Vilma
-7 °C
4 °C

Gyurcsány: mi a fenét akar tőlünk Európa?

2005.11.16. 10:56
Kóka János gazdasági miniszter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Financial Timesnak elmondta, hogy értelmezhetetlen az a fenyegetés, mely szerint az Unió a magas költségvetési hiány miatt visszatartaná a támogatásokat, mert egyrészt nem vagyunk tagjai az euróövezetnek, másrészt fejlődünk, szemben olyan a maastrichti feltételrendszert szintén nem teljesítő országokkal, mint Franciaország, vagy Németország.

Az EU-bizottságnak a burjánzó költségvetési deficit lefaragására irányuló követelései ellenére Gyurcsány Ferenc elutasítja az infrastrukturális beruházások vagy a szociális kiadások lefaragását - írta a szerdai Financial Times, amely interjút közölt a magyar miniszterelnökkel.

Meghökkent

A brit üzleti napilap felidézte, hogy Joaquín Almunia uniós pénzügyi biztos a múlt héten kilátásba helyezte a Magyarországnak szánt fejlesztési finanszírozások esetleges visszatartását, ha a magyar kormány nem teljesíti a költségvetési célokat.

A Financial Times szerint Almunia fenyegetése "láthatólag meghökkentette" a magyar miniszterelnököt, aki az interjúban azt mondta: ez méltánytalan eljárás lenne Magyarországgal szemben, amely nem tagja az euróövezetnek.

Ugyanerről Kóka János gazdasági miniszter a brit lapnak azt mondta: Brüsszel "teljesen rossz vágányra kerülne", ha a Magyarországnak szóló átutalások leállításáról gondolkodna, mert "mi ezekből autópályákat, repülőtereket ... építünk".

Kóka János "éles választóvonalat húzott" Magyarország és a magas deficitek miatt bírált többi ország között, mondván: a magyar gazdaság növekszik, és versenyképesebb, a maastrichti feltételrendszert szintén nem teljesítő más országok - Franciaország, Németország, Olaszország - pedig "egyáltalán nem is növekszenek".

Gyurcsány Ferenc a szerdai Financial Times idézete szerint azt mondta, hogy "mi a fenét akar tőlünk Európa", amikor a magyarok életszínvonala "sokkal alacsonyabb, mint az európai átlag".

Csökkentgetünk

Az újság megjegyzi, hogy Magyarország - jóllehet elhíresült arról, hogy nem teljesíti éves költségvetési hiányterveit - a 2002-es 8,5 százalékról csökkentette a tavalyi 5,4 százalékra a költségvetési hiányt. A további csökkentési folyamat azonban "szeptemberben kisiklott", miután Brüsszel elvetette az autópálya-építési kiadások költségvetésen kívüli kezelését, és ez 3,6 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei magyar deficitcélt.

Gyurcsány Ferenc azt mondta a Financial Timesnak, hogy "e 6,1 százalék eléréséhez nem kell új megszorító intézkedéseket bevezetni".

A londoni üzleti napilap felidézi az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) előző nap ismertetett új magyarországi országstratégiáját, amely szerint Magyarország gazdasági instabilitással lesz kénytelen szembenézni a deficit csökkentésének elmaradása esetén.

Az első helyen

A kelet-európai átalakulás finanszírozására másfél évtizede alapított londoni bank - amely a hét elején kiadott éves térségi jelentésében az általa kedvezményezett 27 ország közül a legjobb átalakulási osztályzatokat adta Magyarországnak - az új stratégia keddi ismertetésében azt írta: Magyarország a legfejlettebbek egyike az új EU-tagok közül, az átalakulásban elért "figyelemreméltó" előrelépés ellenére azonban továbbra is "jelentősek" a makroszintű egyensúlytalanságok a magyar gazdaságban. Ezért - a destabilizáció elkerülése és az euróövezeti csatlakozás középtávú megvalósulása érdekében - újabb államháztartási lépések szükségesek.

A londoni bank szerint szerkezeti jellegű lépéseket kell tenni a költségvetési deficit és a közkiadások lefaragására, és e lépéseknek ki kell terjedniük az egészségügyre, az oktatásra, a közlekedésre, a nyugdíjrendszerre és az önkormányzatokra.