Orsolya
7 °C
17 °C

Ötmilliós minibírság az OTP-nek

2007.06.06. 14:24
A GVH szerint az OTP Bank megtévesztette a fogyasztókat a Junior kártyáknál fizetendő kártyadíjakról, mert honlapjának reklámjaiban nem javították a számokat, amikor változtak a kondíciók. A banknak ezért ötmillió forintos minibírságot kell fizetnie. Az OTP nem ért egyet a döntéssel és bírósághoz fordul.

A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa határozatában megállapította, hogy az OTP Bank a fogyasztók megtévesztésére alkalmas tájékoztatást tett közzé az OTP Junior Start, a Junior Plusz és a Junior Max bankkártyák esetében felszámított kártyadíjakról. A felsorolt termékekről közölt megtévesztő tájékoztatók a 2005 és 2007 közötti években a pénzintézet honlapjának "Kérdések és válaszok" oldalán, valamint az OTP Junior Start kártya éves díjáról a 2005. májusi lezárású leporellóján jelentek meg. A jogsértés miatt az OTP Bank ötmillió forint bírság megfizetésére köteles. Az OTP Bank vitatja a döntést és bírósághoz fordul.

Nem frissítettek

Az említett Junior bankkártyákkal az OTP Bank a gyermek- és a fiatalkorúakat, illetve a fiatal felnőtteket célozta meg, a Start kártyákat a 7-14, a Plusz kártyákat a 14-18, a Max kártyákat a 18-24 éves korú fogyasztóknak ajánlva. A GVH - fogyasztói panasz alapján - azért indított vizsgálatot 2007 februárjában, mert a bank honlapján a "Kérdések és válaszok" oldalon található "Díjak, költségek" linkkel elérhető tájékoztatás tévesen közölte a bankkártyák éves díjait a fenti három kártya esetében. Az itt közöltekkel ellentétben a Junior Start kártya esetében a bank felszámított kártyadíjat, a díjmentesség csak az első évre vonatkozott, a Junior Plusz és Max kártyák esetében az éves díj ténylegesen nem 300, hanem 450 forint volt.

Az eljárás alatt a bank azzal védekezett, hogy a honlapon 2001 óta szerepelt a Junior kártyákkal kapcsolatos tájékoztató szöveg, ám időközben megváltoztak a feltételek. A bank a feltételek változását az egyes konstrukciók díjait tartalmazó helyen átvezette, a reklámszövegben viszont nem. Ugyanakkor a reklám szövegében is felhívják a figyelmet arra, hogy ez csak egy általános tájékoztató, a részleteket az ügyfél tekintse meg a honlapon más helyen elérhető, mindenkor hatályos általános és üzletági üzletszabályzatok és hirdetmények szövegét. A GVH-eljárás megindítását követően a kifogásolt tájékoztatást azonnal kiigazították. A versenyhatóság a védekezést nem fogadta el, különös tekintettel arra, hogy a bankkártyák éves díjaira vonatkozó feltételek 2005. január 1-én léptek életbe. Azóta több mint két év lelt el, amelynek során a banknak módja lett volna észlelni és változtatni a valótlan tájékoztatás szövegén, amit elmulasztott.

Enyhítő körülmények

Amint a GVH számos korábbi, azóta jogerőssé vált határozatában is megerősítette, egy vállalkozás valótlan vagy megtévesztő tájékoztatását nem teszi jogszerűvé az a körülmény, hogy a valós tájékoztatás a fogyasztó számára elérhető a vállalkozás egyéb tájékoztatásának igénybe vételével, beleértve a szerződéskötés során megismerhető olyan dokumentumokat is, mint amelyek (például az általános szerződési feltételek) egyébként a szerződés részét képezik. A fogyasztótól jogszerűen nem várható el, hogy ellenőrizze a vállalkozás által közölt egyes tájékoztatások valóságtartalmát.

A jogsértés szankcionálása körében vehető figyelembe az a körülmény, ha a vállalkozás a megtévesztő tájékoztatás tartalmának korrekcióját a tényleges üzletkötést megelőzően lehetővé teszi a fogyasztó számára, illetve ha a jogsértő magatartást az eljárás során önként megszünteti. Ezen körülményekre, valamint az éves díjak viszonylag csekély mértékére, ebből következően a jogsértés enyhébb megítélésére tekintettel szabta ki a Versenytanács az OTP Bank méretét, piaci részesedését figyelembe véve a viszonylag kis összegű, ötmillió forintos bírságot.

Bíróságon folytatják

Az OTP Bank elismeri, honlapján a reklámszövegben téves információ jelent meg, de az más információk ismeretében nem okozhatta a fogyasztók megtévesztését - írja a Portfolio. A bírsággal nem értenek egyet és bírósághoz fordulnak. A bank álláspontja szerint a vizsgálat során és ennél a döntésnél a GVH Versenytanácsa nem követte a fogyasztói döntések szabadságára vonatkozó, a GVH által deklarált alapelveket, amelyeket ez év májusában tett közzé a versenyhivatal honalapján.

Ugyancsak nem felel meg annak az elvnek, hogy a cégeknél nemcsak egy-egy téves információ meglétét, hanem a teljes tájékoztatási rendszer felépítését és működését kell figyelembe venni.

Ezenkívül a bankokra a hitelintézeti törvényből fakadóan speciális tájékoztatási szabályok is vonatkoznak, mint például az, hogy az üzletszabályzatokat és a hirdetményeket közzé kell tenni, egy-egy szerződés megkötése előtt az ügyfeleket szóban is részletesen tájékoztatni kell, ami ugyancsak csökkenti az egyetlen, véletlenül téves reklámszöveg tájékoztató hatását. Az elmúlt időszakban egyébként egyetlen ügyfél sem élt kifogással a bank felé ezzel összefüggésben.