Magáncég értelmezi az állami adatokat

"A Magyar Nemzeti Bank folyó fizetési mérlege nemzetközi turizmusra vonatkozó adatainak és a KSH vendégforgalmi adatai közötti eltérés okainak feltárására vonatkozó kutatás végzése" - ez volt a közbeszerzési értesítőben is megjelent célja annak a nyílt pályázatnak, melyet a gazdasági tárca még az ősszel írt ki, és melynek eredménye a napokban jelent meg a hivatalos lapban. A pályázatot a KPMG Tanácsadó Kft. nyerte meg, 2,76 millió forint plusz áfás ajánlatával, a cégnél az Index érdeklődésére elmondták, hogy a munkát azóta el is végezték (a győztest már október végén kihirdették), és a tanulmányt leadták a megrendelőnek.

A tárca szerint az összevetésre a turisztikai ágazat hosszú távú fejlesztési irányának stratégiai tervezése érdekében volt szükség, az MNB és a KSH szerint azonban az adataikat ők eddig is tudták értelmezni, azoknak a gazdasági tárca által felvetett módon történő összevetése pedig nehezen értelmezhető.

Mások értik

"Az MNB és a KSH eddig is és ezután is folyamatosan együttműködik, és ennek során nem merült fel sosem az, hogy az adataink értelmezhetetlenek lennének egymás számára" - mondta az Indexnek Misura Gábor az MNB szóvivője, aki bővebben nem kívánta kommentálni a tender kiírást.

"Sajátos az a megközelítés, melyre hivatkozva a minisztérium pályázatot írt ki" - vélekedett az Index kérdésére Probáld Ákos, a KSH főosztályvezetője. Az MNB és a KSH adatai - ez kiderül a két szervezet publikus, a KSH esetében az interneten is olvasható módszertani leírásaiból - nem azonos időszakból nem azonos forgalmi mozgásokat tükröznek, így közvetlen összevetésük aggályos.

"Míg a KSH a vendégforgalmi adatok összegzése során hónapról hónapra a kereskedelmi szálláshelyekről beérkezett adatokat összegzi, az MNB fizetési mérlegében (az ott egyébként lényegesen később és negyedévenként megjelenő) a szálláshelyi vendégforgalomhoz kapcsolódó bevételeken túlmenően számos egyéb bevétel is hozzájárul a turisztikai adatokhoz, egyebek között például a turisták itt elköltött pénze" - mondta a főosztályvezető. Az adatok így csak önmagukban értelmezhetőek, ráadásul így is több tényezőt kell figyelembe venni az elemzések készítésekor, például a KSH statisztikákban nem kimutatható magánszobák be nem jelentett kiadását, vagy éppen azt, hogy (az MNB mérlegadataiban szereplő) valutaváltók az esetek jelentős részében nem tudják, hogy rezidensnek vagy turistának adtak el forintot.

Eltértek az adatok

"Hasonló típusú kutatások, elemzések a mindenkori gazdasági-stratégiai tervezés részét képezik és bármely európai országban - így hazánkban is - szakmai kutató-elemző műhelyek bevonását teszik szükségessé" - válaszolta a GKM az Index érdeklődésére írásban. A tárca szerint az említett kutatásra azért volt szükség, hogy a turisztikai ágazat hosszú távú fejlesztési irányának stratégiai tervezése érdekében feltárja a KSH reálmutatói, valamint az MNB pénzmozgásokat feldolgozó adatai között a turizmusstatisztika meglévő ellentmondásait, s tisztázza az összehasonlíthatóság szakmai feltételeit.

"A 2003. év második felétől és az idei év folyamán a KSH adatai a kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakáinak, valamint a hozzájuk kapcsolódó bevételeknek folyamatos növekedését jelezték, míg ugyanakkor az MNB idegenforgalmi bevételi mutatói folyamatos csökkenésről adtak számot" - áll a GKM válaszában. Az ellentmondás mögött meghúzódó folyamatok feltárása nem lehetséges kizárólag statisztikai adatgyűjtési módszerekkel, ezért döntött a gazdasági tárca 2004 szeptemberében a nevezett kutatás elvégzése mellett.