Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Évi 2-2,5 milliárd forint pluszbevételt remél a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke a parlament előtt lévő törvénymódosításból, amely bizonyos termékekre kivetné a "giccsadót", míg más termékeknél és szolgáltatásoknál csökkenti vagy megszünteti azt. A költségvetési bizottság tegnapi ülésén a szocialisták átengedték a javaslatot, de az ellenzék sem ágált ellene.
A "giccsadó" tanulságos története
A kulturális járulékot még a kilencvenes évek elején azzal a céllal vezették be, hogy a művészetet támogassák. Akkor olyan termékek után kellett fizetni, amelyeknek társadalmilag káros hatást tulajdonítottak, illetve olyan megfontolásból, hogy a nem művészeti tárgyakra rótt adó voltaképpen javítja a művészeti alkotások helyzetét. Például a pornófilmekre, erőszak tartalmú videojátékokra és filmekre, illetve egyéb nem zsűrizett használati tárgyakra vetették ki.
Idővel aztán fokozatosan tágult a kulturális járulékkal sújtott termékek köre, az eredeti koncepcióval mit sem törődve. Odáig jutottunk, hogy például bevásárlóközpont vagy szálloda építésekor kulturális járulékot kell fizetni, gabonatároló létesítésekor is, de a mobiltelefonokra is kivetik. Ez az ép ésszel nehezen érthető jelenség oka, hogy a kulturális járulék közvetlenül a kulturális tárca - egészen pontosan a hozzá tartozó Nemzeti Kulturális Alap - költségvetését gazdagítja, ő dönthet arról, mire fordítja, és nem az a helyzet, mint a többi adóval, amikor a közösből a tárcák kilobbiznak maguknak valamennyit.
Ha a törvényt elfogadja a parlament, úgy az alap éves költségvetése a jelenlegi 8-8,5 milliárd forintról tízmilliárdra emelkedne - mondta Harsányi László NKA-elnök. A lépés sajátos kormányzati filozófiát takar, hiszen tavaly ősszel a kis adók tervezett összevonásakor felmerült a kulturális járulék megszüntetése, igaz, elsőként lobbizták ki a sorból.
A parlament előtt lévő kormányzati javaslat kiterjesztené az internetszolgáltatókra, a mobiltelefon-tartalmak díjaira és az importbútorokra is a kulturális járulékot - mindhárom esetében 0,8 százalékos kulccsal. A bútorokra például az indoklás szerint azért vetnék ki a járulékot, mivel ott az "átlagosnál jelentősebb nagyságrendű formatervezés, design testesül meg".
Több terméknél és szolgáltatásnál viszont megszűnik a kulturális járulék, más kérdés, hogy a csökkenés megjelenik-e a fogyasztói árakban. Eszerint a jövőben nem terheli az egyszázalékos elvonás a szótárakat, az üres mágneses, félvezető adathordozókat, az üres optikai lemezeket, valamint a dvd-kölcsönzést; a gyermekkönyveknél pedig fél százalékra mérséklődik.
Harsányi szerint a többletbevételt részben a közkönyvtárak beszerzéseinek támogatására, valamint a könyvtári állományok digitalizálására, illetve kulturális fesztiválok minősítésére és támogatására költenék.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
