Kormányzati stop a génmódosított kukoricának

A genetikailag módosított kukorica-vetőmagfajták magyarországi forgalmazását, illetve termesztését megakadályozandó a gmo-vetőmagok importját tiltó kormányhatározatot követelt tegnapi tüntetésén a Greenpeace. A kormány hallgatott a zöldek szavára: a kabinet mai ülésén teljes mellszélességgel támogatta a kukoricamoly ellen génkezelt kukorica forgalmazásának felfüggesztését. A rendelet csütörtöktől lép érvénybe, s meghatározatlan ideig tart.

László Boglár kormányszóvivő az üggyel kapcsolatban elmondta: szakmai vélemények meghallgatása után várható csak végleges döntés a génkezelt termékek jövőjét illetően. A Greenpeace-szel együtt több agrárszervezet, az élelmiszer-feldolgozó ipart és a gabonaforgalmazókat képviselő szövetség is szükségét látja az uniós vetőmaglistán szereplő 17 gmo-kukoricavetőmag magyarországi forgalmazását tiltó moratóriumnak. Az agrárszervezetek álláspontja szerint komolyan veszélyeztetné a magyar kukorica nemzetközi versenyképességét, ha a "fajtafertőzés" kockázatát csökkentő jogszabályi garanciák nélkül indulna meg a gmo-kukorica termesztése, mivel Európában jelentős piaci értéke van a garantáltan természetes növénynek.

Az ügyben még decemberben levél formájában kérték a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium segítségét, azóta többször is ígéretet tett a szaktárca a kormányhatározat meghozatalára. Arról nem lehet szó, hogy a gmo-importot és -termesztést általánosan tiltó jogszabály szülessen, az uniós szabályozás csak hathónapos moratórium kiírására ad lehetőséget, amit kétszer lehet meghosszabbítani. Ez alatt az időszak alatt a gazdák csak a magyar vetőmaglistán szereplő fajták közül választhatnának, amin nem szerepel jelenleg genetikailag módosított fajta.

Ahhoz, hogy erre a listára felkerüljenek a Monsanto és Pioneer cégek által engedélyezésre benyújtott gmo-kukoricavetőmagok, az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet engedélyére van szükség. Ezt a köztermesztést is lehetővé tevő engedélyt azonban nem kapják meg, amíg nem születik meg a természetes, a gmo- és a biofajták egymás mellett való termesztését szabályozó törvény.

E jogszabálynak, azaz az úgynevezett koegzisztencia (együtt termesztési) törvénynek rendelkeznie kell a génmódosított és természetes fajták egymás mellett termesztésének feltételeiről - így a minimális izolációs távolságról is -, valamint a "fertőzés" esetén fennálló anyagi felelősség kérdéséről - mondta a Napi Gazdaságnak Jellen Sándorné, a Magyar Agrárkamara főtanácsosa. Amíg tehát nem fogadja el az Országgyűlés a jogszabályt, addig nem tudható pontosan, milyen anyagi konzekvenciákkal kell számolnia annak, aki gmo-növény termesztése közben "beszennyezi" a természetes fajtákat. A kukorica esetében kiemelten fontos ez a kérdés, mivel a növény idegen beporzású, tehát sok múlhat az izolációs távolság betartásán - jegyzi meg a szakértő.

A főtanácsos hozzáteszi, hogy egy esetleges fertőzéskor a felelős gazdának a "beszennyezett" terménykészlet felvásárlásával és az országból való elszállításával is számolnia kell a majdani jogszabálytól függően, de gmo-termesztéskor komoly költségvonzata lehet az izolációs távolság kialakításának, az elszeparált szállítás, tárolás és feldolgozás megoldásának is. Az együtt termesztési törvényt egy a közelmúltban összeállított, a piaci szereplőket, a tudományos oldalt, a civil szervezeteket és a kormányzati érdekelteket összefogó bizottság készíti elő. A jogszabály az őszi ülésszak során kerülhet az Országgyűlés elé � mondta Roszik Péter, a Győri Agrárkamara elnöke, aki a munkabizottságban a biotermesztőket képviseli.

A szakértő hozzátette, hogy eddig egyetlen uniós országban sem fogadtak még el olyan koegzisztencia jogszabályt, amelyet Brüsszel is jóváhagyott volna, sőt Ausztriában, Németországban, Görögországban, Luxemburgban és Franciaországban moratóriumot hirdettek az uniós vetőmaglistán szereplő gmo-vetőmagok forgalmazására. Van olyan tagállam, ahol már több éve moratóriummal védik a piacot, annak ellenére, hogy az EU illetékes szerve elvileg felléphetne ez ellen. A gmo-növények nagy arányú termesztése Spanyolországon kívül egyetlen más EU-tagországban sem jellemző.