További Magyar cikkek
Magyarországon nem tud áttörni a kártyás fizetés: a kiskereskedelemben a napi fogyasztási cikkekre tavaly elköltött 2234 milliárd forintból mindössze tíz százaléknyit fizettek ki kártyával a kasszáknál. Ez az arány nemcsak a nyugat-európai, de a régiós országokkal összevetve is kiemelkedően alacsony - mondta el a kiskereskedelem tavalyi évéről készült tanulmányt ismertetve Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója.
Kártyával a legtöbbször a hipermarketekben fizetünk, az itteni költések 28 százalékát így egyenlítik ki. Aki kártyával fizet, többet költ, ezt régóta igazolják a felmérések, de a hipermarketek alapvetően az elmúlt évek dinamikus terjeszkedésének köszönhetik mára vezető arányúvá vált részesedésüket. A napi fogyasztási cikkek forgalmából tavaly már 24 százalékot értek el. A növekedés döntően a kisboltok rovására történt, amelyek esetében jelentősebb a belső átrendeződés: öt évvel ezelőtt még a független közértek uralták a szegmenst, mára viszont a hálózatba szerveződött kisboltok már a közel ugyanakkora szereppel bírnak. Kozák Ákos szerint ez még mindig kevésnek mondható, azt jelzi, hogy a hálózatba tömörült cégek még nem tudták kialakítani pontos stratégiájukat a piacszerzésre.
Nyertek a drogériák
Az év nyertesei a drogériák - ez egyértelműen kijelenthető a cégvezető szerint akkor is, ha piaci részesedésük a költésekből csak kétszázalékos. Ez duplázást jelent a korábbi évekhez képest, és jelzi: beindult az előretörés. Ez egyszerre köszönhető a boltszám növekedésének, és annak, hogy az egyre nagyobb vásárlóerővel rendelkező fogyasztók igénylik a minőségi termékek választékát.
Az éppen ebből fakadó űr betöltéseként új bolttípus megjelenésére is számítani lehet Kozák Ákos szerint a következő években: az egykori fűszeresekre hasonlító, úgynevezett kényelmi kisboltok megjelenésére. Ezekre ma még alig akad példa itthon, de Európa-szerte életképesek a különleges étel- és italkínálatot kialakító egységek.
A következő években a hipermarketek jelentősebb arányú előretörése már nem várható, de 3-5 év múlva részesedésük 28-29 százalékra emelkedhet. A diszkontok forgalmának kisebb meglódulása alapvetően egy új üzletlánc megjelenésével magyarázható - mondta Kozák Ákos, utalva arra, hogy 2007-től piaci hírek szerint újabb szereplő jelenhet meg (az igazgató óvakodott a már hódító Lidl és a jövőre érkező Aldi megnevezésétől). A szegmens így növelheti részesedését, ahogy erre számít az igazgató a jelenleg stagnáló, ám várakozásai szerint minőségében hamarosan átalakuló szupermarketszektorban is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
