Négy százalékkal nőtt a GDP

Magyarország bruttó hazai terméke 2004 negyedik negyedévében 3,8 százalékkal, az év egészében pedig 4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - áll a Központi Statisztikai Hivatal ma közzétett gyorsjelentésében. A gazdasági növekedést a termelési oldalról alapvetően az árutermelő ágazatok, azon belül is a mezőgazdaság teljesítménynövekedése húzta. A GDP felhasználási oldalán legdinamikusabban a termékek és szolgáltatások kivitele nőtt. A bruttó felhalmozás és a háztartások fogyasztásának növekedése alatta maradt a GDP növekedési ütemének, a közösségi fogyasztás pedig tovább csökkent. 2004-ban a GDP értéke folyó áron 20 216 milliárd forint volt.

A magyar gazdaság teljesítményének változása követi a világgazdaság tendenciáját, amit 2003 közepétől az élénk, bár kissé lassuló növekedés jellemez - állapítja meg a KSH. Ugyanakkor a magyar GDP növekedési üteme továbbra is jelentősen (a negyedik negyedévben 1,9 százalékponttal) meghaladja az Európai Unióét.

Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 9,4 százalékkal növekedett a negyedik negyedévben, 8,5 százalékkal az év egészében. A negyedik negyedévben is a mezőgazdaság teljesítménye emelkedett a legnagyobb mértékben (42,9 százalék), egyes növények kimagasló terméseredményének köszönhetően. Az ipar hozzáadott értéke a GDP növekedéssel megegyező mértékben, 3,8 százalékkal emelkedett. Az építőipar 4,8 százalékos növekedést mutatott. A szolgáltatások ágazatainak bruttó hozzáadott értéke az utolsó negyedévében 2,3 százalékkal, az év egészében 2,5 százalékkal emelkedett. A negyedik negyedévben a szolgáltatásokon belül a szállítás, raktározás, posta és távközlés nemzetgazdasági ág hozzáadott érték növekedése (5,3 százalék) haladta meg számottevően a GDP növekedési ütemét.

A bruttó hazai termék felhasználási oldalán a negyedik negyedévben a termékek és szolgáltatások kivitele lényegesen gyorsabban bővült (14,0 százalék), mint a behozatal (9,5 százalék). Az export éves szinten is gyorsabban (15,7 százalék) nőtt az importnál (14,0 százalék).

A háztartások fogyasztásának növekedése tovább mérséklődött. A háztartások fogyasztási kiadása a negyedik negyedévben 1,8 százalékkal, éves szinten pedig 3,5 százalékkal bővült, amely az 1997 óta mért legkisebb növekedési ütem. A háztartások végső fogyasztása -- a kormányzattól és a háztartásokat segítő nonprofit intézményektől származó természetbeni társadalmi juttatásokat is figyelembe véve -- a harmadik negyedévben már megfigyelhető tendenciához hasonlóan a GDP növekedésénél alacsonyabb ütemben, 1,3 százalékkal bővült, így az éves növekedés 2,8 százalékos lett. A végső fogyasztás a negyedik negyedévben szinte stagnált, mindössze 0,4 százalékkal nőtt, mivel a háztartások végső fogyasztásának alacsony növekedése mellett a közösségi fogyasztás 5,6 százalékkal visszaesett. Éves szinten a végső fogyasztás 2,2 százalékkal nőtt, míg a közösségi fogyasztás 2,1 százalékkal csökkent az előzetes adatok szerint.