Nem válthatók valóra a kampányígéretek

A gazdasági válság elkerüléséhez azonnali reformok kellenek, az új kormánynak a GDP 1-1,5 százalékát kitevő egyensúlyjavító intézkedésekről kell döntenie, mondta a GKI Gazdaságkutató Rt. elnöke szerdán Budapesten. Vértes András szerint szakmailag indokoltak azok a lépések, amelyek beindítják az állam reformját és ezzel párhuzamosan erőteljesen javítják a pénzügyi egyensúlyt.

Még mindig van esély a 2010-es euróra

Vértes szerint ugyanakkor önmagában sem a költségvetési hiánycsökkentési, sem a reformlépések nem lesznek elegendőek a piaci és az európai uniós elvárások teljesítéséhez. "A 2010-es euró politikai döntés esetén gazdasági oldalról elérhető, de nagyon komoly lépések szükségesek hozzá" - szögezte le Vértes.

A kiadáscsökkentő és bevételnövelő lépések között a GKI az állami szféra átszervezését, intézményi összevonásokat, megszüntetéseket, létszámcsökkentéseket, egyes közterheket érintő változtatásokat, hatósági közszolgáltatási árak és hozzájárulási díjak emelését tudja elképzelni. A kutatóintézet azt várja, hogy 15-ről 20 százalékra emelkedjen a középső kulcs.

"Jelentősen befolyásolja a választások ténye a gazdaságpolitikai folyamatokat, elsősorban az ígéretverseny miatt" - a probléma az, hogy rendkívül kevés szó esik az ígéretverseny finanszírozási oldaláról, a jóformán mindenki által hangoztatott szükséges állami reformok konkrét lépéseiről - figyelmeztetett a GKI elnöke.

Kedvező környezetben gyorsuló gazdaság

A gazdaságkutatók szerint annak ellenére, hogy növekszenek a politikai feszültségek - Irán, Közel-Kelet - a világgazdaság elég egészségesen tűri az olajárak magas szintjét. Magyar szempontból kiemelten fontos, hogy az Európai Unió növekedési üteme a tavalyi 1,5 százalék körüliről idén 2 százalék fölé mehet.

A GKI azzal számol, hogy a tavalyi 54,7-ről idén 57 dollárra emelkedik az éves átlagos olajár, ami kamatemelésekhez vezethet a világban. Ez a gazdasági növekedési ütemre kedvezőtlenül hat vissza. Az intézet azzal számol, hogy a dollár a tavalyi 1,24-ről 1,20 körülre erősödhet éves átlagban az euróval szemben.

A magas energiaárak ellenére kedvező környezetben a tavalyi 4,1-ről 4,4 százalékra gyorsulhat a magyar gazdaság növekedési üteme, mely a régióban a középmezőnybe tartozik. A leggyorsabb, 10 százalék fölötti növekedés az építőiparban várható, a beruházások 8 százalék körüli ütemben nőhetnek.

A kedvező külső környezet miatt az export 10 százalék feletti ütemben, az import ettől kissé elmaradó mértékben bővülhet, melynek nyomán a külkereskedelmi mérleg hiánya a tavalyi 2,8-ról 3,1 milliárd euró körülre emelkedhet. A GDP-arányos folyó fizetési mérleg és tőkemérleg együttes hiány (külső finanszírozási igény) 7,2 százalék körüli deficitet jelezhet, az adóssággeneráló finanszírozás növekedési üteme lelassulhat. Ezek összességében viszonylag kedvező képet mutatnak a magyar gazdaság kilátásait illetően.

Lépni kell - nincs mese

A gyógyszer- és gázártámogatások, az önkormányzatok terén, a MÁV-adósság körül komoly feszültségek mutatkoznak, amelyek rendezése, valamint bizonyos választási ígéretek végrehajtása mellett együttesen mintegy 300 milliárd forintos többletköltekezéshez fognak vezetni - jósolják a GKI kutatói, akik még erre az évre a GDP 1-1,5 százalékát kitevő deficitcsökkentést várnak a kettős irányú lépések hatásaként.

Várakozásuk szerint a GDP 5,7 százalékára csökkenhet a deficit, de ha a kiigazító lépések nem következnek be, 8-10 százalékos is lehet a hiány. A forint 250-255 között ingadozhatnak, változatlan jegybanki kamatszint mellett), míg a második félévben a szükséges reformok megkezdése mellett érdemi forinterősödés, és ismét elinduló kamatcsökkentések jöhetnek, akár 5 százalék alá is gyengülhet a jegybanki irányadó kamatszint.

Az Ecostat is a választások végét várja

Az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet értékelése szerint nincs esély a választások előtt a pénzügyi egyensúly érdemi javítására, bár a reálgazdasági mutatók nagyrészt kedvezőek, a pénzügyi egyensúly fenntarthatóságát a piacok döntik el. A legfrissebb, szerdán közzétett havi jelentése szerint nehezen prognosztizálható, hogy 2006-ban az országgyűlési választásokat követően, de még a helyhatósági választások előtt az újonnan felálló kormány milyen egyensúly-javító lépéseket tesz, mennyiben vállalja a költségvetési kiigazítások megkezdését.

Amennyiben 2006-ben nem történnek az államháztartási hiány csökkentése érdekében hatékony és átfogó lépések, a nemzetközi megítélés jelentős romlása mellett az euró 2010-es bevezetése is irreálissá válik. A kutatók szerint alapvetően három területen van szükség a beavatkozásra. A tb alapok hiányának mérséklésére rövid távú intézkedéseket kell hozni, emellett javítani szükséges a költségvetési tervezés és működés hatékonyságát, továbbá átfogó reformlépéseket kell kidolgozni és megvalósítani az egyensúly hosszú távú fenntarthatósága érdekében.

Az inflációs cél teljesülését 2006-ban reálisan semmilyen tényező nem veszélyezteti, az áfa-kulcs csökkentése az idén meghatározó, írja az Ecostat, amelynek prognózisa szerint ebben az évben 2 százalék körüli éves fogyasztói árindex várható, szemben a 2005. évi 3,6 százalékkal. Az Ecostat fontos kérdésnek tartja, hogy a pénzpiacok meddig tartják fenntarthatónak a jelenlegi egyensúlyi helyzetet, illetve milyen gyorsan változik a nemzetközi befektetői hangulat, kamatkörnyezet. A gazdaságelemző intézet szerint Óvatos kamatpolitika mellett a pénzügyi bizalom fenntartható, az irányadó kamatláb év végére 5,5 százalékra mérsékelhető a jelenlegi 6 százalékról.

Egy kicsivel gyorsuló gazdaságra számítanak

Az év folyamán a magyar gazdaság fejlődését nagyrészt továbbra is a külgazdasági konjunktúra alakulása határozhatja meg. A nemzetközi gazdaság 2005 év egészében dinamikusan fejlődött, és bár az utolsó negyedévben megtorpant a növekedés, 2006 első hónapjaiban ismét erőre kap, és ebben az évben sem lassul a globális növekedés üteme. A magyar gazdaság növekedési üteme az Ecostat előrejelzése szerint 4,2 százalék lehet 2006-ban, a tavalyi 4,1 százalékos GDP növekedés után.

A magyar ipari növekmény maximuma 2006-ban mintegy 7-8 százalék körüli lehet, kissé meghaladhatja a tavalyi 7,3 százalékos növekedési ütemet. A beruházási dinamika az idén 5-6 százalék közötti lesz, kedvező esetben elérheti a 6 százalékot - áll az Ecostat prognózisában. Az építőipari termelés 2005. évi magas, 16,6 százalékos bázisa miatt az intézet azzal számol, hogy 2006-ban az építőipar volumen indexe alatta marad a sokévi átlagnak, de így is elérheti a 7-8 százalékot.