Megduplázzák a betétgaranciát

Az EU pénzügyminiszterei megegyeztek abban, hogy 50 ezer euróra emelik a magánbetétek garanciájának minimumát. Franciaország 100 ezer eurót javasolt minimumként, ebben azonban nem sikerült megállapodni. Az elnöklő Christine Lagarde francia gazdasági miniszter elmondta: azért nem, mert a kisebb méretű bankok rendszerére épülő tagállamoknak komoly nehézségeket okozna a gyors áttérés a 20 ezerről annak ötszörösére.

A nemzetközi pénzügyi válság kirobbanása előtt az Európai Unióban 20 ezer euró volt a minimum, ehhez igazodva csökkent volna 2009-től a hazai hatmillió forintos (pontosabban egy plusz ötmilliós) garancia ötmillióra. Miután az 50 ezer eurós döntés csak ajánlás, nem kötelező a bevezetés a tagállamok számára, de Szlovákia és Lengyelország után a magyar pénzügyminiszter is jelezte, emelkedik a limit.

Veres János kijelentette: Magyarország a most kialakított 50 ezer eurós betétbiztosítási minimumhatárhoz tartani fogja magát. A kormány ezért a parlament elé viszi javaslatát a jelenlegi hatmillió forintos határ emeléséről. A jelenlegi válságnak elsődleges hatása Magyarországon nem tapasztalható, de a kormány szeretné, ha a lakosság bankok és befektetések iránti bizalma, valamint a bankok egymás közötti bizalma a következő időszakban erősebb lenne, mint más országokban - indokolta álláspontját a miniszter.

Hangsúlyozta: a szóban forgó garancia kizárólag az egyének bankbetéteire vonatkozik, és nem terjed ki olyan takarékossági formákra, amelyek nem normál betétként funkcionálnak, hanem valamilyen célhoz kötött befektetésként, mint például az ingatlanalapban elhelyezett pénz.

A pénzügyminiszter hozzátette: Magyarország a pénzügyi válsággal kapcsolatos hozzáállásában tartja magát a közösen kialakuló európai uniós stratégiához. Veres kiemelte az EU pénzügyminiszterek keddi nyilatkozatából azt a törekvést, hogy önálló, a többi országgal nem egyeztetett lépést egyetlen tagország se tegyen. Azt is fontosnak tartotta, hogy a most elfogadott elvek szerint ugyanakkor az esetleges állami beavatkozásról nemzeti szinten születik döntés, és nemzeti kompetenciákat kell benne fenntartani.

A miniszteri találkozóról Veres János elmondta még: Magyarország határozottan képviselte azt az álláspontot, hogy az egységes európai felügyelet kérdése kerüljön be a gazdasági és pénzügyi stabilitással kapcsolatos témák közé a jövő heti állam- és kormányfői találkozóra. Egy tagország vétója miatt kedden erre nem sikerült sor, de a magyar delegáció felveti a kérdést a csúcstalálkozón.

A minisztereknek egyelőre nem sikerült megállapodniuk a biztosítótársaságok fizetőképességére vonatkozó új uniós irányelvről. - Magyarország is úgy véli, hogy a jelenlegi javaslatban megfogalmazott felelősségi és jogviszonyok még tisztázatlanok és pontosításra szorulnak - mondta el Veres János. A magyar küldöttség így - több mint tíz másik országgal együtt - nem fogadta el a szöveget, azt tovább finomítják még.

A hazai illetékesek ugyanakkor hétfőn - igaz, még az EU-döntés előtt - úgy nyilatkoztak a Napinak, hogy nincs szükség a magyarországi betétbiztosítási rendszer szigorítására.

Magyarországon a betéteket jelenleg 6 millió forintig biztosítják, azonban 1 millió forint felett már létezik önrész is. Egy esetleges betétbefagyást követő kártalanítási eljárásnál a 10 százalékos önrész a következő módon érvényesül: az OBA által fizetett kártalanítás mértéke 1 millió forintig 100 százalék, az 1 millió forint összeghatár feletti betétrészre pedig csak a 90 százalék, de maximum személyenként és hitelintézetenként hatmillió forint. A betétbiztosítási, vagy más szóval betétesi önrész az Európai Unió betétbiztosítási irányelvével összhangban épült be a hazai szabályozásba. A 10 százalékban meghatározott betétesi önrész célja, hogy az egymillió forint feletti többlet-kártalanítással arányosan - korlátozott mértékben ugyan - de a betétesek felelőssége is növekedjen. Magasabb kamat reményében például a hitelintézet kiválasztásánál a betétesek ne feledkezzenek meg a kötelező óvatosságról.

Fontos azonban azt is tudni, hogy nem minden védett, ami kamatozik, és nem szükségképpen védett az, aki banki ügyfél. Több bank is kínál olyan megtakarítási formát, amely nem védett, ilyen például az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás, a kamatozó részvény, a szövetkezeti részjegy vagy a célrészjegy. A betétbiztosítás továbbra sem védi a bankok által 2003. január 1. előtt kibocsátott kötvényeket, letéti jegyeket, és nem terjed ki a biztosítás a főleg bankoknál vásárolható nyílt, vagy zárt végű befektetési alapok befektetési jegyeire sem.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!