A lakásépítések miatt kevesebb a megtakarítás
A megkérdezett felnőttek 42 százaléka gondolta idén tavasszal, hogy a következő tizenkét hónapban legalább annyit vagy többet tud félretenni, mint az előző évben - derül ki a GfK Piackutató Intézet felméréséből. A spórolási kedv látványosan csökkent, hiszen az erre vonatkozó hasonló kérdésre tavaly még nyolcvan, 2001-ben pedig 72 százalék válaszolt pozitívan. A GfK igazgatója, Kozák Ákos a visszaesést alapvetően a lakásépítkezés fellendülésével és a fogyasztási cikkek forgalmának érzékelhető növekedésével magyarázta.
Tőzsdei szeretlek is, meg nem is
Ami a befektetési formákat illeti, a háztartások négyötöde úgy nyilatkozott, hogy nem rendelkezik pénzügyi befektetéssel, szemben a tavalyi kétharmados aránnyal. A válaszadók 11-11 százaléka rövidtávú bankbetétbe, illetve életbiztosításba fektette a legtöbb pénzt, ezek után következnek a nyugdíjalapok, hét százalékos említéssel.
A tőzsde nem tűnik túl népszerűnek, hiszen részvényekbe és részvényalapú befektetési alapba a válaszadók három, illetve két százaléka invesztált. Arra a kérdésre, hogy ha lenne hétmillió forintja, mibe fektetné, a részvények az említések gyakorisága között a harmadik helyre kerültek, 16 százalékkal.
A csehek és lengyelek bátrabbak
A cseh és a lengyel háztartások lelkesebb invesztornak bizonyultak, ott a megkérdezettek fele fektette be a pénzét valamilyen formában. A lengyelek 36 százaléka választotta a rövid lejáratú bankbetétet, 18 az életbiztosítást, 12 pedig a nyugdíjalapot.
A cseheknél egyenletesebb a megoszlás: rövid lejáratú letétet birtokol a háztartások 39, életbiztosítást 33 százaléka, 31 százalék pedig nyugdíjalap-tag. Nyugat-Európában a megkérdezettek 79 százaléka tekinthető magán pénzügyi befektetőnek, ahogyan két évvel ezelőtt is.