Judit
-2 °C
8 °C

Hatottak a megszorítások, kevésbé nő a fogyasztás

2006.09.05. 13:09
A tavalyi 5,6 százalékos növekedési ütem után az idén csak két százalékkal bõvül a lakossági fogyasztás a GfK Hungária Piackutató Intézet várakozásai szerint. Az intézet elsõsorban az utolsó negyedévtõl vár megtorpanást, de jelzi, az év elsõ felére esõ áfacsökkentést hatása is elmarad a várttól.

A kiskereskedelmi eladások volumene 2005-ben 5,6 százalékkal nõtt. 2006 elsõ félévében ez az érték 5,1 százalékkal magasabb, mint az elõzõ év azonos idõszakában. Fõként az év elsõ negyede járt dinamikus forgalombõvüléssel: akkor 6,3 százalékkal nõtt a kereskedelmi forgalom volumene 2005 elsõ félévéhez képest. A vásárlóerõ korlátozások hatása várhatóan az év utolsó negyedévének forgalmában fog jelentkezni - áll a GfK Hungária legújabb tanulmányában.

Csak az áfaemelés jött be

A fogyasztás 2006. évi növekedését illetõen jelentõs várakozások fûzõdtek a felsõ áfakulcs év eleji csökkentéséhez. Ezek az elõrejelzések csak részben teljesültek, az árak lassú ütemben mérséklõdtek - állapítja meg az intézet. A középsõ áfakulcs 5 százalékpontos emelése viszont fogyasztáscsökkentõ hatású lesz.

A szakértõk szerint fõként a nyugdíjasokat és a jövedelmüket teljes mértékben elköltõ bérbõl és fizetésbõl élõket érinti érzékenyen ez a változás. Utóbbiaknál további vásárlási lehetõséget csökkentõ tétel a munkavállalói járulék emelkedése. Ezek a hatások azonban csak jövõre jelentkeznek, illetve az idei utolsó negyedévben hozhatnak visszaesést.

A piaci átrendezõdés folytatódik

A tanulmány a fogyasztás alakulásán túl kitér arra is: 2005-ben folytatódott a kiskereskedelmi piac koncentrációja. A szakértõk szerint a következõ néhány évben lassuló dinamikával ugyan, de folytatódik a hipermarketek térnyerése is. A 2000-ben még csak 14 százalékos részesedéssel bíró bolttípus 2006-ban a GfK prognózisa szerint a napi fogyasztási cikkek forgalmának negyedéért felel, 2010-re pedig már 28 százalék a hipermarketekben realizálódik. A diszkontok elõreláthatóan ugrásszerû növelik piaci részesedésüket a következõ néhány évben: 2006-ban a napi fogyasztási cikkek forgalmából 17 százalékos részesedésre tesznek szert, 2010-re pedig már a hipermarketekét megközelítõ 24 százalékra számíthatunk.

A nagyobb eladóterû boltok továbbra is az ország azon területein koncentrálódnak, ahol a legmagasabb az egy fõre jutó jövedelem, azaz az észak-nyugati és középsõ régióban. A stagnáló piaci részesedéssel bíró szupermarketek 2005-ben fõként a Dél-Dunántúlon terjeszkedtek. A kisboltok leginkább az északkeleti régióban számíthatnak viszonylag legnagyobb vevõszámra és forgalomra, mert itt található a legkevesebb nagy eladóterû bolt.