Növekedő beruházási kedv
A gyors jövedelem-növekedés nyomán erőteljesen bővül a fogyasztás és tovább élénkül a lakás- és ingatlanpiac. A lakosság nettó (hitelállománnyal csökkentett) megtakarítási rátája viszont rendkívül alacsony. A fogyasztás erőteljesebb hatást gyakorolt a behozatalra, mint a termelésre. Megkezdődött az üzleti beruházások szerény növekedése. Az állami és az önkormányzati beruházások viszont mérséklődnek, így idén a beruházások összességében csak három százalékkal emelkednek.
A folyó fizetési mérleg az áruforgalminál is kissé nagyobb mértékben romlik, a deficit 4,3 milliárd euró körüli, a GDP közel hat százaléka lesz. Ez - más közép-európai országokhoz hasonlóan - igen magas, de finanszírozása gondot nem okoz. A beáramló működőtőke a privatizációs bevételek következtében lényegesen magasabb lesz a tavalyinál, de így is messze elmarad a deficittől. Így az ország nettó külföldi adóssága emelkedik.
Emelkedik az infláció
Az infláció nyár óta, ha a korábban feltételezettnél lassabban is, de ismét emelkedik. Az elmúlt három évben elhalasztott központi árnövelések (leginkább az energiaszektorban, a közlekedésben és más közszolgáltatásoknál), a gyors béremelés, a költségvetési túlköltés és a forint leértékelődése árszintnövelő folyamatokat indított be. Az éves átlagos fogyasztói árindex 4,6 százalék körül alakul, de az év végén az infláció ennél magasabb, 5,2 százalék körüli lesz, s tovább emelkedik.