Most érdemes gyémántot venni

Most viszonylag kedvező áron lehet gyémánthoz jutni a világpiacon és Magyarországon is, a kereslet ugyanis az 1998-as fordulópont óta csökkent, a trendfordulót pedig csak a közeljövőre várják a szakértők. A következő éveket lassú kereslet- és árnövekedés jellemzi majd - vélekedik Takács József, a Magyar Nemesfémesek Országos Szövetsége (Maneosz) elnöke, a Victoria Ékszer társtulajdonosa. A magyarországi trend megegyezik a nemzetközivel, bár a bizonytalan kereslet miatt nem olyan szervezett a kereskedelem, mint Nyugat-Európában.

Növekvő kereslet

A gyémánt árát azonban nálunk is a kő színe, tisztasága, csiszolása, tömege és a dollárárfolyam határozza meg; ez utóbbi jelenlegi alacsony szintje mellett érdemes gyémántba fektetni - hívja fel a figyelmet Takács. A következő években a kereslet várható növekedésével a drágakő árának emelkedésére lehet számítani. Egy finom fehér, hibamentes, jó csiszolású egykarátos briliánst 10 ezer dollárra tartanak a kereskedők számára irányadó Rapaport listán. Magyarországon a kiskereskedelmi forgalomban ez körülbelül 3 millió forint fogyasztói árat jelent, amely nagyjából megfelel az amerikai piaci fogyasztói árnak. Tíz ugyanilyen minőségű tizedkarátos követ körülbelül 700 ezer forintért vásárolhatunk meg, száz századkarátos kő kiskereskedelmi ára pedig 300 ezer forint körül van. Azaz egy karát sokkal ,,többet ér" egyben, mint elaprózva. Egy nagyon gyenge minőségű (szabad szemmel is láthatóan zárványos, régi csiszolású, durva sárga-barna árnyalatú) egykarátos briliánshoz már 100-150 ezer forintért is hozzá lehet jutni - sorolja a szakértő.

Zsebimport

Az ékszer fogyasztói árában képviselt részarány a kő minőségétől és tömegétől függ: 0,01, vagy 0,005 karátos kis kő esetében a gyűrű árát inkább a benne levő arany értéke határozza meg. Ellenkező esetben - egykarátos kitűnő minőségű gyémánt dísszel - a 3 millió forintos ékszer árából csupán legfeljebb 1 százaléknyit képvisel a nemesfém. A századkarátos és kisebb köveket nem csupán arany ékszerekbe dolgozzák bele: a karácsonyi szezonban Magyarországon is vásároltak gyémántkövekkel díszített acélórákat. A magyar gyémántimportőrök nemzetközi gyémánttőzsdéken szerzik be a drágakövet. A legális kereskedelem mellett még mindig számolni kell a ,,zsebimporttal", mivel így megtakarítható az áfa. Az adóterhek közelmúltbeli csökkentésétől mindazonáltal a gyémántkereskedelem legalizálódása várható - véli Takács. A nemzetközi nagykereskedelemben 3 százalékos árréssel lehet számolni: 1 százalékot tesznek ki a szállítási, biztosítási és egyéb költségek, 1 százalékot az adó, a fennmaradó rész a nyereség - idézi fel egy tel-avivi gyémántkereskedő véleményét a MANEOSZ elnöke.

Botswana vezet

A nemzetközi gyémántkereskedelem jelentősen átalakult az utóbbi évtizedekben, és további változásokra lehet számítani. A nyolcvanas években egyeduralkodó, nyers gyémánt beszerzésével és kereskedelmével foglalkozó dél-afrikai De Beers egyeduralma megtört, az orosz Alrosza, a kanadai BHP Billiton és a londoni székhelyű Rio Tinto kitermelő cégek is beszálltak a gyémántpiacra. A kitermelő országok sorát a tavaly 2,2 milliárd dollár értékű gyémántot felszínre hozó Botswana vezeti, a második helyet Oroszország foglalja el 1,6 milliárd euró értékkel, a harmadik helyen pedig Kanada és Dél-Afrika osztozik. Kanada - melynek gyémántlelőhelyei az ország északi részén helyezkednek el - az elmúlt hat évben 15 százalékos részesedést mondhat magáénak; a 2002-ben 8 millió karátos kitermelést 12 millió karátra kívánja növelni a meglévő bányákban, s három új létesítését is tervezik.