Kartellpereket nyert a GVH

2008.12.18. 12:40
A GVH korábbi határozataiban informatikai és vadgazdálkodó társaságokat büntetett kartellezésért. A társaságok perre mentek, ám jogerős döntésében a bíróság is a versenyhivatalnak adott igazat.

Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata még 2003. június 25-én írt ki közbeszerzési eljárást egy integrált pénzügyi gazdasági informatikai rendszer bevezetésére. A GVH Versenytanácsa szerint a döntően e-mail formátumú bizonyítékok alapján megállapítható volt, hogy a Synergon és az SAP a tender kapcsán olyan megállapodást kötött, amely alkalmas volt a verseny eredményének befolyásolására. Emiatt a két vállalkozás 7,2-7,2 millió forint bírságot kapott a GVH-tól.

A döntést az elmarasztalt cégek bíróság előtt támadták meg, de előbb 2007. novemberében a Fővárosi Bíróság, majd ez év novemberében a Fővárosi Ítélőtábla is elutasította keresetüket. Ez pedig azt jelenti, hogy a GVH jogerősen állapította meg, hogy a két vállalkozás kartellezett és jogosan szabott ki rájuk emiatt 7,2-7,2 millió forint bírságot is.

A Synergon Nyrt. egy másik, szintén a közszférához kapcsolódó közbeszerzésben is érintett. A GVH megállapította, hogy az Albacomp és a Synergon a Paksi Atomerőmű Rt. informatikai projektje elnyerése érdekében versenykorlátozó megállapodást kötött egymással. A GVH mindkét cégre tízmillió forint bírságot szabott ki.

A két vállalkozás fellebbezett, de ez év februárjában előbb a Fővárosi Bíróság, majd a Fővárosi Ítélőtábla is a GVH-nak adott igazat. A jogerős döntés értelmében a két vállalkozás kartellezett, ezért jogosan kapott 10-10 millió forint bírságot.

A GVH 2003-ban észlelte, hogy a vadhús-felvásárlási piacon a gazdasági verseny korlátozására alkalmas ármegállapodás jött létre a piaci szereplők között. Ennek kivizsgálására 2003. szeptemberében eljárást indított a Vadgazdasági Termékek és Szolgáltatások Terméktanács érintett tagjai ellen. A GVH az eljárás során megállapította, hogy a terméktanács a tagságot kötelező, de az egész vadhús felvásárlási piacra tovább gyűrűző nagyvad-felvásárlási árakat határozott meg, ezért 80 millió forint bírságot szabott ki. A tanács fellebbezett a döntés ellen, de az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság a keresetét elutasította.