Mária
-7 °C
3 °C

Összejön-e Gyurcsány 1270 milliárdja?

2006.09.29. 09:44
Az adóelvonás 2007-ben csaknem 2 százalékponttal emelkedik GDP-arányosan - derül ki a konvergenciaprogramból. Hasonló mértékre a Bokros-csomag óta nem volt példa. Ez azt jelenti, hogy az adóemelések elvileg 1270 milliárd forintot vonnak el a gazdaságtól. A cél teljesíthető, igaz, több tízmilliárd forint beszedhetősége kétséges.
A konvergenciaprogram szerint jövőre a bruttó hazai termék (GDP) 38,8 százalékára emelkednek az állam adó- és járulékbevételei az idei 36,9 százalékról. Ha elfogadjuk, hogy a GDP idén várhatóan 23 580 milliárd forint körül alakul, akkor jövőre 6 százalékos inflációval és 2,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolva 25 700 milliárd forint körül lehet a folyóáras értéke. Ezekből a számokból kiindulva az idei 8700 milliárd forintnál 1270 milliárddal nagyobb, 9970 milliárdos elvonást tervez a pénzügyi kormányzat.

Szakmai és politikai körökben egyaránt komoly vitákat váltott ki, hogy teljesülhet-e az elsősorban a bevételekre koncentráló gyors egyenlegjavítás. Az egyik ellenérv az, hogy lelassul a gazdaság növekedése, ami mérsékli a lakossági fogyasztást és így az áfabevételeket (legalábbis az optimális, megszorítások előtti pályához képest). A lehetségesnél kevesebb lehet emiatt a társaságiadó-bevétel is, ám ez nem jelentős tétele a költségvetésnek, míg az áfabevételek alakulására negatívan hathat a külkereskedelmi mérleg romlása is - legalábbis a csomag kritikusai szerint. Emiatt sokan megkérdőjelezik, teljesülhet-e az ambíciózus bevételnövelési terv.

Homályos az áfaemelés hatása

Ha a főbb adónemeket vesszük szemügyre, a gyurcsányi bevételnövelő program nem tűnik irreálisnak, bár sok benne a kérdőjel. A nyári adótörvények szerint idén és jövőre összesen 230 milliárd forinttal növelné az adóbevételeket az áfa középső kulcsának 15-ről 20 százalékra emelése. Az idei első "emelt áfás" hónap részletes adóbevételei október közepén látnak napvilágot. Akkor már pontosabb képet lehet kapni az idei növekedés mértékéről.

A költségvetési törvény erre az évre 1791 milliárd forintnyi áfabevételt irányoz elő, ebből 1225,4 milliárd forintnyi már teljesült augusztus végéig. Elgondolkodtató, hogy az adóemelések ellenére a PM még a legutóbbi, augusztusi államháztartási jelentésében sem növelte ezt az előirányzatot.

Talán azért sem, mert nagyon nehéz megbecsülni, pontosan mekkora lesz a többlet. Még a Pénzügyminisztériumnak sincs bontása arról, mennyi áfabevételt "termeltek" korábban a különböző áfakulcs alá tartozó termékek - közölték a tárca sajtóosztályán. A fogyasztási adatokból hozzávetőleges becslést lehetne készíteni, ám a szakemberek szerint ezeket az adatokat jelentősen torzítanák az áfa-visszatérítések. Az adóreform-bizottság által tavaly tavasszal összeállított munkaanyag éves szinten 150 milliárd forintos bevételnövekedést jósolt, ami alapján mind az idei 60, mind a 2007-re szóló 170 milliárdos bevételi többlet majdnem reális lehet, a külkerforgalom és a fogyasztás visszaesése miatt is enyhén tűnik túltervezettnek.

A piaci felmérések és a kutatóintézetek prognózisai is arra figyelmeztetnek azonban, hogy a 2007-re előrejelzett reálbércsökkenés - amire eddig 0,3 és 4 százalék közötti értékek láttak napvilágot - visszavetheti a lakossági fogyasztást a korábbi előrejelzésekhez képest. A kutatóintézetek becslései alapján nominális értéken 80-90 milliárd forinttal csökkenthetik a megszorítások a lakosság vásárlási kedvét - a megszorítások nélküli gazdasági pályához képest -, ami tízmilliárd forintot meghaladó áfakiesést eredményezhet jövőre. Jelentősen befolyásolhatja emellett a 2007-es áfabevételeket, hogy a Gyurcsány-csomagnak milyen hatása lesz a külkereskedelmi termékforgalomra, és hogyan változnak az ehhez kapcsolódó befizetések és visszaigénylések.

Nem csökkenő járulékok

A Pénzügyminisztérium tavaly, a kampánycélokat szolgáló ötéves adócsökkentési törvénycsomag elfogadásakor úgy számolt, 2007-ben két százalékponttal csökken a munkaadók által fizetendő társadalombiztosítási járulék. A nyári adótörvények ezt a szabályt is felülírták. Járulékcsökkenés nem lesz, így a büdzsé megspórol 210 milliárdot. Feltéve, hogy a foglalkoztatottsági mutatók nem romlanak jelentősen, bár egyelőre sem a kutatóintézetek, sem a jegybank prognózisai nem jelzik a munkanélküliségi ráta ugrásszerű megnövekedését vagy a foglalkoztatottsági ráta csökkenését 2007-re.

Ha a vállalkozók adóterheinek - és a már korábban elfogadott, a munkaadók által újratárgyalni tervezett minimálbér-emelkedések - hatására növekszik a feketefoglalkoztatás, akkor viszont elmaradhat a várttól a befolyó tb-járulék összege. A vállalkozók egyebek mellett a nyolcórás munkaviszonynak a papíron négy- vagy hatórás munkaviszonnyá átminősítésével - és a bérkülönbség zsebbe fizetésével - spórolhatnak a közterheken, így tízmilliárddal ezt a tételt is túlbecsültnek érezzük.

Hasonló a helyzet a tételes egészségügyi hozzájárulással, amit tavaly novemberben 1950 forintra csökkentettek, s ez év novemberétől megszüntettek volna. De nem fogják, így idén 7, jövőre 88 milliárdot nem veszít el az állam. A kormányzat ebben az esetben is a meglévő bevételekből készítette a prognózist, így legfeljebb néhány milliárdos eltérést jelenthet a gazdaság lassulása vagy a feketefoglalkoztatás már említett elterjedése.

Kétséges ugyanakkor, hogy az egészségbiztosítási és munkavállalói járulék növelésétől várt 220 milliárd forintos pluszbevétel befolyik-e az államkasszába 2007-ben. Ezzel kapcsolatban az lehet iránymutató, milyen mértékben teljesül az erre az évre tervezett plusz 38 milliárd forint; ez nagyjából novemberben lesz látható. Addig csak becsülni tudjuk, hogy a többihez hasonlóan itt is lehet némi túltervezés, bár még ennek mértéke is nehezen behatárolható.

A fontosabb adónemek főbb mutatói

Adónem 2006-os előirányzat Tervezett pluszbevétel, 2007 Teljesülhet
Áfa 1791 Mrd Ft 170 Mrd Ft
150 Mrd Ft
TB-járulék nem csökken 3499,7 Mrd Ft
210 Mrd Ft
200 Mrd Ft
Megmaradó eho
n.a.
88 Mrd Ft
85 Mrd Ft
Egészségbiztosítási és munkavállalói járulék növelése

n.a.

220 Mrd Ft

200 Mrd Ft
Vállalkozások szolidaritási adója


170 Mrd Ft
165 Mrd Ft
Magánszemélyek szolidaritási adója

24 Mrd Ft
12 Mrd Ft
Tőke- és árfolyamnyereség adója (kamatadó)

26 Mrd Ft
20-22 Mrd Ft
Eva
106,9 Mrd Ft
53 Mrd Ft
45 Mrd Ft
Banki különadó
36,1 Mrd Ft
26 Mrd Ft 25 Mrd Ft
Elvárt adó

55 Mrd Ft
50-55 Mrd Ft
Összesen a főbb adónemekből
5433,7 Mrd Ft
1042 Mrd Ft
952-959 Mrd Ft

Forrás: 2006-os költségvetési törvény, PM-prognózis, Index-számítások

A szolidaritás alól nincs kibúvó

A vállalkozások szolidaritási adójából idén 40, jövőre 170 milliárdos bevételre számíthat a költségvetés. Ezt az extra, 4 százalékos társasági adót minden nyereséges gazdasági társaságnak meg kell fizetnie, alapját a teljes nyereség adja, az semmilyen kedvezménnyel nem csökkenthető. Társasági adóból - ez a kedvezményekkel csökkentett nyereség 16 százaléka - idén 455,9 milliárd forintnyi bevételre számít az állam, bár ennek augusztus végéig csak kevesebb mint a fele folyt be.

Ha abból indulunk ki, hogy a szakemberek szerint a kedvezmények rendszere miatt a nyereséges cégek valós adóterhelése mindössze 11 százalék körüli, akkor erre a plusz a 4 százalékra évi 166 milliárd forint körüli összeg jöhet ki. Így a jövő évi 170 milliárdos összeg a gazdasági növekedés lassulása ellenére is elérhető cél lehet, főként a más adónemekben tervezett bevételekre is jótékonyan ható, az ideinél várhatóan mintegy kétszer nagyobb infláció miatt. Az idei 40 milliárdos cél teljesülése már kétségesebb, különösen azért, mert a szolidaritási adót szeptember 1-jétől vezették be, amikortól az előrejelzések szerint már érezhető lesz a gazdasági növekedés kifulladása. A cégek ráadásul megtehették, hogy próbálják a nyereségalapot a szeptembert megelőző hónapokra átcsoportosítani, csökkentve ezzel a szeptembertől keletkező adózás előtti nyereséget.

Szolidaritási adót januártól a magánszemélyeknek is fizetniük kell. A hatmillió forint fölötti jövedelemmel rendelkezőknek a hatmilliót meghaladó összeg négy százalékát kell befizetniük. A tervezet 24 milliárd forintos pluszbevétel 600 milliárd forintnyi olyan jövedelmet feltételez, amely a személyenként hatmilliónál többet keresők zsebébe folyik be. Bár a 2005-ös szja-bevallások adatai még nem állnak rendelkezésre, a 2004-es keresetek alapján kétséges, hogy ez a cél teljesülhet-e (és nemcsak azért, mert a PM a legutóbbi, luxust terhelő új adóval, a lakások luxusadójával is jócskán fölélőtt). Tavalyelőtt a 2,2 millió szja-bevallással érintett jövedelmek nem érték el a 3300 milliárd forintot. Bár pontos kereseti statisztikák nincsenek, aligha valószínű, hogy ennek a pénznek az egyötöde az átlagkeresetet ötszörösen meghaladó jövedelemmel rendelkezők szűk köréhez áramlott.

Adókerülés a megtakarításokkal

Idén 2 milliárd, jövőre 26 milliárd forintnyi bevételt vár az állam a kamatadó, szélesebben körben a tőke- és árfolyamnyereség-adó bevezetéséből. A Befektetésialap-kezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége adatai szerint több mint 400 milliárd forintnyi friss pénz érkezett a magyar pénzintézetek által kezelt több mint kétszáz alapba augusztus 31-ig (az addig elhelyezett megtakarítások első kamatjellegű jövedelem még adómentes).

A jegybank augusztusi adatai szerint a betéti kamatok átlagos szintje az első félévben 2,7-6,9 százalék volt. A másodikban az alapkamat emelése miatt várható a banki kamatok növekedése is, így 5 százalékos átlagos kamat- és hozamszinttel bátran számolhatunk.

Az augusztusban megmozgatott 400 milliárd forint kamata így éves szinten 20 milliárd forint lenne, ami után 4 milliárd forintnyi kamatadót legalább egyszer biztosan nem fognak megfizetni. Az erre az évre tervezett 2 milliárdnak így talán csak a töredéke jön össze, ami azonban nem jelenti azt, hogy az ötlet eleve halálra van ítélve.

Ez ugyanis elenyésző összeg a teljes lakossági megtakarítás-állományhoz képest, ami idei júniusi adatok szerint megközelíti a 18 000 milliárd forintot. Igaz, ennek az állománynak egy része - például a több mint 3300 milliárdnyi életbiztosítás és nyugdíjpénztári állomány - mentes a kamatadó alól, továbbá a hosszabb távú befektetéseknek köszönhetően évekre megúszhatja a befektető a kamatadó megfizetését. Azonban a lakossági megtakarítások még így is több ezermilliárdosra becsülhető "maradékának" hozamaiból is kijöhet az előirányzott 26 milliárdos kamatadó.

Kétséges evamilliárdok

Az egyszerűsített vállalkozói adóból idén 10 milliárd, jövő 53 milliárd forintnak kellene pluszban befolynia a büdzsébe. A költségvetési törvény szerint idén 106,9 milliárd forintnyi evabevételnek kell teljesülnie, ebből augusztus végéig 79,8 milliárd forint folyt be, ami 9,9 milliárd forintos havi átlagot jelent. Az adókulcs október 1-jétől 15-ről 25 százalékra emelkedik, bár emiatt csak kevesebb, mint 700 vállalkozás lépett ki az evakörből.

Csökkentheti az evabevételeket az is, hogy ezres nagyságrendűre tehető azoknak az év első felében még evát fizető, színlelt szerződéssel foglalkoztatott vállalkozóknak a száma, amelyek év közben alkalmazottak lettek. Az eddigi 9,9 milliárd forintos havi átlagbevétellel számolva év végéig 119,7 milliárd forint jönne be, vagyis adóemelés nélkül is teljesülne a tízmilliárdos többletre vonatkozó előirányzat. Az adózók számának csökkenését az adókulcs emelkedése - és az evásokra is kirótt év közbeni feltöltési kötelezettség - ellensúlyozhatja, így akár teljesülhet is az idei tízmilliárdos többlet.

A jövő évi 53 milliárdos növekedési előirányzat viszont kissé eltúlzottnak tűnik. Az adókulcs emelése az adózók körének és forgalmának változatlanul maradásával és az inflációs hatásokkal elvileg akár 70-75 milliárd forintos bővülést is eredményezhet, ám kétséges, hogy az ideivel megegyező mértékű, 710 milliárd fölötti lesz az adó alapja. Ha az adóalap több mint, tizedével, azaz hetvenmilliárd forinttal csökken - és erre már utalhatnak az októberi, harmadik negyedéves evabefizetések -, akkor az 53 milliárdos többlet nem teljesülhet.

Nem lehet viszont gond a pénzintézeti különadóból remélt 25 milliárd forinttal, sem a bankszektor elmúlt évekbeli teljesítményét, sem az eddig befizetett összegeket tekintve. Az elvárt adóból remélt 55 milliárd nagyrésze is bejöhet, legalábbis a jogszabály kevés adminisztratív trükközési lehetőséget hagy meg az adózóknak.

A felsorolt főbb és nagyobb tételeket jelentős adónemek mellett várhatóan növeli - de egyelőre nem megbecsülhető mértékben - a büdzsé bevételeit az szja-kedvezmények szűkítése. Néhány milliárdos tételt jelenthet a gépjárműadó szabályainak átírása, a házipénztáradó bevezetése vagy a jövedéki adó szabályainak megváltoztatása is.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

Ha már erre járok beugrom

..tényleg ez történt, Palau és Mikronézia szigeteit járva úgy döntöttem, hogy Saipanra is átugrom.