség van. Bármelyik párt nyeri is a választást, hosszabb távon mindenkinek ugyanazt kell tennie: hozzá kell nyúlni a nagy ellátórendszerekhez és karcsúsítani kell az állam- és a közigazgatást.

A választás kimenetele így legfeljebb a rövid távon meghozandó lépéseket, az azonnali államháztartási kiigazítás módját és menetét befolyásolhatja, valamint "nagy kérdés, hogy a választási ígéretekből mit fognak teljesíteni a győztesek" - mondta Erdős. Arról, hogy melyik párttól mi várható, ha megnyeri a választást, az Ecostat szakértője nem tudott részleteket mondani: "készültünk arra, hogy összehasonlítsuk, egységes keretbe foglaljuk a pártprogramokat, de erről le kellett mondanunk, mivel több pártnál nem volt ilyen koherens program".

A szakértő aggasztónak tartja, hogy miközben csökkenteni kellene a deficitet, a kampányígéretek a kiadások növelését eredményeznék. Az Ecostat osztályvezetője ennek ellenére bízik abban, hogy a győztes párt felelős gazdaságpolitikát fog megvalósítani, és a kiadások lefaragásával, valamint a bevételek növelésével mérsékli a hiányt. A lehetséges adóemelések közül Erdős sem tartja kizártnak a 15 százalékos áfakulcs 20 százalékra emelését, mint mondja, ez akár év közben is bekövetkezhet.

'Egészen más' konvergenciaterv kell

A közelgő választások ténye láthatóan nincs semmilyen elbizonytalanító hatással a piacokra, amelyek tisztában vannak azzal, hogy demokráciákban ez egy négyévente előforduló, törvényszerű dolog - mondja Palócz Éva. A Kopint-Datorg tudományos vezérigazgató-helyettese szerint az sem okoz bizonytalanságot, hogy a kampányban eddig igen komoly költségvetési kiadásokat okozó ígéretek hangoztak el, "mindenki mindent mondhat, az emberek tudják, hogy kampány van, és legyintenek erre".

A kutató szerint a választások kimenetele nem befolyásolhatja jelentősen azt, hogy milyen lesz az új kormány gazdaságpolitikája. Bármelyik oldal is nyerje a választásokat, nagyon szűk az a mozgástér, amelyen egy felelős kormány mozoghat. Palócz nem hiszi azt, hogy az ígéretek valóra váltásának olyan dömpingjére még egyszer példa lesz, mint volt 2002-ben, sőt: annak a máig kiható hatásai némi önmérsékletre serkenthetik a pártokat.

Szerinte a szeptember elsejéig benyújtandó konvergenciaprogramnak "egészen másnak kell lennie", mint az eddigiek voltak, mert abban már konkrét intézkedéseket is szerepeltetni kell. "Ezt eddig sosem kérték, igaz, a helyzet sem volt ennyire rossz" - tette hozzá. Palócz arra sem számít, hogy a reálgazdaság folyamatait jelentősebben befolyásolná, hogy melyik párt nyeri a választást, inkább csak árnyalatnyi különbségekre lát esélyt.

- Bármilyen kormány is jön, remélem, meglépi azokat a lépéseket, amelyeket meg kell lépni az államháztartás rendbetétele érdekében - mondta. Ezek között első helyen említette a bevételek növelését, amelyet szerinte a forgalmi adó 15 százalékos kulcsának 20 százalékosra emelésével lehet biztosítani. "Nem értettem egyet azzal, hogy legyen egykulcsos áfa, de ha már ennek első lépését megtették a felső kulcs csökkentésével, akkor nem kerülhető el a második lépés, az alsóbb kulcs feljebb srófolása sem" - mondta. Emellett kisebb, hatékonyabban és olcsóbban működő államapparátus megteremtésével a kiadásokat is csökkenteni lehetne.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!