Megszűnik az ingyengyógyszer

A gyógyszerkassza egy évtized óta tartó tetemes túllépését vissza kívánják fogni, hiszen amíg 1996-ban csupán 12 milliárd forinttal lépték túl az eredetileg tervezett 72 milliárdos büdzsét, tavaly már 65 milliárddal. Ám nem hagyható figyelmen kívül a költségvetés szisztematikus alultervezése (ezt megállapította az Állami Számvevőszék), a gyógyszerkincs növekedése s a lakosság egészségi állapota sem.

Takarékosságra ösztönöznek

A takarékosságra ösztönző törvényjavaslat szerint azok a gyártók, amelyek a tervezettnél nagyobb mennyiséget forgalmaznak a tb által támogatott termékeikből, az értékkülönbözetet kötelesek lesznek befizetni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) számlájára. Ha ezt nem tennék meg, adók módjára behajtanák tőlük.

Úgy tűnik azonban, hogy a törvényalkotók különbséget tennének a szabadalommal védett és a másolatkészítményeket forgalmazók között; ez utóbbiak után kevesebbet kellene fizetni. A versenyhelyzetet erősítené, hogy azon cégek, amelyek a túllépés mértékének megfelelő arányban csökkentenék gyógyszereik termelői árát, s annak fenntartását az OEP-pel kötött szerződésben három évig vállalnák, mentesülnének a forgalomarányos befizetés alól.

Befizetési kötelezettség terhelné a nagykereskedőket is, amelyet az előző évi forgalom bizonyos százalékában határoznak meg. Azok a patikák pedig, amelyekben a tb által támogatott medicinák utáni árréstömeg nagyobb 25 millió forintnál, e bevétel egy százalékát szolidaritási díjként lennének kötelesek befizetni. Jövőre az árréstömeg öszszegét a költségvetési törvényben határozzák meg.

Megszűnik az ingyengyógyszer

Megszűnik az ingyengyógyszer. Az eddig 100 százalékkal támogatott szerekért 300 forint körüli összeget kell fizetni a betegeknek, a közgyógyellátottak ezt a keretük terhére fizetnék.

Az egészségpolitikusok szerint jelentős szerepe van a gyógyszerfogyasztásban a cégek promóciójának, az orvosok gyógyszerfelírási szokásainak. Ezért az orvosok „megdolgozását” végző orvoslátogatók – akik különféle ajándékokkal, egyesek szerint több ezer forint receptdíjjal „jutalmazzák” az általuk kínált gyógyszert felírókat – számát is csökkentenék.

Ezt segíthetné elő az 5 millió forint regisztrációs díj, amelyet egy-egy gyógyszerismertető nyilvántartásba vételéért kellene fizetni a gyógyszer- és segédeszközgyártóknak a később létrehozandó egészségbiztosítási felügyelet számlájára. A nyilvántartás megújítási díja évente újabb egymillió lenne. Limitálnák a promóciót, az ajándék az orvosláshoz kötött tárgy s legfeljebb a minimálbér (ez most 62 500 forint) 5 százaléka lehetne, a szakmai rendezvényekre ennek tízszeresét adhatnák a cégek.

Szigorodik és nyilvános lenne a gyógyszerek tb-listára kerülése. Az új, még nem támogatott hatóanyagú szert a biztosító és az orvosi szakma véleményének ismeretében naptári félévente hirdethetnék csak ki.

Elsőbbséget kapnának az olcsóbb készítmények. Az orvosoknak előírnák, hogy a kórházból elbocsátott betegeket tájékoztatni kell a különböző árú medicinákról, a háziorvosoknak pedig az egyes betegségekre kidolgozott szakmai ajánlások szerint lesz szabad gyógyszert felírniuk.

Ha az ajánlottnál drágábbat rendelnének, és annak nincs szakmai indoka, úgy a többletkiadást a neki járó tb-apanázsból visszavonnák. Egyébként megmaradna a tb százalékos és fix összegű támogatási rendszere; a támogatás mértékét az olcsóbb szerhez szabnák.