Sosem látott zuhanás a fogyasztói bizalomban

"Év végi időszakban még soha nem ért el olyan magas értéket a komplex fogyasztói bizalmi index, mint 2005 decemberében." "Soha nem látott magasságokba emelkedett Magyarországon a fogyasztói bizalomindex 2006 első három hónapjában. Az állampolgárok többsége úgy gondolja, anyagi helyzete javulni fog az elkövetkezendő egy évben." Az idézetek a GfK előző két, negyedéves felmérésén alapuló fogyasztói indexének bemutatásakor hangzottak el. A rekord azonban nem élt sokáig. A megszorító csomag hírére példátlan visszaesést mutat az index, a háztartások mind az ország, mind saját jövőjüket illetően tíz évvel ezelőtti pesszimizmust mutatnak.

A fogyasztói bizalmi index (fbi) öt komponense közül négy esetében következett be csökkenés. Egyedül a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóság stagnál. A legnagyobb mértékben, 78 ponttal a családok jövő évi anyagi helyzetre vonatkozó várakozások romlottak. Ettől jóval kisebb, de jelentős a csökkenés az ország jövő évi, illetve öt év múlva várható pénzügyi helyzetének, valamint a családok jelenlegi anyagi helyzetének megítélésben is.

Tíz évvel vissza az időben

A fogyasztói várakozások indexét még nagyobb, 83 pontos csökkenés jellemzi. A jelenleg 148 pontos index - amely a háztartások anyagi helyzetére vonatkozó várakozásokat, valamint az ország gazdasági helyzetére vonatkozó rövid és hosszú távú lakossági várakozásokat foglalja magában - utoljára 1997-ben ért el ennyire alacsony értéket. A tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási feltételeinek és a család jelenlegi anyagi helyzetének megítélésén alapuló vásárlási hajlandóság indexe esetében a legkisebb a visszaesés, 18 pontos csökkenés után 157 az értéke.

Tíz megkérdezettből közel hat szerint családja egy év múlva rosszabb anyagi körülmények között fog élni, mint most. Márciusban még csak 16 százalék volt ez az arány. 1996 óta nem képviseltek ilyen magas arányt azok, akik családjuk romló anyagi helyzetével számolnak a jövőben. Stagnálásban, azaz anyagi helyzete változatlanságában is csak a fogyasztók egyötöde bízik.

Már most is rosszabb

Drasztikus változás, hogy míg 2006 tavaszán a tíz százalékot sem érte el azok aránya, akik családjuk anyagi helyzetének folyamatos romlását érzékelik, addig júniusban már 34 százalék látja úgy, hogy rosszabb anyagi helyzetben van, mint tavaly, és jövőre még rosszabb helyzetben lesz. Negyed évvel ezelőtt a fogyasztók közel fele számított magasabb jövedelemre a következő 12 hónap során - ez az arány most a 30 százalékot sem éri el.

Új jelenség az fbi-felmérés során a kedvező vagy kedvezőtlen gazdasági változásokról hallók magas aránya. Az elmúlt tíz évben csak néhány alkalommal lépte túl az 50 százalékot azok aránya, akik azt állították, az elmúlt néhány hónapban hallottak valamilyen kedvező vagy kedvezőtlen gazdasági változásról. Most, 2006 júniusában tíz emberből hét hallott valamilyen gazdasági változásról, főként kedvezőtlen hírekről. A legtöbben - a megkérdezettek harmada - az inflációról hallottak kedvezőtlen híreket. Ilyen magas arányra közel három éve nem volt példa. Az elmúlt időszak kedvező inflációs mutatóinak köszönhetően jóval kisebb arányban említették a növekvő árakat.

Bajban az ország

Nemcsak a saját anyagi helyzetüket ítélik meg borúlátóbban a családok, hanem az ország gazdasági helyzetét is. Márciushoz képest 41-ről 57 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az ország rosszabb gazdasági helyzetben van, mint egy évvel ezelőtt. A következő 12 hónapban várható gazdasági helyzet megítélésében hasonlóan pesszimisták a fogyasztók: közel ilyen arányban (56 százalék) a jelenlegitől rosszabb gazdasági helyzetre számítanak. Ez számottevő változás márciushoz képest, amikor csak a válaszadók harmada prognosztizált romló gazdasági helyzetet egy év távlatában. Hosszabb távon hagyományosan optimistábbak vagyunk, így öt évre előretekintve még mindig a jobb gazdasági helyzetre számítók dominálnak, de egy év óta először nem éri el az 50 százalékot az arányuk.

Lényegesen romlottak a munkanélküliségre vonatkozó várakozások. 33 százalékról 66 százalékra nőtt azok aránya, akik a következő évben növekvő munkanélküliségre számítanak. Szintén többen számítanak növekvő hitelkamatokra: a márciusi 45 százalék után a megkérdezettek majdnem 70 százaléka. Nem meglepő tehát, hogy a megkérdezettek fele úgy gondolja, soha nem venne fel hitelt egy előre tervezett nagyobb vásárláshoz, és két év után most először egy számjegyű (8 százalék) azok aránya, akik különösebb habozás nélkül vennének fel hitelt ilyen célra.

A tévét azért meg kell venni

Több mint két év után ismét meghaladja a 90 százalékot azok aránya, akik a következő 12 hónapban növekvő árakra számítanak. Szintén kétéves trend szakadt meg azzal, hogy újra két számjegyű inflációval számolnak a megkérdeztettek: átlagosan 12 százalékos árnövekedést prognosztizálnak a következő egy évre a márciusi 5 százalék után.

Egyedülálló a tízéves - és két teljes kormányzati ciklust magában foglaló - fbi-kutatás során az a jelenség is, hogy a kormányzati ciklus elején csökkent a kabinet munkáját az infláció és a munkanélküliség kezelését illetően jónak ítélők aránya. Jellemzően növekedni szokott ez az arány az új kormányzati ciklus kezdetén, most pedig a márciusi 17 százalékról 11 százalékra csökkent. Amíg negyed évvel ezelőtt a legtöbben (42 százalék) megfelelőnek ítélték a kormány munkáját, addig most a válaszadók legnagyobb része (41 százalék) rossznak találja azt.

A romló várakozások sorában az egyetlen kivétel a tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási hajlandóság változása: minimálisan ugyan, de még növekedett is azok aránya, akik nagyobb háztartási eszközt vásárolnának. Ugyanakkor márciushoz képest valamivel kevesebben hivatkoznak a kedvező vásárlási feltételekre, és többen az inflációs várakozásokra, amikor választ adnak arra, miért is érdemes most ilyen termékeket venni.