Hétmilliárdos brutálbírság biztosítói kartellért

A versenytanács szerint a verseny korlátozására alkalmas magatartás tanúsított az Allianz Hungária, a Generali-Providencia, a márkakereskedők országos szövetsége és három alkuszcég azzal, ahogyan megállapodtak 2003-2005-ben a javítói óradíjakról. A versenytanács összesen hat, 2000. október 4. és 2005. augusztus 31. között megkötött megállapodást tartott versenyjogot sértőnek.

Kötelező ajánlott

A versenyjogot sértő megállapodások miatt az Allianz Hungáriának történelmi rekordot jelentő 5,319 milliárd forintot kell fizetnie, a Generali-Providenciát 1,046 milliárd forintra bírságolták. A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) 361 millió forintos bírságot kapott, a Magyar Peugeot Márkakereskedők Biztosítási Alkusz Kft.-t 45 millió, a Magyar Opelkereskedők Bróker Kft.-t 13,6 millió, míg a Porsche Biztosítási Alkusz Kft.-t 30,7 millió forintra bírságolta a versenytanács, amely így összesen 6 milliárd 814 millió forintos bírságot szabott ki (ez a sztrádaépítők hétmilliárdot meghaladó bírsága után a második legnagyobb).

A döntés indoklásában Zavodnyik József eljáró versenybíró leszögezte: nem arról van szó, hogy biztosító nem köthet megállapodást alkuszcéggel, de azt a verseny keretein belül kell megtenni. A Gémosznak az az eljárása, amely során "ajánlott árakban" állapodott meg a Generalival és az Allianzzal, versenyjogi kifogás alá esett, mert azt a szándékot tükrözte, hogy a megállapodók magatartását összehangolva korlátozza a versenyt.

Generali: Nem volt kartell

A két nagy biztosító képviselői a helyszínen úgy nyilatkoztak, hogy az írásos indoklás kézhezvétele után döntenek a további lépésekről. A GVH döntését az érintettek bíróság előtt támadhatják meg.

A Generali biztosító jogorvoslati lehetőséget vesz igénybe a versenyhivatal csütörtöki döntés ellen, mivel a döntés jogalapját vitatják, a kiszabott bírságot megalapozatlannak ítélik - áll Fejes Gábor ügyvéd, a Generalit képviselő Rein és Társai Freshfields Bruckhaus Deringer Iroda képviselőjének csütörtöki közleményében.

A Generalit képviselő ügyvédi iroda képviselője kijelentette, hogy a felhozott vádpontokban nem vétkes a biztosító. A Generali piaci magatartásának hatása nem volt és nem lehetett versenykorlátozó: ezt kizárja a társaság piaci pozíciója, nagysága és az általa megvalósított magatartások jellege - indokolja. Ezt az is alátámasztja, hogy álláspontjuk szerint a Generali szerződései a vertikális partnereivel a versenyjogi tilalmak alól jogszabályi felmentést adó, csoportmentességi rendelet hatálya alá esnek.

A Generali a nyilvános határozathirdetéssel zárult eljárás folyamán, jogi képviselőin keresztül, 120 oldalas beadványt fogalmazott meg a GVH előzetes álláspontjában megfogalmazott vádpontokra. A Generali mind jogilag, mind biztosítás-szakmai szempontból minden részletre kiterjedően cáfolta a Versenytanács előzetes álláspontjában felvetett vádjait - áll a közleményben.

A Gémosz célja

A versenytanács döntését ismertetve kiemelte: a márkakereskedők szövetségének már a megalakulása évétől, 2002-től az volt a célja, hogy korlátozza a márkakereskedések javítási árainak meghatározásában az árversenyt az egységes árak és áremelések érvényesítésével.

A Gémosz és az Allianz közötti megállapodások 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben is úgy születtek meg, hogy a szerződésben összekapcsolták a biztosítási termékek értékesítésében elért teljesítményt és az óradíj mértékét. Tavaly és tavalyelőtt a kettő összekapcsolása már általános gyakorlat volt.

A Generali az óradíjat és a biztosítási értékesítést nem kapcsolta össze, de 2004-ben és 2005-ben az egyes márkakereskedésekkel megkötött szerződésekkel és a velük folytatott tárgyalások során ez az elv mégis érvényesült.

Fizettek a többiek kiszorításáért

A versenyhivatal szerint az óradíj és az értékesítés összekapcsolása azt a célt szolgálta, hogy a márkakereskedésekben a magasabb óradíjért cserébe az Allianz és a Generali számára előnyösen korlátozzák más biztosítók hozzáférését ehhez a biztosításértékesítési csatornához.

A két piacvezető biztosító így azért fogadta el az óradíjak emelését, mert a többletköltségüket ellentételezték az új biztosítási szerződések megkötésével. A piacon lévő többi biztosítónak szintén a megemelt óradíjakat kellett alkalmaznia, miközben korlátozottá vált számára a gépjármű-biztosításoknak ez a lehetősége.

A versenytanács azt a gyanút nem találta megalapozottnak, hogy van egy horizontális megállapodás a két biztosító között, vagyis azok összehangolták a javítói óradíjak megszabásával kapcsolatos tevékenységüket. A versenytanács megszüntette a Mabisszal szembeni eljárást is, miután nem volt bizonyíték arra, hogy a biztosítók szövetsége is jogsértő magatartást folytatott volna a tarifák megállapítása során.

Összehangolták

A Gazdasági Versenyhivatal kartellezés gyanúja miatt még tavaly nyáron indított eljárást a biztosítók, a márkakereskedők szövetsége, az alkuszcégek és a biztosítók szövetségek ellen. A GVH azt feltételezte, hogy az érintett biztosítók 2000 és 2005 között összehangolták piaci magatartásukat a szakszervizekben alkalmazott javítói óradíjakról, míg a Magyar Biztosítók Szövetségével szemben azt a vádat fogalmazták meg, hogy információszolgáltatásával lehetővé tette a gépjármű-biztosításoknál a kartellezést (ez utóbbi gyanút nem látták igazolva, ezért szüntették meg az eljárást).

A korábban nyilvánosságra került dokumentumok szerint a biztosítók úgynevezett üzletterelési díjat is megjelenítettek a javítói óradíjakban. A szakszervizekben általában nettó 6-8 ezer forintos volt az óradíj ­ és a tarifákat 10 százalék körüli, az inflációt meghaladó mértékben emelték ­, miközben a kis biztosítók szerint reálisan ez márkaszervizekben sem lehetne magasabb 4-6 ezer forintnál.

Üzletkötést vártak

A korábbi vizsgálati dokumentumok szerint a tevékenységek összehangolása arra is kiterjedt, hogy odafigyeltek arra: az adott területen működő márkakereskedéseknél a rezsióradíjak összhangban legyenek. Az eljárás során a GVH azt is valószínűsítette, hogy a két biztosító külön is megállapodott az egységes tárgyalásról és az azonos óradíjak alkalmazásáról a márkakereskedésekkel.

A versenyhivatali gyanú szerint a megvádolt biztosítók azért fizették ki a magas óradíjakat a szervizeknek, mert cserébe üzletkötést vártak tőlük, és az új kötéseket jutalmazták. Az Allianz például a tavalyi átkötési időszakban 80 ezer ügyfelet vesztett el, év közben azonban pótolni tudta ezeket.