A GVH szerint aggályos a gázüzletág eladása

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) az EU Bizottsághoz eljuttatott versenypolitikai véleményében azt fogalmazta meg, hogy a brüsszeli versenyhatóság az E.ON-MOL gázüzletág fúziót kizárólag teljes, azaz kétfázisú fúziós eljárásban bírálja el.

Ha a Bizottság az egyszerűsített eljárást választja, amely azt feltételezi, hogy nincsenek versenyjogi aggályok, a GVH azt javasolja, hogy a Bizottság kizárólag akkor engedélyezze az összefonódást, ha a verseny kialakulását biztosító feltételeknek a felek önkéntes vállalással vagy a Bizottság által előírt kötelezettségek teljesítésével eleget tesznek, áll a GVH közleményében.

A MOL egyes földgázpiaci tevékenységet folytató leányvállalati érdekeltségeit az E.ON Ruhrgas International AG részére kívánja értékesíteni. Az elidegeníteni kívánt vállalkozások a MOL Földgázellátó Rt., a MOL Földgáztároló Rt. és a Panrusgáz Magyar-Orosz Gázipari Rt, emlékeztet a közlemény.

A vállalkozások erről 2004 novemberében megállapodást is kötöttek, mely révén az érintett érdekeltségek az E.ON tulajdonosi irányítása alá kerülnek, amennyiben megszerzi a cég az engedélyeket, így a versenyhivatali engedélyt.

A tervezett tranzakció olyan összefonódást, irányítás megszerzését jelenti, melyet a versenyjogi szabályok alapján versenyhatósági engedélyezési eljárás alá kell vetni. Magyarország uniós csatlakozásának időpontjától kezdve ez a versenyhatóság nem feltétlenül a GVH, áll a hivatal közleményében.

A tervezett összefonódásban részes felek árbevételi adatai alapján a versenyhatósági eljárást a fúzió ellenőrzésről szóló 139/2004. EK Tanácsi Rendelet (fúziós rendelet) alapján az Európai Bizottságnál kell kérelmezni.

A GVH e rendelet alapján jogosult a tranzakcióról versenypolitikai véleményt alkotni és azt a Bizottság Verseny Főigazgatóságához eljuttatni. A GVH véleményének kialakításához szükségesnek tartotta megismerni a piaci szereplők álláspontját, ezért 2005. június 15-én felhívásában kérte a piaci szereplők véleményét.

A GVH határidőre elkészítette állásfoglalását, mely szerint a kérelmezett összefonódás komoly versenyjogi aggályokat vet fel. Ezen aggályok négy fő területét azonosította, így a nagykereskedelmi piacon (közüzem és versenypiaci kereskedelem), a kiskereskedelmi piacon, a hazai kitermelésben és a tárolásban.

Az azonosított aggályok közül a nagykereskedelem - hazai kitermelés és a tárolás - tekintetében a GVH konkrét javaslatokat fogalmazott meg a Bizottság felé. Magyarországon pillanatnyilag a földgáz versenypiac kialakulása folyamatban van, ami azt is jelenti, hogy még nem létezik versenypiac.

A verseny kialakulásának folyamatában csak olyan koncentrációs lépés támogatható, amely ezt a folyamatot elősegíti, arra pozitívan hat. Az összefonódásnak vannak olyan elemei, amelyek akadályozhatják a verseny kialakulásának folyamatát. Ezért a GVH csak bizonyos feltételek teljesülése esetén támogatja az összefonódást.

A tervezett tranzakció a gázpiac szerkezetén tulajdonosi szinten nem változtat abban az értelemben, hogy a kérelmezett pozíciói az elidegenítésre kerülő vállalkozásokkal teljes egészében átszállnak a kérelmezőre. A tranzakció előtt a MOL csak a gázpiac piaci szereplőjeként volt jelen, míg az E.ON a magyarországi villamosenergia-piac jelentős szereplője ma is.

A kérelmezett összefonódás egyes elemei a fúzió tényével szükségszerűen együtt járó versenykorlátozásokat meghaladóan; így jelentősen korlátozzák a versenyt, ezáltal ellentétesek a fúziós rendelet hatékony verseny védelmére vonatkozó elvárásaival.

A Bizottság feladata, hogy a koncentrációnak a hatékony verseny elvárását veszélyeztető jellemzőit feloldja. A GVH megítélése szerint erre megalapozottan csak teljes eljárásban, azaz a második fázis lefolytatásával keríthet sort a Bizottság, indokolja véleményét a hivatal.